További Külföld cikkek
- Orbán Viktor megnyugodhat, nem a mostani csúcs után jön el az Európai Egyesült Államok
- Oroszország ellenséges akcióba kezdett Amerikával szemben
- Az amerikai hírszerzés jelentette: halálos kórokozókat állít elő egy diktátor
- Orbán Balázs: Magyarország kicsi, ezért luxus lenne kilépni az EU-ból
- Gyerekeket késelt meg egy támadó Franciaországban, ketten megsérültek
Ecevit pártja elvesztette vezető pozícióit
Elsőként a miniszterelnök-helyettes, Husamettin Ozkan mmondott le posztjáról, és lépett ki Ecevit Demokratikus Baloldal Pártjából (DSP). Később 3 kabinettag, és 26 képviselő mondott le, ezért a DSP többé már nem a legnagyobb párt sem a parlamentben, sem a háromparti koalícióban.
A BBC szerint a sorozatos lemondásokhoz nagyban hozzájárult a Nemzeti Akciópárt (MHP) vezére, Devlet Bahceli, aki új választások kiírását sürgette. Sokak szerint csak az Ecevit utódjának tartott tudta a törékeny koalíciót egyben tartani. A miniszterek azzal indokolták lemondásukat, hogy Ecevit nem bánt tisztességesen Ozkannal.
|
Parkinson-kórban szenved a török miniszterelnök?
A krízist tovább mélyíti Ecevit miniszterelnök május eleje óta tartó betegeskedése is. Vezető török lapok május végi jelentése szerint Bülent Ecevit miniszterelnök Parkinson-kórban szenved. Orvosai, akik naponta vizsgálják a 77 éves politikust, azonosították nála a Parkinson-kór klasszikus tünetének számító remegést - írta a Milliyet. A Sabah című lap szerint Ecevit már három éve szenved ebben a kórban, de betegségét csak nemrég kezdték el kezelni.
Más - meg nem erősített - információk szerint a miniszterelnök izomsorvadásban szenved. Emellet törött bordája és állandó gerincproblémái is akadályozzák feladatai ellátásában. A kormányfő többször tagadta, hogy súlyos betegségben szenvedne, és elvetette lemondásának lehetőségét.
Előrehozott választások?
Törökországban 2004-ben lennének választások, de az MHP előrehozott választásokat szeretne. Tudósítók szerint nagy az esélye, hogy megbukik a kormány, és új választásokat írnak ki. A közvéleménykutatási adatok szerint azonban a muszlim Igazság és Fejlődés Párt nyerne a választásokon. Az Egyesült Államok "érdeklődéssel" figyeli a helyzetet, mivel Törökország az egyetlen muszlim ország a NATO-ban.
Újabb gazdasági válság fenyeget?
Elemzések szerint a kormányválság és az új választások esetleges kiírása ismét gazdasági válságba sodorhatná az országot. A kormányfő 1999 áprilisában került hatalomra baloldali demokratákból, jobboldali liberálisokból és jobboldali nacionalistákból alakított koalíciója élén, amely 2001 februárja óta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségével próbálja kivezetni Törökországot történetének egyik legnagyobb gazdasági válságából. Hétfőn a török valuta 4,7 százalékot veszített értékéből.
Röviddel azután, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollár kifizetését hagyta jóvá Törökországnak, a Világbank árilis közepén 1,35 milliárd dollár kölcsön megadásáról döntött. Az IMF-hitel a Törökországnak februárban jóváhagyott, három évre szóló 16 milliárd dolláros készenléti hitelprogram része. Az IMF azt reméli, hogy a hitelprogram középtávon hozzájárul a török gazdaság stabilizálásához, és segít kivédeni egy esetleges jövőbeni válságot.
A Világbank 2001 júliusa óta összesen 6,2 milliárd dollár kölcsönt hagyott jóvá Törökországnak, ebből 4,2 milliárd dollár folyósítását engedélyezték. A most jóváhagyott 1,35 milliárd dollárt három egyenlő részben utalja át a Világbank attól függően, hogy miként teljesül a pénzügyi és az állami szektor reformjával kapcsolatos török vállalás.