Zsanett, Janka
17 °C
27 °C

Túl sokat akartak a törökök

GettyImages-514173930
2016.03.07. 20:14 Módosítva: 2016-03-08 06:51:23
Nem jutottak dűlőre az uniós vezetők Törökország kéréseivel, többen kritizálták a javaslatot, és időt kértek, hogy otthon megvitathassák azokat. Tovább folynak a tárgyalások, jövő csütörtökön újból összeül az Európai Tanács.

„Az a forgatókönyv, hogy a törökök idejöttek ma délben, letettek az asztalra egy négy, nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslatot, és mi pedig a mai nap során még arra bűt vagy bát, igent vagy nemet mondunk, ez nincs” – mondta Orbán Viktor a hétfői uniós csúcstalálkozó után, melynek a témája az uniós–török együttműködés volt a bevándorlás szabályozásában. Túlságosan komoly kérdésekről volt szó ahhoz, hogy „egy délután frissiben elolvasva”, parlamenti és kormánykonzultáció nélkül dönthettek volna róluk, fogalmazott a miniszterelnök.

A török kormányfő, Ahmet Davutoğlu több új kéréssel is előállt az európai uniós állami vezetőkkel tartott ebéden, többek között újabb hárommilliárd eurós támogatást szeretett volna kapni a Törökországban élő menekültek ellátására a novemberben már megszavazott hárommilliárd mellé. Arra a kérdésre, hogy ebbe a plusz keretbe Magyarország is befizet-e pénzt, Orbán Viktor azt felelte:

Kénytelenek leszünk.

Egy másik vitatott pont a török javaslatok között az az elv, hogy egy, még ki nem jelölt határidő után minden szíriai bevándorlót, aki szabálytalanul lépte át az Európai Unió határát, Törökország visszavesz, de csak akkor, ha „cserébe” egy másik szíriai menekültet egy EU-s tagállam törvényesen átszállít a saját területére.

Az Európai Tanács által közreadott kép Orbán Viktor magyar (b) Robert Fico szlovák (b3) Bohuslav Sobotka cseh (j3) és Beata Szydlo lengyel miniszterelnökrõl (k háttal) a visegrádi csoport vezetõinek megbeszélésén amelyet az Európai Unió és Törökország vezetõinek rendkívüli migrációs csúcstalálkozója elõtt tartottak.

Az Európai Tanács által közreadott kép Orbán Viktor magyar (b) Robert Fico szlovák (b3) Bohuslav Sobotka cseh (j3) és Beata Szydlo lengyel miniszterelnökrõl (k háttal) a visegrádi csoport vezetõinek megbeszélésén amelyet az Európai Unió és Törökország vezetõinek rendkívüli migrációs csúcstalálkozója elõtt tartottak.
Fotó: Enzo Zucchi / MTI

Törökország azt is szeretné, ha az eredetileg tervezett októberi időpontnál hamarabb, már június végén megszüntetnék a török állampolgárok vízumkötelezettségét, ha a schengeni övezetbe utaznak. Orbán Viktor a csúcstalálkozó előtt leszögezte: „Az ukránoknak kell először megadni a vízummentességet.” Franciaország sem repes az ötlettől, hogy 75 millió töröknek vízummentes beutazást biztosítsanak az unióba.

Már este világossá vált, hogy nem fognak dűlőre jutni a vezető politikusok, ezért le is fújták azt a vacsorát, amelyen véglegesítették volna az uniós–török alkut. Ehelyett megbízták az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy folytassa az alkudozást Törökországgal, és megegyeztek, hogy várhatóan a következő uniós csúcson, március 17–18-án visszatérnek az ügyre.

Puhult a szöveg a lezárt Nyugat-Balkánról

A múlt hét végén kiszivárgott nyilatkozattervezetben még szerepelt az a mondat, hogy „a nyugat-balkáni útvonalon az irregurális migránsok áramlása a végéhez közeledik; ez az útvonal mostanra lezárult”. A hétfő este elfogadott szöveg ehelyett úgy szól: „A nyugat-balkáni útvonalon az irreguláris migránsok áramlása mostanra megszűnt.” Lezárásról már nem ejt szót a nyilatkozat.

Az EU most megpróbál nagyot álmodni

A hírek szerint több delegációt váratlanul ért a hétfő délután eléjük kerülő szövegtervezet, melynek sarokpontjai a következők:

  • Újabb hárommilliárd eurós támogatás az EU-s államoktól Törökországnak 2018 után. Ez a tétel tűnik a legegyszerűbben teljesíthetőnek.
  • Minden bevándorlót, aki szabálytalanul lép be az unió területére Görögországban, visszaküldenének Törökországba. Ez a terv nemzetközi jogi aggályokat vet fel. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már vasárnap arra figyelmeztetett, hogy azoknak a gazdasági bevándorlóknak az automatikus visszaküldése is valószínűleg jogellenes, akik nem Szíriából érkeznek. A görög hatóságokra minden korábbinál nagyobb nyomást helyezne egy ilyen terv végrehajtása.
  • Minden szabálytalan határátlépőért cserébe, akit Törökország visszavesz, az Európai Unió valamelyik tagállama törvényes úton betelepít egy nemzetközi védelemre jogosult menekültet Törökországból. A terv kidolgozói ezzel szeretnék kifogni a szelet az embercsempészek vitorlájából. A művelet végrehajtása azonban olyan infrastruktúrát igényel, amely még nem épült ki, és az is kérdéses, hogy a fogadó tagállamok politikailag készek-e rá, hogy tíz- vagy százezres nagyságrendben fogadjanak be menekülteket. Angela Merkel német kancellár többször is hangsúlyozta az elmúlt hónapokban, hogy egy ilyen betelepítési program csakis a tagállamok beleegyezésével, bilaterális, önkéntes alapon valósulhat meg.
  • Török állampolgárok vízummentességet kapnának a schengeni övezetbe. Félő, hogy elszabadulnak a politikai indulatok jó néhány uniós tagállamban, ha a kormányaik jóváhagyják, hogy Törökországnak rohamtempóban, már júniusban megadják a vízummentességet. A gyorsított eljárásban akár arról a feltételről is elfeledkezhetnek, hogy a könnyített beutazáshoz Törökországnak először el kellene ismernie Ciprust, és a nicosiai görög ciprusi kormányt, emlékeztet a Financial Times.
  • Új fejezeteket nyitnának meg a török uniós csatlakozási tárgyalásokban. Ciprus és Görögország évek óta ellenzi az unió és Törökország közeledését, mert Ankara nem hajlandó elismerni a nicosiai kormányt.

Óvatos svédek, tiltakozó lengyelek, görögök, olaszok

Hétfő este arról adott hírt az MTI, hogy Orbán Viktor megvétózta a török menekülttáborokból Európába történő áttelepítési javaslatot, és félbeszakadt az EU-csúcs.

Ez azonban nem volt teljesen igaz, az EUrologust helyszíni források arról tájékoztatták, hogy nem Orbán Viktor volt az egyetlen, aki kifogást emelt egy új javaslatcsomag ellen, amely kora délután került a kormányfők elé. „Orbán Viktor csak az egyike azoknak a vezetőknek, akiknek komoly fenntartásai vannak a tervezettel kapcsolatban. Újabb török EU-csatlakozási fejezetek megnyitása ellen például Görögország is tiltakozott. Nincs döntési helyzet, az új javaslatok miatt a legtöbb vezetőnek otthon jóvá kell hagyatnia az új megállapodást” – mondta egy tanácsi diplomata.

Úgy tudjuk, a magyar, az olasz, a görög és a ciprusi miniszterelnök is tiltakozott az új uniós–török alku egyes pontjai ellen. Matteo Renzi olasz kormányfő csak akkor hajlandó aláírni a megállapodást, ha említést kap benne a török sajtószabadság ügye, tudta meg a Guardian. A török hatóságok pénteken átvették az irányítást a legnagyobb helyi napilapot, a Zamant kiadó médiacég fölött. A médiacsoport teljes menedzsmentjét és szerkesztői vezetőségét egy háromfős bizottságra cserélték, amelynek tagjait az állami főügyészség nevezte ki.

Orbán Viktor az EUrologus kérdésére elmondta, hogy a lengyelek beleírattak egy mondatot az ülés zárónyilatkozatába, hogy semmilyen megállapodás a törökökkel nem eredményezheti azt, hogy az eddigi betelepítési és áthelyezési mennyiségen felül új kötelezettségek jöhetnének létre. 

Óvatosak voltak a svédek is, mert nekik parlamenti felhatalmazás kell minden ilyen döntéshez, még így tárgyalás közben is, ami nem egyszerű művelet, mondta a magyar miniszterelnök.

Orbán: Nem akadályozzuk meg, hogy ezt a szöveget a többiek elfogadják

Az ülés után Orbán Viktor beszámolt róla, hogy Magyarország számára melyik része elfogadtathatatlan a nyilatkozatnak. „Az elfogadott szöveg utal arra, hogy a törököktől embereket kellene behozni Európába, ezt mi élesen ellenezzük. Sőt, azt is világossá tettük, a szlovákokkal közösen, jogfenntartó nyilatkozatot tettünk, és kimondtuk, hogy miután pereljük az uniónak a korábbi döntéseit, amelyek a menekültek, a migránsok áthelyezésére vonatkoznak, ezért a szöveget nem tudjuk támogatni, de nem akadályozzuk meg, hogy a többiek ezt a szöveget elfogadják” – mondta.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !