Enyhülő szlovák koaliciós válság
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Mikulás Dzurinda |
Az ülés összehívásának előzménye, hogy a szlovák kormány kidolgozta a közigazgatási reform tervezetét. A tervezettel kapcsolatban Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke kijelentette, hogy az abban meghúzott közigazgatási határokat az MKP nem tudja elfogadni, mivel néhány esetben azok átvágják a magyarlakta területeket, ezáltal egyetlen megyében sem lenne magyar többség. A legfontosabb ilyen terület a Csallóköz, amit az MKP feltétlenül egységes terültként szeretne kezelni.
A másik aktuálpolitikai kérdés, melyben az MKP álláspontja szintén nagyon határozott, az alkotmánymódosítás. A törvényről október elején döntene a parlament, annak elfogadásához (kétharmados törvényről lévén szó) az MKP szavazatai is kellenek. Csakhogy az MKP szeretné a preambulumot módosítani, a ,,Mi, a szlovák nemzet..." kezdetű bevezetést kiemelni vagy módosítani.
A magyar párt három másik alapvető kérdést is a módosítás elfogadásához köt. Ilyen a nevesítetlen földek kérdése, a nyitrai magyar pedagógusképző kar létrehozása és a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának elfogadása. Ebből csak a legelső lesz része az alkotmánynak, de a másik két pont rendezése is kell ahhoz, hogy az MKP igennel szavazzon a módosításra. A ,,nevesítetlen földek" egyébként a rendezetlen tulajdonjogú földterületekre (például a világháború után kitelepítettek földjei, nagybirtokok) utal, melyek jelenleg az Állami Földalaphoz tartoznak, de az MKP szeretné, ha az önkormányzatok rendelkeznének felettük.
Népszavazás az előrehozott választásokról
Sorrendben először az alkotmánymódosítás kerül terítékre, de ennek elfogadását lehet, hogy elhalasztják, mivel november 11-re Schuster elnök népszavazást írt ki az ellenzék kezdeményezésére. A hétszázezer aláírással támogatott kezdeményezés alapján a nép arról nyilvánítana véleményt, hogy tartsanak-e előrehozott választásokat Szlovákiában. A koalíció pártjai (így az MKP is) arra szólít fel, hogy a polgárok ne menjenek el szavazni, ne legitimálják ezt a kezdeményezést. Erre egyébként jó esély van, Szlovákiában eddig három esetben írtak ki népszavazást, de az alacsony részvétel miatt ebből egyik sem volt eredményes - és a közvélemény-kutatások szerint ez sem lesz az.
Az alkotmánymódosításról tartandó szavazást tehát lehet, hogy a népszavazás utánra halasztják, hogy ha a koalíció esetleg nem szavazna egységesen igennel, az ne növelje az előrehozott választás híveinek esélyeit. A közigazgatási reformról szóló döntés az alkotmánymódosítás után kerülne sorra, várhatóan novemberben.
Miklósi Péter elmondta, hogy az MKP már nem fenyegetőzik kilépéssel, de az Országos Tanács október eleji ülésén értékelik majd a kormányzati szerepvállalás két évének eredményeit. A kilépésről várhatóan nem lesz szó, mivel ez szintén a népszavazás kezdeményezőinek esélyeit növelné.
A hétfői találkozón a legígéretesebb megbeszélések a kisebbségek nyelvi chartája kapcsán folytak: bizottságot hoznak létre, amely két héten belül a koalíciós tanács elé terjeszti a charta ratifikálásával kapcsolatos javaslatát. A magyar pedagógusképzés ügyében a jövő hétre alakítják ki véleményüket, a gazdátlan földek kérdését érintő egyezség Dzurinda fogalmazása szerint pedig az "MKP és a baloldali SDL kezében van" - lévén, hogy ez ügyben a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) nem mutat hajlandóságot az egyezségre.