Árpád
-2 °C
9 °C

A NATO továbbra is tagadja az uránvádakat

2001.01.16. 08:30
A NATO hadseregek egészségügyi főnökeiből álló bizottság megállapította: semmilyen oksági összefüggés nincs a balkáni hadszíntereken bevetett, szegényített urániumot tartalmazó lőszerek és a hadszínterekről hazatért katonák megbetegedései között. Újabb magyar özvegy jelentkezett, hogy balkáni békefenntartóként szolgált férje halála miatt kárpótlást követel a Honvédelmi minisztériumtól. A brit The Times szerint a londoni védelmi minisztérium már tíz éve tud a kockázatokról.
Semmilyen oksági összefüggés nincs a balkáni hadszíntereken bevetett, szegényített urániumot tartalmazó lőszerek és a hadszínterekről hazatért katonák megbetegedései között - állapította meg a NATO tagállamok hadseregeinek egészségügyi főnökeiből álló bizottság. A testület brüsszeli ülésén részt vett Svéd László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke, aki arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a következtetésben a 19 tagország katonai orvosi vezetői messzemenően egyetértettek.

Nem az urán, hanem a nehézfém veszélyes

A NATO tagországaiban a katonai egészségügyi hatóságok folyamatosan végzik a balkáni hadszínterekről hazatért katonák utólagos egészségügyi vizsgálatát, s az előfordult halálos kimenetelű daganatos betegségek arányát összevetették a hasonló korú polgári lakosság ilyen adataival. Megállapították, hogy a balkáni veteránok körében semmivel sem magasabb a leukémia és a daganatos betegségek előfordulási aránya, mint a polgári népességben.

A katonai szervezet egészségügyi vezetői szerint a volt Jugoszláviában szolgáló békefenntartók számára a fő egészségi ártalom veszélye a hadszíntereken maradt rengeteg nehézfémből, cementből, környezetszennyező tényezőkből ered, s kézenfekvő a fokozott stresszhatás is.

Újabb özvegy jelentkezett

Májkárosodás okozta veseelégtelenségben halt meg az az ezredes, aki 1997-98-ban a Balkánon látott el szolgálatot - adta hírül kedden a Magyar Hírlap. Salamon József 1997-ben utazott ki Szarajevóba, majd áthelyezték Zágrábba, onnan azonban rendszeresen felkereste a magyar kontingens táborhelyét és a műszakiak munkaterületeit. Salamon József egy év elteltével tért haza, majd egy újabb külszolgálatra jelentkezett. Az ehhez szükséges egészségügyi felmérések azonban már rendkívül rossz eredményeket mutattak.

A tiszt előbb a pesti Róbert Károly körúti kórházba került, ahonnan két hét után hazaengedték. Állapota azonban nem javult, a László Kórházban kezelték 1999. januárjától és itt halt meg. Az özvegy, Salamon Józsefné fontolgatja, hogy kártérítési kérelemmel él a honvédséggel szemben. Ez ügyben már felvette a kapcsolatot Körmendi Istvánnéval, aki a Balkán-szindróma reflektorfénybe kerülésekor először jelezte, hogy békefenntartó férje leukémiában halt meg.

Hága háborús bűnként kezeli az uránlövedékek ügyét

Carla del Ponte, a Hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze vasárnap bejelentette: elképzelhető, hogy az uránlövedékek ügyét háborús bűnként kezeli majd a bíróság - tudósított a CNN. A hétfői olasz napilapok közölték, hogy a római katonai főügyész egy fontos amerikai dokumentumot nyújtott be a törvényszékhez annak a feljelentésnek a kíséretében, amelyet Olaszországban tevékenykedő nemzetközi jogászok egy csoportja terjesztett elő az ügyben.

Egy szóvivő hozzáfűzte, hogy jelenleg nincs lehetőség ilyen vizsgálat megindítására, mert a szegényített urán felhasználását sem a nemzetközi jog, sem államközi megállapodások nem tiltják. Az érintett kormányok vizsgálatai azonban vezethetnek olyan következtetésre is, hogy az adott esetben mégis nemzetközi megállapodás megsértése feltételezhető.

Svájc is vizsgálódik: a védelmi minisztérium közölte, hogy harminc évvel ezelőtt tesztelték a lövedéket, és most próbálják kideríteni, hogy ennek milyen egészségügyi következményei lehettek.

Miről is van szó?
A természetes urán ipari felhasználásából visszamaradt, a természetesnél kisebb aktivitású uránt a hadsereg amiatt kezdte el alkalmazni, mert a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Ezt lövedékekben alkalmazva sokkal nagyobb becsapódási energiát, így nagyobb áthatoló képességet kapnak.

Fontos tudni a szegényített uránról, hogy csak igen enyhén radioaktív. Amennyiben a katonák megbetegedésével összefüggésbe hozható a szegényített urán tartalmú lövedékek alkalmazása, akkor nem annak radioaktivitása, hanem az urán mint nehézfém mérgező hatása fogja a fő szerepet játszani. Az urán ugyanis az ólomhoz és egyéb nehézfémekhez hasonlóan kémiailag mérgező, gőzeinek belégzése például rákot okozhat.

A brit kormány tíz éve tudja?

A brit kormányt már tíz éve figyelmeztette az ország atomenergia-ügynöksége, hogy a szegényített uránt tartalmazó lövedékek veszélyeztethetik a katonák egészségét. A jelentés rámutat, hogy a nehézfém mérgező, és a lőszermaradványok a civil népességet is fenyegethetik. A lőszert az Öbölben tankokból is kilőtték, becslések szerint összesen több mint 25 tonna urántartalommal. Bár ez már a harmadik hasonló jelentés, ami napvilágra került, a brit védelmi miniszternek továbbra sem áll szándékában beszüntetni a lőszer alkalmazását a királyi hadseregben. Geoff Hoon úgy vélekedett: nincs bizonyíték arra, hogy a fegyver bármilyen betegséget okozna. Eddig 521 brit katona halt meg az Öbölháború-szindrómában, és további ötezren szenvednek a tünetegyüttesben, egy részük leukémiában.

Albright megpróbálta megnyugtatni a szövetségeseket

A görög nemzetvédelmi miniszter szerint az amerikai hadsereg csak hat hónappal a Jugoszlávia elleni NATO-beavatkozás befejezését követően tájékoztatta szövetségeseit arról, hogy a hadművelet során szegényített uránt tartalmazó lövedéket is használt - közölte az MTI. Hozzátette, hogy Madeleine Albright amerikai külügyminiszter nemrégiben személyesen biztosította a szövetségeseket a bevetett fegyverek ártalmatlanságáról. Albright azt is kérte - árulta el a görög miniszter -, hogy a NATO-tagországok igyekezzenek elkerülni a probléma kihasználását politikai célokra.