Natália
-3 °C
8 °C

Ma Tajvan aggódik

2000.02.10. 16:33
Kína és Tajvan az utóbbi időben egyre sűrűbben hangoztatja aggodalmát a másik fél katonai lépései miatt. Az évtizedek óta rendezetlen viszony a közeljövőben esetleg tovább romolhat.

Pár nappal ezelőtt még a kínai aggodalmaktól volt hangos a sajtó, mivel az amerikai Képviselőház elfogadta azt a törvényt, ami alapján az Egyesült Államok komoly katonai segítséget nyújthat Tajvannak. Növekvő fegyverszállításokon kívül javulna a két ország közti katonai kommunikáció és több tajvani katonát képeznének ki az USA-ban.

Kína természetesen belügyeibe való beavatkozásnak, illetve az amerikai egy-Kína politika feladásának tekintené a törvényt. Mivel Tajvant a kínai vezetés pusztán rebellis tartománynak tekinti, így vétóra szólította fel az amerikai elnököt. Bill Clinton ígéretet tett arra, hogy megpróbálja meggyőzni a Szenátus tagjait, hogy a törvény felborítaná a térség kényes egyensúlyát. Bár a Képviselőházban 341-70 arányban fogadták el a javaslatot, az elnök reméli, hogy a Szenátusban nem lesz meg a kétharmados többség, ami lehetetlenné tenné az elnöki vétót. Tajvan természetesen örül a törvényjavaslatnak, szerintük ez még akkor is komoly jelzés a következő amerikai elnöknek, ha a Szenátus végül nem fogadja el.

Kína és szomszédai - néhány konfliktus (a teljesség igénye nélkül)

1950-ben Kína Észak-Korea oldalán harcolt az ENSZ erők ellen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa akkor azért rendelhetett el beavatkozást, mert a vétójoggal rendelkező Szovjetunió épp nem volt jelen a BT-ben, mert az ellen tiltakozott, hogy az USA Tajvant ismeri el Kína helyett.

Három évtizeddel később villongások voltak Kína és Vietnam között, részben ideológiai okokból, részben a határok rendezetlensége miatt.

Tibet 1951-es annektálása ma is komoly nemzetközi tiltakozás forrása, amit most tovább növelt a Karmapa Láma januári szökése.Az utóbbi időben, Hong-Kong és Makao "megszerzése" után Peking Japánnal vitatkozik a kínaiul Diaoyunak, japánul Senkakunak hívott szigetcsoport hovatartozása fölött, ahol esetleg komoly olaj-készlet lehet a föld alatt. Szintén magáénak tartja Peking a Dél-Kínai tengeren található Spartly-szigeteket, ahol szintén gazdag olaj- és más ásványi anyag-lelőhely van. A szigetek hovatartozását csak Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnam vitatja.

A kínai vezetést az is idegesíti, hogy a közelmúltban a japán és a fülöp-szigeteki törvényhozás is olyan szerződéseket fogadott el, ami szorosabbra fűzi országuk és az USA katonai együttműködését. Ezek alapján Japán logisztikai támogatást nyújt az Egyesült Államoknak egy esetleges térségbeli konfliktusban, a Fülöp-szigeteken pedig öt év szünet után újra tartottak amerikai-fülöp-szigeteki közös hadgyakorlatot. Kínának egyébként mindkét országgal vannak területi vitái.

A látszat ellenére az utóbbi időben a Clinton-adminisztráció legfontosabb külpolitikai célja az volt, hogy normalizálja a viszonyt Kínával. Megállapodás született Kína WTO (Világkereskedelmi Szervezet)-tagságról (amit az USA akadályozott meg 13 éven keresztül), és Clinton el szeretné érni a Kongresszusban, hogy az véglegesen normalizálja a kereskedelmi kapcsolatokat az ázsiai országgal. Ez utóbbi azt jelentené, hogy Kína véglegesen megkapja a "Most Favored Nation" kereskedelmi besorolást - amit 1979 óta birtokol ugyan, de azt a Kongresszusnak évente meg kellett újítania. Az elnök törekvései eredménytelenek maradhatnak, ha Kína komolyabban megsértődik az említett katonai lépések miatt, nem is beszélve a tavalyi belgrádi követség-bombázásról.

A legfrissebb hír azonban, ami miatt Tajvanon az aggódás sora, hogy februárban esedékes egy vadonatúj, orosz gyártmányú hadihajó csatlakozása a kínai flottához. A 8000 tonnás "Sovremennij"-osztályú romboló SSN22-es hajók ellen bevethető rakétákkal van felszerelve, ami nagyon komoly fenyegetést jelent a térségben tartózkodó amerikai hajóknak. A hadihajó kínai legénységgel január 3-án hagyta el Szentpétervár kikötőjét, és elvileg három hét alatt érhet célba. Kína, szokásához híven nem jelentette be a hajó befutását, igaz, még Tajvan sem jelentett hasonlót. Azt, hogy a hajó még nem érkezett meg, az orosz források azzal magyarázzák, hogy az út során valószínűleg többször is megáll különböző tesztek végrehajtása céljából.

Kína 1997-ben 1 milliárd dolláros szerződés keretében állapodott meg Oroszországgal két hadihajó megvásárlásáról. A második romboló is még idén megérkezik Kínába. Egyes katonai szakértők szerint Kínát eddig leginkább az tartotta vissza Tajvan lerohanásától, hogy ehhez nem volt elég nagy és erős a hadiflottája.

1996-ban az első szabad tajvani elnökválasztás idején Kína a sziget közelében nagyszabású hadgyakorlartot tartott, ahol nukleáris töltet hordozására is alkalmas új rakétákat próbáltak ki. Akkor az USA két anyahajót küldött a térségbe, mire a hadgyakorlat abbamaradt. Természetesen egy ilyen affér is csúnyábban végződhet, ha kínai oldalon megjelenik egy pár új, modern hadihajó. Elnökválasztás pedig idén lesz Tajvanon.

A két Kína

Tajvan 1895-ig Kína gyarmata volt, akkor Japán az első japán-kínai háborúban elfoglalta. A második világháború végéig japán uralom alatt maradt a sziget, 1945-ben visszakerült Kínához. Ekkor Pekingben a Kuomintang, Csang Kaisek pártja kormányzott. 1949-re a kommunisták megdöntötték a hatalmát és Csang Tajvanra menekült. Ott Tajpeit kinevezte "ideiglenes" fővárosnak, és megígérte, kiűzi a szárazföldről a kommunistákat - így lett a sziget a Kínai Köztársaság, míg a szárazföldi rész a Kínai Népköztársaság - bár csak ez utóbbi nemzetközileg elismert.

Eközben mind az USA, mind Kína tartott az erősödő Szovjetúniótól, tehát komolyabb szövetség is létrejöhetett volna köztük, de Kína a közeledés első lépéseként a tajvani kérdést akarta megoldani. Csakhogy akkor már létezett egy USA-Tajvan védelmi szerződés, még a koreai háború idejéből, ami megnehezítette az Egyesült Államok döntését.

A megoldás a '72-es Sanghai Kommüniké lett, amelyben minden fél elismerte, hogy csak egyetlen Kína létezik (de, hogy melyik az, abban az USA nem foglalt állást). Igazi közeledés Carter elnöksége alatt történhetett, mikor '79-ben az elnök a Kongresszus megkerülésével bejelentette, hogy felbontja a diplomáciai kapcsolatot és védelmi szerződést Tajvannal. A Kongresszus később emiatt elfogadott egy törvényt, ami alapján az USA katonailag támogatja Tajvan védelmét, illetve a pekingi diplomáciai kapcsolatokat is a tajvani kérdés békés megoldásához köti.

Tajvanon időközben az autoriter rendszer demokráciává változott, és a lakosság nagyobbik része már nem akar Kínához tartozni. A "szeparatisták" pedig az Egyesült Államoktól várnak biztosítékot, amit most lehet, hogy meg is kapnak.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.