Natália
-3 °C
7 °C

Pozsony: sokan tartózkodtak az idegengyűlöletről szóló szavazásnál

2006.09.06. 22:07
Nyilatkozatot fogadott el a szlovák parlament szerdán az idegengyűlölet, a türelmetlenség és a faji indíttatású erőszak ellen. Közben az Európai Parlament kisebbségügyi munkacsoportja kinyilvánította: európai ügy a szlovák helyzet.

Nyilatkozatot fogadott el a szlovák parlament szerdán az idegengyűlölet, a türelmetlenség és a faji indíttatású erőszak ellen.

28-an tartózkodtak

A 140 jelenlévő képviselő nagy többsége - 112 - támogatta a Pavol Paska házelnök által előterjesztett indítványt, 28-an tartózkodtak. A nyilatkozat kiadását a holokauszt áldozatainak közeledő, szeptember 9-i emléknapjához időzítették.

"Mi, a szlovák parlament tagjai - a holokauszt és a faji erőszak áldozatainak közelgő emléknapja alkalmából, és a Szlovákiában és Magyarországon nemrég történtek miatt - erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy elítéljük a szélsőségesség és a faji türelmetlenség minden megnyilvánulását. (_) Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy nem fogjuk eltűrni az idegengyűlölet és szélsőségesség semmiféle megnyilvánulását sem Szlovákiában, sem a környező országokban" - hangzik a nyilatkozat.

Óvatosan és megfontoltan kezelik a kérdést

A képviselők kinyilvánították, hogy nagyon óvatosan és megfontoltan fogják kezelni a kérdést, és nem kovácsolnak politikai tőkét belőle. A nyilatkozatot heves vita után még a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Szlovák Nemzeti Párt is elfogadta, tartózkodott viszont az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió - Demokrata Párt (SDKU-DS).

Ennek egyik vezetője, Eduard Kukan volt külügyminiszter azzal indokolta tartózkodásukat, hogy a szöveg azt jelzi a külvilág számára, hogy Szlovákiában az emberi jogok alakulása ellentétes az európaival, és ez sérti Szlovákia külföldi tekintélyét. A párt nem ért egyet azzal sem, hogy a nyilatkozat révén "a nemrég történt bűnös incidenseket összekapcsolták a holokauszt ügyével", és ezzel leértékelték azt.

A párt ezzel együtt hangsúlyozza, hogy mindig is elítélte a szélsőségességet, beleértve a nemrég történt eseteket is.

EP: európai ügy a szlovák helyzet

A szlovákiai történések európaiságát hangsúlyozták egyebek között az Európai Parlament úgynevezett nemzeti kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának szerdai rendkívüli ülésén Strasbourgban, amelyen a szlovákiai helyzetet vitatták meg - derül ki a magyar szocialista és a néppárti EP-delegációk MTI-hez Brüsszelbe eljuttatott tájékoztatásából.

Szlovák hozzászólók ugyanakkor azt szögezték le, hogy a kormányprogram tekintettel van az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésére, továbbá míg a szlovák rendőrség és igazságszolgáltatás fellépett a nacionalista atrocitásokkal szemben, hasonló fellépés Magyarországon hiányzik.

A csoportot elnöklő Tabajdi Csaba (MSZP) bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nem magyar-szlovák konfliktusról van szó, hanem európai ügyről, az alapvető emberi jogok, kisebbségi jogok érvényesüléséről. Utalt arra, hogy az EP szocialista frakciójának vezetője, Martin Schulz és az Európai Szocialisták Pártjának elnöke, Poul Nyrup Rasmussen a közösen vallott európai értékek szemszögéből egyaránt elfogadhatatlannak tartotta, hogy egy magát európai szociáldemokrata pártnak tekintő párt, de akár bármilyen más normális európai párt koalícióra lépjen szélsőségesen nacionalista és kisebbségellenes párttal.

Szent-Iványi és Schöpflin is felszólalt

Szent-Iványi István (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy a magyar és a szlovák helyzet között minőségi különbség van, a probléma fő gyökere abban van, hogy Szlovákiában szélsőséges nacionalista nézeteket valló párt tagja lehet a kormánykoalíciónak. - Magyarországon szerencsére még parlamenti képviselete sincs a szélsőséges nacionalizmusnak, míg Szlovákiában kormánytagok. Itt alapvető európai értékekről és nem szlovák belügyről van szó - hangoztatta.

Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) és Schöpflin György (Fidesz-MPSZ) úgy vélték, hogy nem lehet Szlovákia belügyeként kezelni a történéseket, mert a Ján Slota-féle kisebbségellenes gyűlöletbeszéd és az ennek egyenes következményeként megjelenő magyarellenes atrocitások európai alapvető értékeket veszélyeztetnek, ezért összeurópai ügynek számítanak.

Bauer Edit szlovákiai magyar képviselő beszámolt arról, hogy mi történt az elmúlt hetekben Szlovákiában. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia soknemzetiségű ország, ahol a kisebbségeket az elmúlt időszakban alapvető emberi jogsértések érték. Felszólalásában feltárta a magyarellenesség történelmi gyökereit, bizonyos politikai erők által szított magyarellenes hangulatot, s utalt arra, hogy például az államnyelv törvény még mindig korlátozza a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát.

Zdanoka a magyarok mellé állt

Joan i Marí Bernat katalán zöld képviselő felhívta a szlovák kormányt, hogy határozottan álljon ki, és ítélje el a nacionalizmus erősödését, a gyűlöletbeszédet, az erőszakos cselekményeket, és tegyen meg mindent ezek megakadályozásáért.

Tatjana Zdanoka a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjának lett tagja az Európai Unióban létező kettős, sőt többes mércét bírálta a kisebbségi kérdésekben, és erőteljes fellépést sürgetett a szlovákiai magyarok érdekében.

A szlovákok védik kormányukat

Irena Belohorská független szlovák képviselő viszont alaptalannak nevezte az aggodalmakat, jelezve, hogy az új szlovák kormány nem tervez változást az iskolarendszerben, Szlovákiában van magyar nyelvű óvoda, általános és középiskola és két magyar nyelvű egyetem is.

Belohorská azzal érvelt, hogy a Magyar Koalíció Pártját a választási győztes Smer felkérte a koalícióban való részvételre, de erre nemleges választ kaptak. Kiemelte, hogy a kormányprogram tekintettel van az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésére. A szlovák rendőrség és igazságszolgáltatás fellépett a nacionalista atrocitásokkal szemben, de hiányolta a hasonló fellépést Magyarországon. A szlovákiai magyarokkal kapcsolatos politikát, incidenseket szlovák belügynek minősítette.

Peter Baco szlovák független képviselő azt hangoztatta, hogy a szlovák kormány zéró toleranciát tanúsít a nacionalista szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben, s a két ország külügyminisztereinek legutóbbi találkozója, közös bizottság létrehozása bíztató lépés a konfliktus megoldásában.

A cseh képviselő a szlovákok mellé állt

Jaromír Kohlicek az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal cseh képviselője a magyarságot folyamatosan ért diszkriminatív intézkedések kapcsán kijelentette, hogy 1945 után nem kitelepítés, hanem lakosságcsere történt, s feltette a kérdést, mit tett a magyar kormány a budapesti szlovákiai követséget ért incidens kapcsán, tettek-e lépéseket a magyar labdarúgó mérkőzéseken feltűnő szlovákellenes megnyilvánulások elkövetőivel szemben.