Vencel
7 °C
24 °C

Tajvani választások Kína árnyékában

2000.03.17. 16:15
A szombaton elnökválasztások előtt Tajvan riadókészültségbe helyezte fegyveres erőit, mivel a kínai kormány "ultimátumot" nyújtott be a szigetországnak. Zhu Rongji miniszterelnök megfenyegette a szigetország választóit, mondván: "semmi jó nem vár arra, aki függetlenség-párti jelöltre szavaz szombaton". Eközben az USA beidézte Kína nagykövetét; Washington az "óvatosság és türelem fontosságáról" akarja meggyőzni Pekinget. James Rubin külügyi szóvivő szerint az ehhez hasonló kijelentések nem segítik a kapcsolatok rendezését, az USA "a párbeszéd és a békés rendezés jeleit akarja látni".

Tajvani katonák a választás napjára készülnek
Kína nem enged
Kína már az előző, 1996-os tajvani elnökválasztáskor is nagyszabású hadgyakorlatot tartott a sziget közelében. Az idei választások előtt, február 21-én a kínai kormány kiadott egy nyilatkozatot, amelyben felsorolja azokat az eseteket, amelyekben fegyveres erőt kíván alkalmazni Tajvan ellen. A dokumentum szerint három ilyen eset lehetséges: ha Tajvan kikiáltja függetlenségét, ha külföldi hatalom szállja meg, illetve ha a szigetország késlekedik megkezdeni a tárgyalásokat az újraegyesítésről. Tajvan ezek után csütörtökön riadókészültségbe helyezte fegyveres erőit.

A fenyegetést a három legesélyesebb elnökjelölt egyaránt elutasította. Az ellenzéki, függetlenség-párti Demokratikus Haladó Párt jelöltje, Chen Shui-bian felszólította a választókat, hogy ne hagyják, hogy az agresszív retorika befolyásolja döntésüket. "A pekingi hatóságoknak rá kell jönniük, hogy a fenyegetéssel eltaszítják maguktól Tajvant, és így lehetetlen lesz a kapcsolatok normalizálása. Az elnököt a nép választja, és Peking ebbe nem szólhat bele" - mondta Chen.

A tajvani demokrácia és az USA

Miután az USA három évtizeden keresztül a tajpeji kormányt ismerte el, Carter elnöksége alatt 1979-ben Washington elfogadta, hogy Pekingé a legális hatalom. Ettől függetlenül azonban fenntartotta a szigettel a kereskedelmi, kulturális és más nem hivatalos kapcsolatait. A kölcsönös védelmi szerződést ugyan felbontották, de az USA fenntartotta magának a jogot, hogy továbbra is fegyvert adjon el a szigetországnak, mondván a térség stabilitása nemzeti érdek.

A 22 milliós ország a világ tizenkettedik legnagyobb gazdasága, az USA hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere. 1998-ban a két ország közti kereskedelmi forgalom elérte az 51 milliárd dollárt. Az Egyesült Államok a tajvani demokráciát is támogatja, részben a kommunizmus "feltartóztatása" jegyében, részben, hogy üzenjen a kínai népnek: a demokráciában milyen jól lehet élni. Amikor Kína a 1996-os tajvani választások idején rakéta-gyakorlatot tartott a tajvani szorosban, az USA két anyahajót küldött a térségbe. A konfrontáció után azonban Clinton megerősítette: egyetlen Kínát ismer el, és nem támogatja a szigetország függetlenségét.

A mostani tajvani választások idején a kínai fenyegetések miatt a legfőbb kérdés az, hogy az Egyesült Államok meddig menne el Tajvan védelmében. Nagy különbség van anyahajók felvonultatása és egy éles összecsapás között. Clinton elnöknek nagy nehezen sikerült mostanra javítania a kínai-amerikai viszonyon, és ezt nyilván csak nehezen áldozná fel. A Kongresszus viszont nem ennyire elnéző, és nemrég elfogadott egy törvényjavaslatot, aminek értelmében a sziget komoly katonai segítségre számíthat. A törvény valószínűleg nem megy át a Szenátuson, és ha mégis, akkor az elnök fogja megvétózni. De Clintonnak ez az utolsó hivatali éve, és az ügy fejleményei könnyen az amerikai választási kampány egyik legfőbb kérdésévé válhatnak.

A mostani elnök-helyettes, az ötven éve hatalmon lévő Kuomintang jelöltje, Lien Chan is úgy nyilatkozott, hogy "senki, még a kommunista Kína sem avatkozhat be a tajvani demokratikus választásokba". Az elnök-helyettes megerősítette, hogy ő nem támogatja a függetlenségi törekvéseket, de ettől még "az országnak nincs szüksége kívülről adott leckékre".

A korábban Kuomintang-tag, most már független James Soong szerint Tajvan "semmiféle katonai fenyegetést nem hajlandó akceptálni".

A tajvani védelmi miniszter, Tang Fei szerint a sziget nem akar Kínával háborúzni, de nem is fél a konfliktustól. Mint mondta: "a nemzeti fegyveres erők nem keresik a háborút, de a demokratikus politikai rendszer megőrzése érdekében nem fogják ezt a lehetőséget elutasítani."

A mostani kampányt gyakran tarkították személyeskedések, rágalmazások, korrupciós vádaskodások, de legfontosabb téma természetesen Tajvan-Kína viszony volt. A szárazföldi fenyegetés hatására mindhárom jelölt kénytelen volt határozottan állást foglalni az ügyben.

A most leköszönő elnök, Lee Teng-hui egyszer már magára haragította Pekinget, amikor tavaly júliusban a Tajvan-Kína viszonyt "különleges államközi" viszonyként aposztrofálta. A Kuomintang mostani jelöltje, Lee helyettese óvakodik ettől a doktrínától. Lien a kapcsolatokat a "közbenső" vagy "közvetítő időszak" terminussal illeti, mondván jelenleg ennek a fázisnak az elérése a cél, és ez vezethet majd a nagyobb kölcsönös bizalomhoz és szorosabb kapcsolathoz.

A független Soong az "államközi" helyett a "kvázi nemzetközi" kifejezést részesíti előnyben. Szerinte egy harminc évre szóló megnemtámadási szerződést kéne a két félnek kötnie.

Az ellenzéki Chen visszafogottan nyilatkozott, annak ellenére, hogy pártja hagyományosan függetlenség-párti. Chen kijelentette, hogy ő nem fogja a függetlenséget kikiáltani, bár az ország hivatalos nevének (Kínai Köztársaság) megváltoztatására sem hajlandó.

A nüánsznyi különbségek mellett természetesen érdekes a jelöltek háttere is. James Soong a "szárazföldieket" képviseli, tehát azoknak a leszármazottait, akik még Csang Kaj Sekkel érkeztek a szigetre. Mint ilyen, Soong általában a többiekhez képest igen mérsékelt volt Pekinggel szemben. Neki épp arra kell figyelni, nehogy túlságosan engedékenynek tűnjön.

Chen Sui-biannak nem kell attól félnie, hogy túl visszafogottnak tűnik, de feltehetően most már hiába próbálja a párbeszéd fontosságát hangsúlyozni, ha Kína továbbra is pártja hosszú távú tervei alapján ítéli őt meg.

Az elnök-helyettes Lian is hiába üt meg békésebb hangot, ha a háttérben ott marad a Kuomintang elnökeként a most leköszönő Lee Teng-hui.

Az előzetes közvélemény-kutatások szoros eredményt jósolnak, de a 18-i választás eredménye mindenképpen alapvetően meghatározza majd Tajvan jövőjét és nemzetközi kapcsolatait.

Wellness hétvégék belföldön

A kényeztetés egész évben jár Önnek! Válasszon az ország legszebb vidékei közül!

2016 legjobb fürdője

A Miskolctapolcai barlangfürdőt 200 magyarországi fürdő közül választották az év legjobb fürdőjének.