Emánuel
3 °C
12 °C

Tömeges fosztogatások Kelet-Timorban

2006.05.30. 16:01
Reménytelennek tűnő helyzete miatt a lakosság is bekapcsolódott a fosztogatásokba Kelet-Timorban, tovább mélyítve a válságot, melyet 600 katona elbocsátása robbantott ki. A kormány igyekszik úrrá lenni a krízisen, egyelőre kevés sikerrel.

Több tízezer ember kényszerült elmenekülni otthonából a kelet-timori lázongások miatt, akik most, leginkább élelem után kutatva fosztogatnak, jelentette a BBC helyszíni tudósítója. Márciusban hatszáz katonát bocsátottak el az 1400 tagú hadseregből, miután sztrájkot indítottak. Az elbocsátott katonák azóta bandákba verődve törnek-zúznak, gyújtogatnak, megfélemlítve a lakosságot és kemény feladat elé állítva a 2500 tagú, ausztrál vezetésű békefenntartó erőket. Az összecsapásokban eddig húszan vesztették életüket.

A világ legcsóróbb katolikusai

A világ legszegényebb országa, Kelet-Timor egyben az egyik legifjabb is. Hosszú harcok után függetlenségét 2002 Május 20-án nyerte el Portugáliától. A szigetországot a 16. században gyarmatosító portugálok már 1974-ben megkezdték a sziget függetlenedésének folyamatát, de a szomszédos Indonézia a kommunizmus előtörésétől tartva - az Egyesült Államok és Ausztrália hallgatólagos beleegyezésével - 1975-ben lerohanta a hivatalosan még Portugáliához tartozó területet. A megszállást 24 év terror követte, mivel a súlyos veszteségeket szenvedő indonéz hadsereg a civileken bosszulta meg a gerillák támadásait. 1999-ben az Egyesült Államok, a hivatalosan még mindig gyarmattartó Portugália és az ENSZ megállapodása alapján függetlenségi népszavazást tartottak az országban. Bár az eredményeket Indonézia tudomásul vette, hadserege és a támogatásukat élvező keretlegények még három évig terrorizálták a kelet-timoriakat.

A vérzivataros történelem gazdaságilag is tönkretette a mindössze 14 609 km2 területű, 1 040 880 lakosú országot. Az egy főre jutó GDP mindössze 400 dollár, ezzel Kelet-Timor az utolsó a világrangsorban. A 21. század első új országa egyben - a Fülöp-szigetek után - Ázsia második katolikus többségű országa is. A karolikusok aránya a lakosságban 90 százalék.
Forrás:wikipedia.org

Éhség mellett politikai indokok is

Kedden több ezer ember állt órákig sorba egy fővárosi áruháznál, abban a reményben, hogy rizshez és más humanitárius segélyhez jut, mivel a kereskedők a békefenntartók jelenléte ellenére is vonakodnak kinyitni üzleteiket. A segélyszervezetek attól tartanak, krízishelyzet alakul ki a lakosság ellátásában. A békefenntartók egyik parancsnoka szerint nincs ok a pánikra, sikerült ugyanis jó néhány bandát lefegyverezni, az irányítás a rendfenntartók kezében van.

A fosztogatók Longuinhos Monteiro főállamügyész házába is betörtek. Az eset mögött többen politikai indítékot sejtenek, mivel több olyan irat is eltűnt, ami az 1999-es, a területről kivonuló indonéz csapatok vérengzésével kapcsolatos.

A kormány megsínyli rossz döntését

Az elbocsátott katonák, akik nagyrészt az ország nyugati részéből származnak, diszkriminációval vádolják a keleti országrész vezetőit. A kormány keddre válságstábot hívott össze, hogy megpróbálják megoldani a helyzetet. Mari Alkatiri miniszterelnök több hazai és külföldi bírálatot is kapott, amiért képtelen megoldani a krízist. Jose Ramos-Horta külügyminiszter nem zárta ki, hogy az incidensek miatt átszervezi a kormányát, ám a miniszterelnök lemondását nem tartja valószínűnek.

Xanana Gusmao elnök, egykori gerillavezér időközben magához vonta a biztonsági erők fölötti ellenőrzés jogát, így próbálva egyesíteni a belső ellentétek miatt egymással is szemben álló rendőrség és hadsereg erejét.