További Külföld cikkek
Hétfőn már Bagdadban lehetnek
Tálas Péter kiemelte: a rendelkezésre álló információk meglehetősen bizonytalanok, a tisztánlátást nehezíti, hogy a harcoló felek megpróbálják a médiát cenzúrázni illetve megtölteni propagandájukkal. "Az iraki háború másik jellemzője, hogy a szembenálló felek stratégiájának középpontjában a nagy véráldozatokat követelő városi harcok kérdése áll" - mutatott rá a szakértő.
Kifejtette: míg az iraki katonai vezetés elsősorban a városok védelmére koncentrál, addig a koalíciós stratégia éppen az, hogy elkerüljék az utcai harcokat. Erre azonban főként akkor lehet esély, ha tömegesen átáll az iraki hadsereg, az iraki katonai vezetés.
"Nem tudjuk, Bagdadot miként fogják bevenni a koalíciós erők. Feltehető, az iraki főváros körülzárása után a legkülönfélébb eszközökkel próbálják meg elérni, hogy az iraki katonai vezetés szakítson Szaddámmal és letegye a fegyvert. Ezt például emigráns irakiak beküldésével kísérelhetik meg elősegíteni a támadók" - magyarázta a szakértő. A háború negyedik napjának eseményeit összefoglalva a szakértő elmondta: a koalíciós erők gyorsan haladnak előre.
Hozzátette: megfigyelők korábban azzal számoltak, hogy a könnyű fegyverzetű koalíciós erők keddre érnek Bagdad közvetlen közelébe, ahol már a jól képzett iraki köztársasági gárdával is szembekerülhetnek. "Álláspontom szerint azonban, ha a jelenlegi ütemben folyik tovább az előretörés, akár már vasárnap éjjel, de legkésőbb hétfőn megkezdődhet a harc Bagdadért" - jegyezte meg Tálas Péter.
Hitleri megoldás
A szakértő szerint figyelemre méltó, hogy a hagyományos felfogás szerint Szaddám Huszeinnel szemben álló kurdok, illetve síiták eddig nem vettek részt tevőlegesen a koalíció oldalán a harcokban. Törökországgal kapcsolatban megjegyezte: tudomása szerint az Egyesült Államok engedélyt adott egy korlátozott török kontingens észak-iraki területekre való bevonulására azért, hogy megakadályozhassák fegyveres kurdok Törökországba szivárgását.
Tálas Péter rámutatott: a térség országai egyöntetűen ellenzik egy önálló kurd állam létrejöttét, ugyanakkor egy megújuló, demokratizálódó, föderatív berendezkedésű Irakban jó esélyek nyílhatnak a kurd autonómia kialakulására. "Feltehetően a mérsékelt kurd vezetők ezzel a lehetőséggel középtávon elégedettek is lennének, tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzetre, a térség erőviszonyaira, de fennáll a veszélye annak, hogy hosszú távon a kurd kérdés felveti a koszovói autonómia kapcsán már megismert súlyos problémákat" - fejtegette a szakértő.
A koalíciós haderő iraki fogságba esett katonái kapcsán Tálas Péter azt valószínűsítette, hogy az iraki vezetés igen komoly amerikai figyelmeztetést kap: tartsa tiszteletben a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi jogot, mert ellenkező esetben a legrosszabbra kell felkészülnie. Szaddám Huszein személyes sorsát illetően a szakértő úgy vélekedett: amennyiben a vesztes háborút követően nem tud kimenekülni országából a diktátor, a hitleri megoldást választja, a megalázó fogság, a nemzetközi felelősségre vonás elől a halálba menekül.
Egészséges veszélyérzet
Egy névtelenségét kérő szakértő az iraki háborúval kapcsolatos magyarországi nemzetbiztonsági kockázatokról szólva az MTI érdeklődésére annyit mondott: amikor a taszári bázison megkezdodött iraki ellenzékiek felkészítése, érzékelhetően nőttek az effajta veszélyek. A koalíciós erők támadása nyomán azonban már nem erősödött ez a kockázati tényező. Hozzátette: térségünkben a terrorveszély fogalma relativizálódik.
Nem Magyarország az egyetlen, amelynek szembe kell néznie a közel-keleti események miatti növekvő nemzetbiztonsági kockázatokkal. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy például a Lengyel, illetve a Cseh Köztársaság - Magyarországgal ellentétben - harcoló katonákat is küldött az Irak ellen támadó hadseregbe. Kérdésre válaszolva a szakértő megjegyezte: nincs tudomása arról, hogy az iraki háború megindulása óta, azzal összefüggésben, bárhol a világon terrorcselekményt követtek volna el.
Terrorfenyegetésekről azonban már érkeztek hírek. A neve elhallgatását kérő szakértő megítélése szerint a pánikkeltést mindenképpen el kell kerülni, ám szükség van a lakosság egyfajta egészséges veszélyérzetére. Ez segíti a védelmi struktúrák karbantartását.