Miklós
-7 °C
2 °C

Erőszak helyett újabb szankciók Irak ellen

2001.02.20. 21:35
A pénteki angol-amerikai Bagdad környéki bombázás után London a szankciók felújítását és az erőszak beszüntetését tartja a helyes politikának. Egyes vélemények szerint azonban ennek az esetnek nem a nemzetközi jog a végső értékmérője.
Nagy-Britannia és az USA megállapodott abban, hogy újragondolják az Irak ellen folytatott szankciópolitikát. Egy kedd reggeli, londoni bejelentés értelmében csütörtökön Washingtonba utaznak a brit külügy illetékesei, hogy az új politika kereteit megtárgyalják. Kormányilletékesek a The Guardiannak elmondták: a nemzetközi ellenérzés az angol-amerikai Irak elleni szankciókkal meggyőzték Londont, hogy célzott szankciókat foganatosítson.

Csak két ország, Lengyelország és Kanada nem határolódott el az angol-amerikai megoldástól. A két ország álláspontja közel áll egymáséhoz, azaz: az amerikai-brit akció "az új amerikai adminisztráció határozott gesztusa", amelyet a Közel-Keletnek, Oroszországnak és saját társadalmának "címzett". Lényegében Irak viselkedése az elmúlt évtizedben indokolttá teszi a félelmet egy Husszein vezette országtól - mondták.

Kína és Oroszország titokban segíti Husszeint

Korábbi feltételezés, hogy Oroszország rendre megszegi az ENSZ-szankciókat, a fegyverembargót, és fegyverrel látja el az iraki hadsereget olajért. A kínai szerepvállalás híre csak nemrég röppent fel világszerte.

Egyes feltételezések szerint Kína segíti az iraki légvédelem korszerűsítését, a kommunikációs rendszer kialakítását. Tudván, hogy Kína és Oroszország ENSZ BT-tag, valamint a Biztonsági Tanácsban vétójoga van a tagoknak, egy ilyen kérdés megoldása az ENSZ számára csaknem lehetetlen.

Husszein egyetlen nemzetközi egyezményt sem tartott be

Az Öböl-háború elvesztése nem szegte kedvét az iraki diktátornak, a békeszerződést emgszegve tovább vásárolta a fegyvereket, és tömegpusztító fegyverek előállítását pénzelte. Ez ellen lépett fel az ENSZ, mikor fegyverzet-ellenőröket küldött a térségbe, akiket Husszein kiutasított.

Az ekkor indult rakétatámadást hasonló indokok alapján még több követte `95-ben, `98-ban, és most pénteken. Az indok mindig Irak vad fegyverkezése volt, közvetve a világ védelme. Irak ma is 429 ezer katonát tart fegyverben, mintegy fémjelezve agresszív külpolitikáját.

A jogi háttér

Robin Cook brit külügyminiszter
Egy ilyen akcióra csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa (Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Oroszország és Kína egyhangú ,,igen"-je esetén) adhat felhatalmazást. Az amerikai és brit érvelés, miszerint akcióikra igazolás található az 1991 áprilisában kelt, 688. számú ENSZ-határozatban, amely elítéli az iraki polgári lakosság bizonyos részeinek elnyomását, viszonylag gyenge lábakon áll. A dokumentum ugyanis kimondja, hogy a határozat nem jogosít fel egyetlen kormányt sem Irak területi integritásának veszélyeztetésére, márpedig a repülési tilalmi övezet létesítésével Washington és London éppen ezt tette.

Robin Cook brit külügyminiszter erre reagálva elmondta, hogy a repüléstilalmi övezetek létrehozása és a szövetséges harci gépek rendszeres járőrözése az elmúlt tíz évben viszont feltartóztatta az övezetek nem arab lakosságának elnyomását, elüldözését. Irakban a legnagyobb a világon az eltűntek aránya. Az eltűntek elsősorban kurdok.

Nem a nemzetközi jog az eset végső értékmérője

Van azonban a kérdésnek egy másik aspektusa is. Nevezetesen, ha egy ország nem tartja be azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeket ő maga is aláírt (1991. márciusi ENSZ-határozat), akkor egy, a fenti okoknál fogva tehetetlen ENSZ BT esetén hogyan és milyen eszközökkel kényszeríthető az adott ország (Irak) ennek betartására.

Valki László, az ELTE jogi kara nemzetközi jog tanszékének vezetője az Index megkeresésére elmondta: ,,Valóban nem tekinthető jogilag megalapozottnak a pénteki támadás Bagdad ellen. Az iraki agresszív külpolitika megállítására azonban nem látszik más eszköz. Az ENSZ BT keze a tagok eltérő hozzáállása miatt meg van kötve".

,,Irak gyakorlatilag rendre megszegi azokat a nemzetközi szerződéseket, melyeket egyszer elfogadott. Az elmúlt húsz év történelemből tanulva belátható, hogy nem engedhető meg egy Szaddam Husszein diktátor vezette Iraknak, hogy tömegpusztító fegyverekre tegyen szert, vagy katonailag fenyegetést jelenthessen környezetére. Nem minden esetben a nemzetközi jog a végső értékmérője egy konfliktusnak" - tette még hozzá a tanszékvezető.

Husszein politikája okozza az irakiak szenvedését

Az Öböl-háború elvesztése nem szegte kedvét az iraki diktátornak, a békeszerződést megszegve tovább vásárolta a fegyvereket
,,Az olajat élelmiszerért program nem korlátozza Irakot abban, mekkora mennyiségű olajat termel, az ENSZ-program számláján 11 milliárd dollár hever érintetlenül" - mondta el Robin Cook brit külügyminiszter. Az iraki kormány az elmúlt év utolsó hat hónapjában egyáltalán nem rendelt gyógyszereket, miközben élelmiszert, gyógyszert exportál más országokba, saját népe kárára. Az olajat élelmiszerért program az elmúlt évben 14 milliárd dollárt biztosított Irak számára ilyen cikkek vásárlására, ami több mint Egyiptom, Jordánia, Szíria és Irán kormányainak egészségügyi költségvetése összesen. A fentiek ellenére Irak gyógyszer- és élelmiszer-problémákkal küzd, viszont tovább folytatja a tömegpusztító fegyverek előállítását célzó tevékenységét.