Vilma
-8 °C
3 °C

Hadgyakorlatok Tajvanon

2001.04.20. 15:29
Kína támadásától tartva Tajvan katonai erejét akarta demonstrálni, mikor pénteken többezer fős hadgyakorlatot tartott. A Bush-adminisztráció jövő héten dönt arról, hogy milyen fegyvereket ad el a szigetországnak. A kínai-amerikai tárgyalások további menetét Bush döntése merőben meghatározza.
Kína támadásától tartva Tajvan katonai erejét akarta demonstrálni, mikor pénteken több ezer katonát vonultatott fel. Tajvan még mindig fél a kínai támadástól - mondta a BBC helyi tudósítója, Damian Grammaticas - és a mostani hadgyakorlat arra emlékeztet, hogy a szigetnek szüksége van az amerikai fegyverekre ahhoz, hogy megvédhesse magát. Múlt évben a tajvani hatóságok mérsékeltebb hadgyakorlatot tartottak, ám az amerikai-kínai viszony romlása miatt Tajvan Kína bosszújától tart.

Amerika jövő héten dönt a fegyvereladásról

Az sem mellékes, hogy George W. Bush elnök a jövő héten ismerteti határozatát arról, hogy milyen fegyvereket adnak el Tajvannak. A szigetország a legutolsó technikai csodának számító Aegis-típusú rombolókat szeretne kapni Amerikától, ám Kína hevesen ellenezte ezt a tervet. Amíg az EP-3 kémrepülőgép a kínai Hajnan-szigeten van, addig az amerikaiak a kínai intelmeket figyelembe véve döntenek a fegyvereladásról.

A legtöbb katonai elemző egyébként úgy vélekedik, hogy hiába a milliós kínai hadsereg, Pekingnek esélye sem volna Tajvan meghódítására, részben a szoros hajózási viszonyai, részben a fejlettebb tajvani haderő miatt.

Kína és Tajvan gyötrelmes történelme

A nagy kínai kommunista forradalom 1949-es kiteljesedése jelentette Tajvan számára a hidegháborús bábszerep kezdetét. Kína megválasztott kormánya Tajvanra vonult vissza, és a nemzetközi közösség hosszú ideig a tajvani kormányt fogadta el Kína jogutódjának, az ENSZ-ben is ez a kormány képviselte az országot. A kommunizmus terjedésétől való félelem korszakában Amerika számára Tajvan volt az az "elsüllyeszthetetlen hajó", melyet meg kellett védeni.

Richard Nixon idejében (és Mao Ce-tung hatalomra jutása után) a szovjet nép lett Amerika legfőbb ellensége, így 1972-ben titkos tárgyalások után Kína átvette Tajvan helyét az ENSZ-ben, az amerikaiak állandó diplomáciai kapcsolatokat létesítettek Kínával, és Kína nyomására 1979-ben megszakították a kapcsolatokat Tajvannal. Az "egységes Kína" megalakulásához - Hongkong és Macao visszacsatolásával - csupán Tajvan visszatérése hiányzik. 1993-ban a két fél csatlakozási tárgyalásokat kezdett el, de két év múlva, Kína hibájából, a tárgyalások megszakadtak. Kína azért neheztelt a szigetországra, mert az függetlenségének nemzetközi elismerésén fáradozott.

Amerika megvédte Tajvant

Tajvan elnökének 1995-ös amerikai magánlátogatása és a következő évben megtartott példaszerűen korrekt választások arra késztették Kínát, hogy katonai hadgyakorlatokat tartson Tajvanhoz közel. Amerikát ez a "gesztus" annyira feldühítette, hogy két anyahajót küldött a térségbe.

Kína renegát tartományaként kezeli Tajvant, és az egy ország-két rendszer elvű országegyesítést szorgalmazza, amit Hongkong esetében is alkalmaztak. Tajvan azonban még várna az egyesüléssel mindaddig, amíg Kína politikai vezetése demokratikusabbá válik.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!