Aladár, Álmos
-1 °C
9 °C

Hadgyakorlatok Tajvanon

2001.04.20. 15:29
Kína támadásától tartva Tajvan katonai erejét akarta demonstrálni, mikor pénteken többezer fős hadgyakorlatot tartott. A Bush-adminisztráció jövő héten dönt arról, hogy milyen fegyvereket ad el a szigetországnak. A kínai-amerikai tárgyalások további menetét Bush döntése merőben meghatározza.
Kína támadásától tartva Tajvan katonai erejét akarta demonstrálni, mikor pénteken több ezer katonát vonultatott fel. Tajvan még mindig fél a kínai támadástól - mondta a BBC helyi tudósítója, Damian Grammaticas - és a mostani hadgyakorlat arra emlékeztet, hogy a szigetnek szüksége van az amerikai fegyverekre ahhoz, hogy megvédhesse magát. Múlt évben a tajvani hatóságok mérsékeltebb hadgyakorlatot tartottak, ám az amerikai-kínai viszony romlása miatt Tajvan Kína bosszújától tart.

Amerika jövő héten dönt a fegyvereladásról

Az sem mellékes, hogy George W. Bush elnök a jövő héten ismerteti határozatát arról, hogy milyen fegyvereket adnak el Tajvannak. A szigetország a legutolsó technikai csodának számító Aegis-típusú rombolókat szeretne kapni Amerikától, ám Kína hevesen ellenezte ezt a tervet. Amíg az EP-3 kémrepülőgép a kínai Hajnan-szigeten van, addig az amerikaiak a kínai intelmeket figyelembe véve döntenek a fegyvereladásról.

A legtöbb katonai elemző egyébként úgy vélekedik, hogy hiába a milliós kínai hadsereg, Pekingnek esélye sem volna Tajvan meghódítására, részben a szoros hajózási viszonyai, részben a fejlettebb tajvani haderő miatt.

Kína és Tajvan gyötrelmes történelme

A nagy kínai kommunista forradalom 1949-es kiteljesedése jelentette Tajvan számára a hidegháborús bábszerep kezdetét. Kína megválasztott kormánya Tajvanra vonult vissza, és a nemzetközi közösség hosszú ideig a tajvani kormányt fogadta el Kína jogutódjának, az ENSZ-ben is ez a kormány képviselte az országot. A kommunizmus terjedésétől való félelem korszakában Amerika számára Tajvan volt az az "elsüllyeszthetetlen hajó", melyet meg kellett védeni.

Richard Nixon idejében (és Mao Ce-tung hatalomra jutása után) a szovjet nép lett Amerika legfőbb ellensége, így 1972-ben titkos tárgyalások után Kína átvette Tajvan helyét az ENSZ-ben, az amerikaiak állandó diplomáciai kapcsolatokat létesítettek Kínával, és Kína nyomására 1979-ben megszakították a kapcsolatokat Tajvannal. Az "egységes Kína" megalakulásához - Hongkong és Macao visszacsatolásával - csupán Tajvan visszatérése hiányzik. 1993-ban a két fél csatlakozási tárgyalásokat kezdett el, de két év múlva, Kína hibájából, a tárgyalások megszakadtak. Kína azért neheztelt a szigetországra, mert az függetlenségének nemzetközi elismerésén fáradozott.

Amerika megvédte Tajvant

Tajvan elnökének 1995-ös amerikai magánlátogatása és a következő évben megtartott példaszerűen korrekt választások arra késztették Kínát, hogy katonai hadgyakorlatokat tartson Tajvanhoz közel. Amerikát ez a "gesztus" annyira feldühítette, hogy két anyahajót küldött a térségbe.

Kína renegát tartományaként kezeli Tajvant, és az egy ország-két rendszer elvű országegyesítést szorgalmazza, amit Hongkong esetében is alkalmaztak. Tajvan azonban még várna az egyesüléssel mindaddig, amíg Kína politikai vezetése demokratikusabbá válik.