Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Tartalmazhatott plutóniumot az uránlövedék

2001.01.29. 18:36
Kapcsolódó cikkek (1)
A Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében befejezték az urántartalmú lövedékekkel kapcsolatos külföldi vizsgálatok első eredményeinek elemzését. A BME jelentéséből kiderül, hogy elenyészően kevés plutónium szennyezhette a NATO-lövedékek uránmagját, bár a plutónium esetleg egyenetlenül oszlott el, és egyes lövedékekben felgyűlhetett.
Mint arról az Index is hírt adott, egy svájci intézet január 16-án közölte, hogy urán 236-ra utaló nyomokat találtak a Koszovóban gyűjtött mintákban. Ezt azt jelentette, hogy a fegyverekben nem az urán dúsításakor keletkező szegényített uránt alkalmaztak, hanem elhasznált nukleáris fűtőanyagot hasznosítottak újra.

A Pentagon elismerte, hogy plutónium is lehetett a lövedékben

A svájciak szerint a fűtőanyag újrahasznosításakor keletkező gyengített urán valószínűleg szennyezett, így például plutóniumot tartalmazhatott. A Pentagon szóvivője 24-én elismerte, hogy plutónium lehetett a lövedék magjában, de mint mondta semmi nem utal arra, hogy a szegényített urániumban található, „hihetetlenül alacsony mennyiség” plutónium az elhanyagolhatónál nagyobb mértékben hatna az egészségre, illetve a környezetre.

Miről is van szó?
A természetes urán ipari felhasználásából visszamaradt, a természetesnél kisebb aktivitású uránt a hadsereg amiatt kezdte el alkalmazni, mert a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Ezt lövedékekben alkalmazva sokkal nagyobb becsapódási energiát, így nagyobb áthatoló képességet kapnak. Fontos tudni a szegényített uránról, hogy csak igen enyhén radioaktív. Amennyiben a katonák megbetegedésével összefüggésbe hozható a szegényítetturán-tartalmú lövedékek alkalmazása, akkor nem annak radioaktivitása, hanem az urán mint nehézfém mérgező hatása fogja a fő szerepet játszani. Az urán ugyanis az ólomhoz és egyéb nehézfémekhez hasonlóan kémiailag mérgező, gőzeinek belégzése például rákot okozhat. Ezzel szemben a plutónium erősen radioaktív, az egészségre súlyosan káros anyag.

Dr. Aszódi Attila, egyetemi docens, a Nukleáris Technikai Intézet Oktatóreaktor Nagylaboratórium vezetője az Indexhez eljuttatott közleményében azt írja: „a svájci laboratórium jelentése szerint a lövedékből származó mintában az urán teljes ennyiségén belül 0,0028% volt a 236-os izotóp részaránya. Ez az adat tényleg azt mutatja, hogy a lövedékekhez felhasznált szegényített urán egy része ténylegesen újrafelhasználásból származik”.

Aszódi hozzáteszi, hogy amerikai jelentések szerint az Egyesült Államokban összesen körülbelül 90 ezer tonna reprocesszált uránt dolgoztak fel, és ebben az uránban többek között 328 gramm plutónium és 18,4 kg neptúnium volt – de ebből mindössze 0,1 gramm került be a dúsítási folyamatba. Az USA Energetikai Minisztériuma szerint emiatt körülbelül 0,8%-kal nőtt a gyengítetturán-tartalmú lövedék sugárdózisa.

Ez sem indokolja a rákos megbetegedéseket

Ez a többletdózis továbbra sem indokolhatja azokat a megbetegedéseket, amelyeket az utóbbi időszakban összefüggésbe hoztak a gyengített urán katonai alkalmazásával – áll a BME jelentésében. „Továbbra is fenn kell tartanunk azt a véleményt, mely szerint a gyengített urán esetén főként a nehézfém kémiai mérgező hatásával kell számolni, nem pedig annak sugárzásával.”

Aszódi szerint az azonban elképzelhető, hogy a plutónium összegyűlhet szemcsékbe is, és nem lehet pontosan megmondani, hogy egy-egy lövedék esetében nincs-e jelentős eltérés a plutóniumtartalomban.