Jeromos
9 °C
26 °C

Ma Tajvan aggódik

2000.02.10. 16:33
Kína és Tajvan az utóbbi időben egyre sűrűbben hangoztatja aggodalmát a másik fél katonai lépései miatt. Az évtizedek óta rendezetlen viszony a közeljövőben esetleg tovább romolhat.

Pár nappal ezelőtt még a kínai aggodalmaktól volt hangos a sajtó, mivel az amerikai Képviselőház elfogadta azt a törvényt, ami alapján az Egyesült Államok komoly katonai segítséget nyújthat Tajvannak. Növekvő fegyverszállításokon kívül javulna a két ország közti katonai kommunikáció és több tajvani katonát képeznének ki az USA-ban.

Kína természetesen belügyeibe való beavatkozásnak, illetve az amerikai egy-Kína politika feladásának tekintené a törvényt. Mivel Tajvant a kínai vezetés pusztán rebellis tartománynak tekinti, így vétóra szólította fel az amerikai elnököt. Bill Clinton ígéretet tett arra, hogy megpróbálja meggyőzni a Szenátus tagjait, hogy a törvény felborítaná a térség kényes egyensúlyát. Bár a Képviselőházban 341-70 arányban fogadták el a javaslatot, az elnök reméli, hogy a Szenátusban nem lesz meg a kétharmados többség, ami lehetetlenné tenné az elnöki vétót. Tajvan természetesen örül a törvényjavaslatnak, szerintük ez még akkor is komoly jelzés a következő amerikai elnöknek, ha a Szenátus végül nem fogadja el.

Kína és szomszédai - néhány konfliktus (a teljesség igénye nélkül)

1950-ben Kína Észak-Korea oldalán harcolt az ENSZ erők ellen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa akkor azért rendelhetett el beavatkozást, mert a vétójoggal rendelkező Szovjetunió épp nem volt jelen a BT-ben, mert az ellen tiltakozott, hogy az USA Tajvant ismeri el Kína helyett.

Három évtizeddel később villongások voltak Kína és Vietnam között, részben ideológiai okokból, részben a határok rendezetlensége miatt.

Tibet 1951-es annektálása ma is komoly nemzetközi tiltakozás forrása, amit most tovább növelt a Karmapa Láma januári szökése.Az utóbbi időben, Hong-Kong és Makao "megszerzése" után Peking Japánnal vitatkozik a kínaiul Diaoyunak, japánul Senkakunak hívott szigetcsoport hovatartozása fölött, ahol esetleg komoly olaj-készlet lehet a föld alatt. Szintén magáénak tartja Peking a Dél-Kínai tengeren található Spartly-szigeteket, ahol szintén gazdag olaj- és más ásványi anyag-lelőhely van. A szigetek hovatartozását csak Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnam vitatja.

A kínai vezetést az is idegesíti, hogy a közelmúltban a japán és a fülöp-szigeteki törvényhozás is olyan szerződéseket fogadott el, ami szorosabbra fűzi országuk és az USA katonai együttműködését. Ezek alapján Japán logisztikai támogatást nyújt az Egyesült Államoknak egy esetleges térségbeli konfliktusban, a Fülöp-szigeteken pedig öt év szünet után újra tartottak amerikai-fülöp-szigeteki közös hadgyakorlatot. Kínának egyébként mindkét országgal vannak területi vitái.

A látszat ellenére az utóbbi időben a Clinton-adminisztráció legfontosabb külpolitikai célja az volt, hogy normalizálja a viszonyt Kínával. Megállapodás született Kína WTO (Világkereskedelmi Szervezet)-tagságról (amit az USA akadályozott meg 13 éven keresztül), és Clinton el szeretné érni a Kongresszusban, hogy az véglegesen normalizálja a kereskedelmi kapcsolatokat az ázsiai országgal. Ez utóbbi azt jelentené, hogy Kína véglegesen megkapja a "Most Favored Nation" kereskedelmi besorolást - amit 1979 óta birtokol ugyan, de azt a Kongresszusnak évente meg kellett újítania. Az elnök törekvései eredménytelenek maradhatnak, ha Kína komolyabban megsértődik az említett katonai lépések miatt, nem is beszélve a tavalyi belgrádi követség-bombázásról.

A legfrissebb hír azonban, ami miatt Tajvanon az aggódás sora, hogy februárban esedékes egy vadonatúj, orosz gyártmányú hadihajó csatlakozása a kínai flottához. A 8000 tonnás "Sovremennij"-osztályú romboló SSN22-es hajók ellen bevethető rakétákkal van felszerelve, ami nagyon komoly fenyegetést jelent a térségben tartózkodó amerikai hajóknak. A hadihajó kínai legénységgel január 3-án hagyta el Szentpétervár kikötőjét, és elvileg három hét alatt érhet célba. Kína, szokásához híven nem jelentette be a hajó befutását, igaz, még Tajvan sem jelentett hasonlót. Azt, hogy a hajó még nem érkezett meg, az orosz források azzal magyarázzák, hogy az út során valószínűleg többször is megáll különböző tesztek végrehajtása céljából.

Kína 1997-ben 1 milliárd dolláros szerződés keretében állapodott meg Oroszországgal két hadihajó megvásárlásáról. A második romboló is még idén megérkezik Kínába. Egyes katonai szakértők szerint Kínát eddig leginkább az tartotta vissza Tajvan lerohanásától, hogy ehhez nem volt elég nagy és erős a hadiflottája.

1996-ban az első szabad tajvani elnökválasztás idején Kína a sziget közelében nagyszabású hadgyakorlartot tartott, ahol nukleáris töltet hordozására is alkalmas új rakétákat próbáltak ki. Akkor az USA két anyahajót küldött a térségbe, mire a hadgyakorlat abbamaradt. Természetesen egy ilyen affér is csúnyábban végződhet, ha kínai oldalon megjelenik egy pár új, modern hadihajó. Elnökválasztás pedig idén lesz Tajvanon.

A két Kína

Tajvan 1895-ig Kína gyarmata volt, akkor Japán az első japán-kínai háborúban elfoglalta. A második világháború végéig japán uralom alatt maradt a sziget, 1945-ben visszakerült Kínához. Ekkor Pekingben a Kuomintang, Csang Kaisek pártja kormányzott. 1949-re a kommunisták megdöntötték a hatalmát és Csang Tajvanra menekült. Ott Tajpeit kinevezte "ideiglenes" fővárosnak, és megígérte, kiűzi a szárazföldről a kommunistákat - így lett a sziget a Kínai Köztársaság, míg a szárazföldi rész a Kínai Népköztársaság - bár csak ez utóbbi nemzetközileg elismert.

Eközben mind az USA, mind Kína tartott az erősödő Szovjetúniótól, tehát komolyabb szövetség is létrejöhetett volna köztük, de Kína a közeledés első lépéseként a tajvani kérdést akarta megoldani. Csakhogy akkor már létezett egy USA-Tajvan védelmi szerződés, még a koreai háború idejéből, ami megnehezítette az Egyesült Államok döntését.

A megoldás a '72-es Sanghai Kommüniké lett, amelyben minden fél elismerte, hogy csak egyetlen Kína létezik (de, hogy melyik az, abban az USA nem foglalt állást). Igazi közeledés Carter elnöksége alatt történhetett, mikor '79-ben az elnök a Kongresszus megkerülésével bejelentette, hogy felbontja a diplomáciai kapcsolatot és védelmi szerződést Tajvannal. A Kongresszus később emiatt elfogadott egy törvényt, ami alapján az USA katonailag támogatja Tajvan védelmét, illetve a pekingi diplomáciai kapcsolatokat is a tajvani kérdés békés megoldásához köti.

Tajvanon időközben az autoriter rendszer demokráciává változott, és a lakosság nagyobbik része már nem akar Kínához tartozni. A "szeparatisták" pedig az Egyesült Államoktól várnak biztosítékot, amit most lehet, hogy meg is kapnak.

Őszi szünet

Utazzon el családjával! Segítünk hogy megtalálja a legjobb ajánlatokat.

2016 legjobb fürdője

A Miskolctapolcai barlangfürdőt 200 magyarországi fürdő közül választották az év legjobb fürdőjének.