Alkotmányáról szavazhat Szerbia
További Külföld cikkek
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték Harvey Weinstein ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a világhírű párizsi Moulin Rouge széllapátjai
Predrag Markovic, a szerb parlament elnöke október 28-29-re írta ki vasárnap az ország új alkotmányáról szóló népszavazást. Támogatja-e Szerbia új alkotmányát? - hangzik a kérdés, amelyre igennel vagy nemmel kell felelniük azoknak, akik elmennek szavazni a parlament által szombaton késő este elfogadott alaptörvényről. Ahhoz, hogy az alkotmány érvénybe lépjen, a szavazati joggal rendelkezők több mint felének az urnákhoz kell járulnia, s megfigyelők szerint egyáltalán nem biztos, hogy ez megtörténik.
Belgrádban ugyanis - és ezt az új alkotmányba is belefoglalták - Szerbia részének tekintik a már évek óta ENSZ-igazgatás alatt álló, külön életet élő Koszovót, aminek egyenes következménye, hogy ott is meg kell tartani a referendumot. Ha ez egyáltalán sikerül a szerb közigazgatás alól visszavonhatatlanul kikerült tartományban, a helyi albánok nyilván bojkottálni fogják a szavazást, mint tették azt az utóbbi évek összes választása, referenduma során. Emiatt nagyon fontossá válik, hogy a 6,5 millió szerbiai választónak mintegy 60 százaléka leadja a voksát. Így lesz meg ugyanis - a koszovóiakat is magába foglaló, 7,6 millió nevet tartalmazó választói névjegyzékre vetített - több mint 50 százalékos részvétel.
Ha pedig a népszavazás jóváhagyja az alkotmányt, akkor - vezető politikusok nyilatkozatai szerint - még ebben az évben megtartják Szerbiában a parlamenti választásokat. Ennek a kampánya gyakorlatilag már el is kezdődött. Megfigyelők szerint ebbe illeszkedik a G17 Plus kormánypártnak az a vasárnap bejelentett döntése is, hogy - mivel az Európai Unióval nem folytatódtak a stabilizációs és társulási tárgyalások, mert a kormány képtelen volt kézre keríteni Ratko Mladic háborús bűnökkel vádolt tábornokot - kivonul a kormányból, és képviselői sem vesznek részt a továbbiakban a törvényhozás munkájában.
Nincs szándék
A liberális közgazdászokból alakult, miniszterelnök-helyettest adó, a pénzügy-, az egészségügyi és a mezőgazdasági tárcát birtokló párt már májusban, a tárgyalások megszakadásakor közölte, hogy október 1-jén kiválik a kormányból, ha addig nem jön létre a párbeszéd folytatásának a feltétele. Brüsszel ezt egyetlen mondatban fogalmazza meg: el kell fogni és ki kell adni a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűnök miatt körözött Mladic boszniai szerb tábornokot.
Erre - mint azt a G17 Plus már májusban lemondott elnöke, és egyben miniszterelnök-helyettese, Miroljub Labus megfogalmazta - egyelőre nincs meg a kellő szándék Belgrádban, úgyhogy a kisebbségi kormány kulcsfontosságú tárcáit birtokló kis párt korábban is beválthatta volna fenyegetését. Azzal, hogy egész mostanáig - az alkotmány elfogadásáig és a választások karnyújtásnyi távolságba kerüléséig - kivárt, lényegében súlytalanná, pusztán szavazatszerző manőverré tette saját lépését, mivel annak már nem lesznek komoly következményei a végnapjait élő jelenlegi parlament és kormány munkájára nézve.