Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

A székely szeparatizmus rémével riogatják a románokat

2001.11.22. 12:32
A román állam elveszítette tekintélyét, befolyását Hargita és Kovászna megyékben, és ez a magyar állam és az RMDSZ ténykedése miatt történt - hasonló állítások már nap mint nap elhangoznak Romániában. Az ügyet Ioan Rus belügyminiszter indította el október végén, majd Radu Timofte, a román titkosszolgálat igazgatója, aztán Ion Iliescu államfő folytatta. A két székelyföldi megye körüli felhajtásnak már neve is van: a román sajtó csak Har-Kov ügyként emlegeti.

Ioan Rus belügyminisztert október 27-én választották meg a kormányzó Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnökévé. A friss elnök-belügyminiszter egy, "Erdély szociáldemokrata programja" című dokumentumában magyarokkal kapcsolatos félelmeit is ismertette, és egyben felelevenítette a Har-Kov ügyet.

Magyar "belső anyaország"

A dokumentum szerint Magyarország egy olyan "belső anyaországot" akar létrehozni a romániai Hargita, Kovászna és Maros megyékben, amely főszerephez jutna Erdély többi részének fejlesztésében is és ezzel gazdasági ellenőrzés alá próbálja vonni a térséget. A Hargita és Kovászna megyékben kisebbségben lakó románoknak pedig el kell viselniük a magyar szervezetek és a helyi közigazgatás szegregációs, kirekesztő politikáját.

"Hargitában és Kovásznában a románok diszkrimináció áldozatai etnikai hovatartozásuk miatt. Igyekeznek megakadályozni, hogy bármilyen román állampolgár letelepedjen ebben a térségben. Sőt, ebben a térségben a román állam jelentős mértékben elveszítette a fennhatóságát" - szögezte le a belügyminiszter.

Magyar enklávé, gazdasági ellenőrzés, mítoszrombolás

Díszes székelykapu. A magyarok ellenőrzése alatt van
A többségében magyarok lakta enklávé kialakítása és az Erdély feletti gazdasági ellenőrzés megszerzése mellett a magyar taktika részét képezi a román nemzeti mítoszok lerombolása, kiforgatása is. Ioan Rus szerint a magyar propaganda egyik alapelemét jelenti az, hogy ösztönzik az erdélyi és az ország többi részén élő románok közti ellentéteket. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy lábra kapjon az erdélyi nacionalizmus, amit majd szeparatizmussal lehet helyettesíteni.

"Egy dolognak azonban teljesen világosnak kell lennie: nem fogadunk el Erdély felett megosztott szuverenitást, amelyet oly gyakran propagálnak Budapesten" - szögezte le a belügyminiszter.

A magyar befektetőket akarják elriasztani

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a magyar befektetőket szeretnének elriasztani egyesek, de ha valaki a tőkét "etnikailag" különbözteti meg, csak azt tudja elérni, hogy semmilyen tőke ne jöjjön. Eckstein Kovács Péter, Kolozsvár szenátora számadatokkal próbálta cáfolni a belügyminiszter nyilatkozatait: így például a kovásznai nagyvállalkozásoknak csupán 19 százaléka van magyar állampolgárok kezében, 62 százalékuk a románoké, 13 százalékuk a belgáké, és hat százalékuk a görögöké.

A titkosszolgálat, az államfő egyetért a belügyminiszterrel

Román újságcímek
Ziua: A Har-Kov madárijesztő: a botrányt politikai hülyeség vagy választási aljasság robbantotta ki?
Monitorul: A "székely szeparatizmus" témája újra felszítja a politikusok kedélyét
Radu Timofte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója november 15-én egyetértett a belügyminiszter nyilatkozatával, miszerint az RMDSZ és a magyar kormány ténykedése miatt a román állam elveszítette tekintélyét befolyását Har-Kovban. Az igazgató szerint nagyon valószínű, hogy a belügyminiszter a SRI-től származó adatokra alapozta bejelentését.

A hét elején, kedden Ion Iliescu államfő következett, aki szóvivőjén keresztül kijelentette: megalapozottaknak tekinthetők azok a félelmek, amelyek Hargita és Kovászna megye enklavizálódását vetítik elő. Az elnök szerint a törvény szigorú és egyforma betartása jelenthetné a megoldást.

Miniszterelnöki magyarázatot kérnek

Szerdán pedig a parlament SRI bizottságának elnöke is sodródott a nyilatkozatfolyamattal: Ion Stan szerdai nyilatkozata szerint igazolódnak a korábbi félelmek. Stan szerint a "Székelyföldként" ismert területen megalakultak az "önkormányzatok", és meg is erősödtek. A közigazgatásban szerepet vállaló magyarok pedig a román állam szerepének csökkentésével egy "önkormányzott autonóm magyar zónát" szeretnének kialakítani.

A Nemzeti Liberális Párt a parlament különleges ülésén szeretné megtárgyalni a problémát. A párt elnöke, Radu F. Alexandru szerdán magától a miniszterelnöktől, Adrian Nastasétól kérte: magyarázza meg a Hargita-Kovászna megyékben kialakult helyzetet. Ha a miniszterelnök nem kívánja ezt a magyarázkodást, a párt bizalmatlansági indítvány beterjesztésével fenyegetőzött.