Mária
-6 °C
-2 °C

Az uránlövedékek utóhatásai miatt aggódnak

2001.01.11. 18:24
Kapcsolódó cikkek (1)
Az ENSZ vizsgálja, hogy milyen egészségügyi és környezetkárosító hatásai lehetnek a balkáni háborúkban bevetett, szegényített uránt tartalmazó lövedékeknek. Hazánkban gyakorlatozó NATO-csapatok egészen biztosan nem használtak ilyen lőszert, és az is kizárható, hogy fertőzött területről származó mezőgazdasági nagyobb mennyiségben hazánkba jutott volna.
Az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetői szerint egyelőre nem lehet megállapítani, hogy milyen környezet- és egészségkárosító hatása van a Balkánon használt, szegényített uránt tartalmazó lövedékeknek. A mintavétel alapján elvégzett vizsgálatok eredményére még majd' két hónapig várni kell. A koszovói háttérsugárzás-vizsgálatokról a szervezet képviselője közölte: az általuk vizsgált szektorok közül mindegyikben a bétasugárzás erősödését tapasztalták, és lőszerdarabkákat is találtak. Vélekedése szerint kordonnal kéne körülvenni a fertőzött területeket és felszólítani a helyi lakosságot, hogy kerüljék ezeket a helyeket. Erről az MTI számolt be.

Irak eközben emlékeztetett, hogy a szövetségesek az Öbölháborúban - iraki becslés szerint - 940 ezer uránmagvas lövedéket lőttek ki. Német források 860 ezer lőszerről beszélnek, ez 324 tonnányi szegényített uránt jelent. Az ország ENSZ-vizsgálatra szólított fel.

Miről is van szó?
A természetes urán ipari felhasználásából visszamaradt, a természetesnél kisebb aktivitású uránt a hadsereg amiatt kezdte el alkalmazni, mert a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Ezt lövedékekben alkalmazva sokkal nagyobb becsapódási energiát, így nagyobb áthatoló képességet kapnak.

Fontos tudni a szegényített uránról, hogy csak igen enyhén radioaktív. Amennyiben a katonák megbetegedésével összefüggésbe hozható a szegényített urán tartalmú lövedékek alkalmazása, akkor nem annak radioaktivitása, hanem az urán mint nehézfém mérgező hatása fogja a fő szerepet játszani. Az urán ugyanis az ólomhoz és egyéb nehézfémekhez hasonlóan kémiailag mérgező, gőzeinek belégzése például rákot okozhat.

Kevés okunk van az aggodalomra

A Honvédelmi Minisztériumban az Index érdeklődésére közölték: bár hazánkban a koszovói háború végén állomásoztak A/10-es repülőgépek (ezek használják a uránmagvú lövedéket), gyakorlatoztatásukra nem került sor, így a szennyeződés kizárt. Kereskedelmi forgalom Boszniával és Jugoszláviával nem áll fenn, így fertőzött anyag hazánkba nagyobb mennyiségben nem kerülhetett. A Dunántúli Napló Vám- és Pénzügyőrségtől származó információi szerint az azonban elképzelhető, hogy csempészet dohány vagy más mezőgazdasági termék révén az országa jutott - nyilván kevesebb - nehézfémmel szennyezett, potenciálisan rákkeltő anyag.

Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének docense szerint a szegényített urán esetében a sugárzásveszély még abban az esetben is elhanyagolható, ha valaki belélegzi a harctereken ottmaradt lőszerből felkavart, esetleg urántartalmú port. Nehézfém-mérgezéstől azonban lehet tartani, az anyag vese- és májkárosodást okozhat. Vélekedése szerint azonban a leukémia kialakulásának esélyét alig, vagy csak elhanyagolható mértékben növeli.

Továbbra is vitatják, hogy a fegyvertől betegedtek meg a katonák

A spanyol védelmi minisztérium illetékese rámutatott: a Balkánon szolgált katonák rákos megbetegedési aránya (12 eset volt) azonos a hasonló életkorú férfiak átlagával. Az orosz atomenergia-ügyi miniszter szintén kételkedését fejezte ki, hogy a szegényített urán okozhat leukémiát, és lengyel szakértő is hasonlóan vélekedtek.

A brit kormány is tudott az uránlövedék veszélyeiről

Közben a BBC bemutatott egy 1997-es brit védelmi minisztérium dokumentumot, amely az urándioxid-por szervezetbe kerülésének veszélyére figyelmeztet, mert az rákot okozhat. A védelmi tárca közleményében pontatlannak és megbízhatatlannak nevezte a jelentést. A brit ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy bár tudatában volt a veszélynek, mégsem tiltotta be a fegyver használatát a Balkánon.