Judit
-2 °C
8 °C

Csitul a puskaporos hangulat Székelyföldön

2006.03.14. 15:40
Egyre békésebb hangnemet ütnek meg a román lapok, a magyar és a székely politikusok, illetve a bukaresti vezetők. A március 15-ei Székely Nagygyűlésre valószínűleg nem indulnak meg a románokkal megtöltött buszok, és a Székely Nemzeti Tanács is visszakozott kissé.

Enyhül a székelyföldi puskaporos hangulat, a mostani, mérsékeltebb nyilatkozatokban székely vezetők ugyanis már kifejezetten cáfolják, hogy proklamálnák az autonómiát. Március első napjaiban ugyanis olyan sajtóhírek is megjelentek, hogy erre készülnek, bár nyíltan kimondva erről ők nem beszéltek. A román sajtó mostanra a mérsékeltebb nyilatkozatokat emeli ki az információáradatból.

Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az Adevarul című bukaresti lap szerint immár nem kiáltványt, hanem nyilatkozatot fog felolvasni március 15-én, Székelyudvarhelyen. A Székely Nagygyűlés egyik fő szervezője nemcsak formáját tekintve mérsékli kijelentéseinek élét, hanem tartalmilag is, írja az Adevarul.

A román lap szerint Csapó szerdán csak Székelyföld kívánságát fogja kinyilvánítani az autonómia megszerzésére, nem fogja proklamálni a régió új közjogi állását, státusát.

Székelyföld autonómiájáról tovább folyik vita

A Magyar Polgári Szövetség (amely a Székely Nemzeti Tanácshoz hasonlóan az RMDSZ egyik riválisának számít az erdélyi magyar közéletben, s mely szintén részt vesz a Székely Nagygyűlés előkészítésében) alelnöke, Gazda Zoltán szintén visszafogott nyilatkozatot tett az Adevarul szerint. Ő is megerősítette, hogy nem fogják kimondani a gyűlésen Székelyföld autonómiáját, legalábbis nem hangzik majd el, hogy "mostantól fogva Székelyföld autonóm" lenne.

A román lap ismerteti a Székely Nagygyűlés programját is. A rendezvény délután két órakor kezdődik, elsőként Székelyudvarhely polgármestere, Szász Jenő szólal majd fel. Ezután Tőkés László református püspök beszél majd, és jelen lesz Raffay Ernő, akit nemcsak mint korábbi magyar államtitkárt emleget az Adevarul, hanem mint a Trianon film egyik készítőjét. Dalok, versek is elhangzanak majd, és más kulturális programok is lesznek előreláthatólag.

Tízezer magyarra számítanak

Gazda Zoltán legalább tízezer résztvevőre számít majd a szerdai ünnepségen.

A román államelnök, Traian Basescu külön is nyilatkozott március 15-e alkalmából. Reményét fejezte ki, hogy a magyarok örülnek majd ezen az ünnepen, és nem a románságtól való különválásra készülnek. Az elnök szólt arról, hogy Romániában mindenkinek tiszteletben kell tartania az alkotmányt.

Nemcsak a székely vezetők, illetve a román állam irányítója, hanem a román nacionalista politikusok is visszafogottabb nyilatkozatokat tettek az elmúlt 24 órában. Így például Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezére is lemondott a március 15-i nagygyűlés ellen korábban tervezett román tüntetésről. A politikus maga jelentette be hétfőn, hogy elállt korábbi szándékától, miszerint százezer román "hazafit" akart volna Székelyudvarhelyre vinni szerdán ellentüntetésre az ottani székely nagygyűlés idején.

Ellentétek és összefonódások a romániai magyar közéletben
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): elnöke Markó Béla, a jelenlegi román kormánykoalícióban résztvevő párt. Az erdélyi magyarokat tömörítő jelenlegi legnagyobb szervezet. Politikája az egyik legmérsékeltebb Romániában, elsősorban a kulturális autonómiát hangsúlyozza, bár nem zárkózik el a területi autonómiától sem, de ezt nem tartja a legsürgősebb feladatnak. Ugyanakkor az RMDSZ egyes vezetői együttműködnek az SZNT-vel, amely a székely területi autonómiáért lépett fel. Az RMDSZ-nek van/volt olyan parlamenti képviselője Szilágyi Zsolt személyében, aki a 2004-es önkormányzati választásokon a Romániai Demokrata Szövetség legfőbb magyar ellenlábasának, a Magyar Polgári Szövetségnek volt a nagyváradi polgármester-jelöltje. Érdekesség, hogy Szilágyi az EMNT tevékenységében is részt vesz.

Székely Nemzeti Tanács (SZNT): elnöke Csapó I. József, ő dolgozta ki 1995-ben azt a területi autonómiatervezetet, amelyre alapozódva megalakult 2003. október 26-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részeként az SZNT. A Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön jött létre. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester hozta nyilvánosságra, hogy az EMNT részeként, a székelyföldi autonómia érdekében hozzák létre az SZNT-t. A Székely Nemzeti Tanács 178 küldötte 2004. január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadta Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, azt a dokumentumot, amelyet később az RMDSZ néhány képviselője révén többször is a román parlament elé terjesztett.

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT): e szervezetet az RMDSZ legfelső vezetésével ellentétbe került Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke indította el. "Fórummozgalma" keretében 2003 februárjában, majd a márciusi kolozsvári és az április végi székelyudvarhelyi fórumon jelentette be híveivel együtt, hogy meg kívánják alakítani az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. A román politikai körökben kezdettől fogva gyanakvással figyelték az EMNT és az SZNT tevékenységét. Az EMNT-ben részt vesz a korábban már említett Szilágyi Zsolt is, aki az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség színeiben is exponálta magát.

Magyar Polgári Szövetség (MPSZ): elnöke Szász Jenő, székelyudvarhelyi polgármester. Az UPE-ból nőtt ki, annak utódszervezetének tekinthető. Az MPSZ az RMDSZ riválisa a politikai közéletben. Személyi állományát illetően átfedések vannak az SZNT-vel és az EMNT-vel. A Magyar Polgári Szövetség székhelye Székelyudvarhelyen van, és neve, amely a magyarországi Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre emlékeztet, aligha a véletlen műve. Korábban az MPSZ pártként, az RMDSZ riválisaként kívánt indulni a romániai választásokon, és a szerveződés programjain a Fidesz több politikusa is részt vett. A román központi választási bizottság 2004 tavaszán formai okokra hivatkozva nem ismerte el az MPSZ 54 ezer aláírással alátámasztott kérelmét arra, hogy indulhasson a 2004 júniusi önkormányzati választásokon. Az MPSZ vezetői e döntés hátterében akkor az RMDSZ és a magyar Medgyessy-kormány tevékenységét sejtették. Az MPSZ bázisa elsősorban a Székelyföld. A 2004-es önkormányzati választások előtt azonban az MPSZ-hez csatlakozott a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület is.

Magyar Polgári Egyesület (MPE): Ez a szervezet nem Székelyföldön, hanem Bihar megyében próbált 2004-ben az RMDSZ ellen fellépni. A román választási törvények értelmében azonban csak nagyobb tömörülésbe belépve lett volna esélyük indulni, ezért csatlakoztak a Szász Jenő-féle MPSZ-hez. Végül így sem tudtak megmérkőzni a választásokon az RMDSZ-szel, mert a román központi választási bizottság nem engedte az MPSZ indulását.

Udvarhelyi Polgári Egyesület (UPE): Eredetileg ennek a szervezetnek a jelöltjeként választották meg Székelyudvarhely polgármesterének Szász Jenőt. Ezt az egyesületet az RMDSZ bíróságon megtámadta, és ezért ennek utódjaként jött létre a Magyar Polgári Szövetség, amelynek elnöke Szász Jenő.