Donald Trump kompromisszumos megoldást javasolt az abortusz tilalmával kapcsolatban

tegnap, 08:43 Módosítva: 2024.03.18 12:13
Kompromisszumos megoldást javasolt Donald Trump volt amerikai elnök a terhességmegszakítás tilalmával kapcsolatban vasárnap egy interjúban.

A republikánusok egyelőre nem hivatalos elnökjelöltje a Fox News hírtelevíziónak vasárnap adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az abortusz körül zajló vitát átfogó megoldással le kell zárni, mégpedig úgy, hogy mindkét oldal elégedett legyen a válasszal – adta hírül az MTI.

Megállapította, hogy egy tilalomról szóló döntésnek tartalmaznia kell kivételeket, mint a szexuális erőszak, a vérfertőzés és az édesanya életének védelme. Hozzátette, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza konkrét javaslatát.

Álláspontját előzetesen azzal magyarázta, hogy „választásokat kell nyerni”, ami nagyon nehéz, ha az említett kivételek nem szerepelnek a terhességmegszakításról szóló szabályozásban. Korábbi értesülések szerint Donald Trump a várandósság 16. hetétől javasol majd tilalmat az abortuszra, az említett kivételekkel.

Donald Trump nyilatkozata a terhességmegszakítást illetően néhány nappal követte, hogy Kamala Harris alelnök kampánykörútján felkeresett egy abortuszklinikát Minnesota államban, ahol azt ígérte, hogy a demokraták megvédik a terhességmegszakítás szabadságát, az úgynevezett „reproduktív egészségügyi ellátást”, és bírálta a republikánusok ezzel kapcsolatos politikai megközelítését.

A látogatás azért keltett figyelmet, mert amerikai alelnök terhességmegszakítással foglalkozó intézményben még soha nem tett látogatást. Minnesota állam az Egyesült Államok azon szövetségi államai közé tartozik, ahol teljes szabadság van érvényben a terhesség megszakítására.

A demokraták vasárnap azt a vádat is megfogalmazták Donald Trump ellen, hogy az Egyesült Államokban erőszakot szít. Nancy Pelosi, a képviselőház rangidős demokrata tagja, korábbi házelnök azt mondta, hogy a demokratáknak meg kell nyerniük a novemberi elnökválasztást, Donald Trump „vérfürdőre” vonatkozó kijelentését követően.

Joe Biden elnök szombaton este egy kampányvacsorán úgy vélekedett, hogy az amerikai demokrácia támadás alatt áll, és a legnagyobb veszély fenyegeti a polgárháború óta.

Demokrata párti politikusok Donald Trump szombaton Ohio államban elmondott kampánybeszédének egy mondatát emelték ki, amelyben a republikánus elnökjelölt az autóiparra vonatkozóan használta a „vérfürdő” kijelentést.

A volt elnök arról beszélt, hogy amennyiben Kína Mexikóban gyártatott elektromos autói vámmentesen importálhatók az Egyesült Államokban, akkor az „vérfürdőt” jelentene az amerikai autóipar számára.

Hozzátette, hogy megválasztása esetén a mexikói gyártású járművekre 100 százalékos vámot vetne ki. Donald Trump kampánycsapata az elmúlt napokban részletes intézkedési javaslatcsomagot tett közzé az amerikai autóipar élénkítésére és védelmére.

Donald Trump volt alelnöke meglepő választ adott a kérdésre, hogy kire szavaz az idei választáson

március 16., 09:53 Módosítva: 2024.03.16 15:31
12
Mike Pence nem hajlandó támogatni Donald Trumpot, sem Joe Bident. Pence rövid ideig harcolt a 2024-es amerikai elnökválasztáson, elhatárolva magát Trump néhány viselkedésétől és politikai javaslatától. Kijelentette, az, amit a választási fülkében, a függöny mögött cselekszik, az kizárólag saját magáról szól.

Mike Pence az Amerikai Egyesült Államok 48. alelnöke – 2017 és 2021 között, Donald Trump elnöksége idején – pénteki bejelentésében utasította el egykori jelölttársa, Donald Trump volt elnök támogatását – számolt be róla a Fox News.

A 2017 és 2021 között Donald Trump alelnökeként dolgozó republikánus politikus Las Vegasban a Republikánus Zsidó Koalíció éves vezetői konferenciáján jelentette be döntését, hogy „felfüggeszti kampányát”, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy kiszáll a versenyből. A republikánus párt zsidó szervezetének eseményén részt vettek a párt elnökjelöltségére pályázó politikusai, köztük Donald Trump, Ron DeSantis és Nikki Haley.

A 2021. január 6-i zavargások az Egyesült Államok Capitoliumának ostromaként maradtak meg az emlékezetben, amikor Donald Trump támogatói Washingtonban tiltakoztak a 2020-as elnökválasztás eredményei ellen, támogatva Trump követelését Mike Pence alelnökkel és a Kongresszussal szemben arról, hogy utasítsák el a megválasztott elnök, Joe Biden győzelmét.

Mike Pence volt alelnök kapcsolata az incidenst követően megromlott Donald Trumppal, aki azért hibáztatta Pence-t, mert nem volt hajlandó visszaküldeni a vitatott választási listákat az állami törvényhozásba akkori szenátusi elnöki szerepében.

Nem meglepő, hogy idén nem támogatom Donald Trumpot

– mondta Pence a Fox News csatorna The Story című műsorában.

„Hihetetlenül büszke vagyok az adminisztrációnk eredményeire. Ez konzervatív rekord volt, amely Amerikát virágzóbbá, biztonságosabbá tette, és konzervatívokat nevezett ki a bíróságainkba egy békésebb világban” – nyilatkozta a volt alelnök.

Pence megismételte azt az állítását, hogy az 1887-es elektorszámlálási törvény értelmében – szemben azzal, ahogy Trump és néhány támogatója állította – nincs joga arra, hogy a vitatott elektori listákat visszaküldje az állami törvényhozóknak.

„Nézeteltéréseink vannak az alkotmányos kötelességeimmel kapcsolatban, amelyeket 2021. január 6-án gyakoroltam” – mondta Pence, aki hozzátette, Trump 2024-es kampánya úgy ábrázolja őt, mint aki kibújik az államadósság csökkentése és az „emberi élet szentsége” iránti konzervatív elkötelezettség alól.

Fordulat a TikTok ügyében

Mike Pence megjegyezte, hogy Trump legutóbbi megjegyzései Kínáról és a TikTok betiltásának ellenzése az Egyesült Államokban szintén a kínai ellenőrzés alatt álló közösségi média szembeni erős ellenzékiségének fordulópontját mutatják.

A múlt héten jelentős változás történt, hogy kemény legyen Kínával szemben, és támogassa kormányunk erőfeszítéseit, hogy kikényszerítse a ByteDance és a TikTok eladását

– mondta a volt alelnök.

Trump hétfőn azt nyilatkozta, hogy a Gallagher-Krishnamoorthi TikTok-törvényjavaslat, amelyet egyesek „tilalomnak” neveztek, csak a Facebook anyavállalatát, a Metát erősítené, amellyel a volt elnök azon meglátásai miatt állt konfliktusban, mely szerint a közösségimédia-vállalat cenzúrázza a konzervatívokat és az intézményellenes gondolkodást.

A Facebookot az emberek ellenségének tartom

– mondta Trump a CNBC-nek TikTok-kommentárja részeként.

Amikor a The Story című műsorban megkérdezték, miért tűnt úgy, hogy Trump meggondolta magát a TikTokkal kapcsolatban, Mike Pence azt mondta, nem tud konkrétan spekulálni erről. Megismételte, hogy szerinte Trump olyan platformot követ, amely „ellentétes azzal a konzervatív programmal”, amelyet a két férfi kormányzásuk alatt négy évig hirdetett.

A Politico jelentése szerint Trump nemrégiben újraélesztette korábban szoros kapcsolatát a konzervatív Club for Growth-szal, és megjegyezte, hogy annak egyik legfontosabb támogatója, Jeffrey Yass – Pennsylvania leggazdagabb embere – 15 százalékos részesedéssel rendelkezik a ByteDance-ben. Trump azonban azt mondta, ő és Yass nem a TikTokról, hanem az iskolaválasztásról beszélgettek, amikor a FOX Business szerint a két út keresztezte egymást egy közelmúltbéli adományozói visszavonulás során.

Tiszteletben tartja a republikánusok idei választottját

A The Story című műsorban Pence azt mondta, függetlenül saját támogatásától vagy annak hiányától, a republikánus szavazók világossá tették, hogy idén Trump a választásuk.

Az év hátralévő részét azzal töltöm, hogy arról beszéljek, mihez kellene kezdenünk. És ez az a széles körű mainstream konzervatív program, amely meghatározta pártunkat, és amely mindig erőssé, virágzóvá és szabaddá tette Amerikát

– mondta Pence, aki elutasította a harmadik párt indulására vonatkozó feltételezéseket is, annak ellenére, hogy idegenkedett Trump jelöltségétől. Megjegyezte Martha MacCallumnak, a Fox News The Story című műsora házigazdájának: „republikánus vagyok, Martha”.

Pence azt is hangsúlyozta, hogy semmilyen forgatókönyv szerint nem szavazna Biden elnökre.

„Az, hogy hogyan szavazok a fülkében, amikor bezárul a függöny, az nekem szól” – mondta Mike Pence volt amerikai alelnök.

Donald Trump előnyét mérik az Egyesült Államokban az első közvélemény-kutatások

március 14., 20:49 Módosítva: 2024.03.15 08:57
A március első felében készült, országos és államokra lebontott, frissen nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások az Egyesült Államokban a republikánus Donald Trump stabil, de hibahatáron belüli fölényét mutatják a demokrata párti Joe Bidennel szemben.

A hivatalban lévő elnök, Joe Biden és elődje, Donald Trump kedden biztosította az elnökjelöltséghez szükséges szavazatszámot az újabb államokban megtartott előválasztásokon, majd ezt követően mindketten úgy nyilatkoztak, hogy mostantól a novemberi elnökválasztásra készülnek – számolt be az MTI.

Az elnökválasztás szempontjából jelentős államok közül Pennsylvaniában Donald Trump előnyét mutatja két, csütörtökön bemutatott felmérés. A The Hill politikai lap megbízásából készült kutatás szerint Donald Trump 52, míg Joe Biden 48 százalékra számíthat, míg a konzervatív Fox News hírtelevízió felmérése szerint a volt elnök jelenleg 49, a hivatalban lévő elnök 47 százalékos támogatottsággal rendelkezik a keleti part meghatározó államában.

Az országos támogatottsági arányt tekintve a The Economist felmérésében a Trump–Biden-verseny 44–42-re áll, a Yahoo által közölt felmérés pedig 46–44-et mutat.

Az ABC News szerdán hozta nyilvánosságra a két meghatározó jelölttel való lakossági elégedettséget vizsgáló felmérését, amelyet március második hetében végzett el az Ipsos kutatócég. Ennek alapján összességében az amerikaiak 36 százaléka Donald Trumpot, míg 33 százaléka Joe Bident nevezte meg, mint akiben bizalma van, illetve lenne az Egyesült Államok elnökeként.

A válaszadók 30 százaléka viszont egyik politikusban sem bízik.

A gazdaságpolitikában az emberek 49 százaléka támogatja Donald Trumpot, míg 37 százalék ért egyet azzal, ahogyan Joe Biden kezeli a gazdaságot. Az infláció elleni politikában Donald Trumpot 45, Joe Bident 31 százalék támogatja, míg a bűnözés felszámolása érdekében tett lépéseket tekintve Donald Trump intézkedéseit az emberek 41, Joe Bidenét 35 százaléka fogadja el.

A fegyveres erőszakra adott válaszokat illetően Donald Trump politikája 37 százalékos támogatottságot élvez, míg Joe Bidené, amely a fegyverbirtoklás jelentős szigorítását tartalmazza, 34 százalékot.

Azonban a hivatalban lévő elnök a terhességmegszakítást érintő politikáját a választók 47 százaléka támogatja, szemben a Donald Trump mögött álló 35 százalékkal. Joe Biden klímapolitikájának elfogadottsága pedig 42 százalék, szemben elődjéével, mely csak 33.

Amennyiben a november 5-i elnökválasztáson létrejön Joe Biden és Donald Trump párharca, akkor 1956 óta először fordul majd elő, hogy az elnökválasztási párharc megismétlődik az Egyesült Államokban.

Ha Donald Trump győzelmét hozná a 2024-es elnökválasztás, akkor 130 év óta először fordulna elő, hogy egy korábban hivatalban lévő elnök egy elvesztett újraválasztási küzdelem után elindulva vissza tud kerülni a Fehér Házba. Grover Clevelenad elnöknek 1888-ban nem sikerült elérnie újraválasztását, 1892-ben viszont diadalmaskodott.

Megismétlődhet a 2020-as elnökválasztás, Donald Trump és Joe Biden újra ringbe száll

március 13., 08:06 Módosítva: 2024.03.13 11:25
30
Donald Trump elegendő küldöttet szerzett ahhoz, hogy zsinórban harmadszor is a republikánusok esélyes jelöltje legyen, így csatlakozik Joe Bidenhez, mint pártja várható elnökjelöltje. Ez azt jelenti, hogy a hivatalban lévő elnök várhatóan még idén megmérkőzik Trumppal a választáson.

1956 óta ez lesz az első alkalom, hogy ugyanaz a két jelölt egymás után követő választásokon indul egymás ellen. A kampány pedig szinte biztosan elmélyíti a nemzet politikai és kulturális megosztottságát a Fehér Házért folytatott nyolc hónapos küzdelemben – írja a Sky News.

Donald Trump a keddi georgiai, hawaii, mississippi és washingtoni versenyek után nyerte meg a jelöltséget, miután már az összes előválasztási ellenfelét legyőzte. Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet múlt héten vetett véget a republikánus jelöltségért folytatott küzdelmének, miután a szuperkedden csak egy államot nyert meg. De Bidennek is kevés ellenféllel kellett szembenéznie az előválasztáson.

Tovább

Joe Biden megtartotta elnöksége egyik legfontosabb beszédét

március 8., 08:22 Módosítva: 2024.03.08 16:39
35
Joe Biden amerikai elnök a kongresszustól a határvédelemről szóló törvény minél hamarabbi elfogadását kérte csütörtöki évértékelő beszédében. Az évértékelőre reagálva Donald Trump nyilvános vitára hívta az elnököt.

Joe Biden elnök az unió helyzetéről szóló kongresszusi beszédében (State of the Union) azt mondta, hogy készen áll a határon kialakult helyzet kezelésére, ha aláírásra elé kerül az erről szóló törvény.

Egyben azzal vádolta elődjét, hogy nyomást gyakorol a kongresszus republikánus tagjaira, hogy akadályozzák a törvény elfogadását. Joe Biden beszédében számos alkalommal utalt Donald Trumpra, ám egyetlen alkalommal sem mondta ki a nevét, csak mint elődjét említette.

A kongresszus felsőháza február elején elutasította azt a törvényjavaslatot, amely szigorításokat léptetett volna életbe az illegálisan érkezőkkel szemben. A republikánusok többsége szerint a jogszabály nem jelentett volna valós megoldást az Egyesült Államok déli határaihoz rekordszámban érkező illegális határátlépők megállítására.

A kongresszusban elmondott beszédében Joe Biden azt mondta, hogy elnökségének eddigi három éve alatt 14 millió munkahelyet hozott létre, a munkanélküliség 50 éves mélyponton van, valamint 1000 milliárd dollárral csökkent az ország államháztartásának hiánya.

Elmondta, hogy az Egyesült Államok a „világ termelési fővárosává” vált, amely a belföldön megtermelt árukat exportálja. Hozzátette, hogy gazdaságpolitikájának eredményeként belföldön 650 milliárd dollárnyi beruházás jött létre.

A tartós infláció okozta lakossági közhangulattal kapcsolatban azt mondta, hogy időt vesz igénybe, amíg a gazdasági intézkedések eredményeit az emberek érzékelik.

Joe Biden évértékelő beszédében bejelentette, hogy

az Egyesült Államok ideiglenes kikötőt hoz létre a Földközi-tengeren a Gázai övezet partjainál humanitárius feladatok ellátására.

Közölte, hogy az amerikai hadsereg alakítja ki a létesítményt, de hangsúlyozta, hogy amerikai katonák nem lépnek majd a szárazföldre. Hozzátette, hogy a humanitárius segítségnyújtás nem lehet másodlagos.

Az Izrael és a Hamász közötti háborús konfliktusról közölte: folyamatosan azon dolgozik, hogy létrejöjjön egy hathetes átmeneti tűzszünet, amely lehetőséget ad a Hamász fogságában lévő túszok kiszabadulására és segélyek bejuttatására, valamint egy tartós tűzszünet kidolgozására.

Évértékelő beszédében az amerikai elnök kitért az Ukrajnában zajló háborúra is, és Ukrajna támogatására szólított fel, emlékeztetve arra, hogy a kongresszus akadályozza Ukrajna további katonai támogatását.

Joe Biden úgy vélte, hogy a demokrácia támadás alatt áll az Egyesült Államokon belül és kívül is.

A State of the Union beszéd az amerikai elnökök hagyományos évértékelője, amelyet minden év első hónapjaiban tartanak a kongresszus, a kormány és a Legfelsőbb Bíróság tagjai, valamint meghívott vendégek részvételével. Az esemény hagyományosan az év egyik legnagyobb érdeklődéssel várt politikai beszéde, különösen választási években.

Donald Trump nyilvános vitára hívta az elnököt

Elnökválasztási vitára hívta Donald Trump, a Republikánus Párt várható elnökjelöltje Joe Biden hivatalban lévő elnököt, a Demokrata Párt várható jelöltjét.

Donald Trump előző elnök csütörtökön közösségi oldalán kiadott közleményében azt írta, hogy bármikor, bárhol készen áll a vitára utódjával és legvalószínűbb választási ellenfelével.

A republikánus politikus a politikai vita témájaként azokat az ügyeket jelölte meg, amelyek létfontosságúak „Amerika és az amerikai emberek számára”, és megjegyezte, hogy számára elfogadható az is, ha a vitákat a Demokrata Párt vezető testülete, a Demokrata Nemzeti Bizottság szervezi meg.

Ezzel egy időben Donald Trump reagált Joe Biden évértékelő beszédére (State of the Union) is, amelyet a hivatalban lévő elnök a hagyománynak megfelelően a kongresszus előtt mondott el.

Donald Trump szerint Joe Biden elnökségének három éve alatt leépítette azokat az intézkedéseket, amelyeket ő az elnöksége idején az Egyesült Államok határainak biztosítása érdekében hozott, és a jelenlegi elnök hivatalba lépése óta illegálisan érkezett bevándorlók milliói léphettek be az Egyesült Államokba.

Donald Trump a jelenlegi elnök gazdaságpolitikáját tette felelőssé az Egyesült Államokban tapasztalt inflációért, az ukrajnai háborúval kapcsolatban pedig azt írta, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert „nem tiszteli Bident”.

Tovább

Most már biztos, hogy Donald Trump lesz az elnökjelölt

március 6., 15:24 Módosítva: 2024.03.07 08:31
48

Nikki Haley magyar idő szerint délután négy órakor szülőállamában, Dél-Karolinában kamerák elé állt és bejelentette elnökjelölt-aspiránsi kampányánakfelfüggesztésétÍgy immáron biztos, hogy amennyiben novemberig valami rendkívüli esemény nem történik, négy év után ismét Joe Biden és Donald Trump fog megmérkőzni egymással az elnöki székért. Haley döntése nem meglepő, hiszen már esélytelen volt, hogy megszerezze az elnökjelöltséget. Ugyanakkor ezzel Trump nem dőlhet még hátra, hiszen az előválasztáson a domináns szereplésének hátterében azért vannak gondok – állításával ellentétben ugyanis a párt és a szavazói nem teljesen egységesen állnak mögötte jelenleg.

Mint azt az Indexen a szuperkeddi eredményeket elemző cikkünkben megjegyeztük, sokatmondó, hogy az eredmények után Nikki Haley nem állt kamerák elé, és kampánycsapata is egy rendkívül szűkszavú közleményben reagált az eredményekre.

Haley ugyanis csapatával a szuperkedd másnapján leült, hogy megvizsgálják elnökjelölt-aspiránsi kampányának további lehetőségeit. Mivel jövő héten már matematikailag is elveszítené az esélyét, hogy elnökjelölt legyen, ezért egymástól független értesülések szerint

Haley délután négykor bejelenti, hogy felfüggeszti a kampányát, így most már biztos, hogy Donald Trump lesz a Republikánus Párt elnökjelöltje novemberben.

Az 52 éves politikus döntése nem meglepő, hiszen Trump és több prominens republikánus politikus már az előválasztás második állomása, New Hampshire után is arra akarta rávenni Haley-t, hogy tegyen így, ráadásul Haley-nek nem volt valós esélye egy olyan jelölttel szemben, akinek 2016 óta teljesen a befolyása alá került a pártja.

Tovább

Egyre közelebb a Biden és Trump közötti visszavágó, de egyikük sem lehet teljesen elégedett

március 6., 07:55 Módosítva: 2024.03.06 20:22
19

Március 5-én tartották az Egyesült Államokban az úgynevezett szuperkeddet, amikor az előválasztás során a Republikánus Párt egyszerre 15, a Demokrata Párt szavazói pedig 15 államban és Amerikai Szamoán döntenek arról, ki legyen pártjuk jelöltje a november 5-i elnökválasztásokon.

Az előválasztás során ez a legfontosabb nap, hiszen ekkor a pártok delegáltjainak harmadáról döntenek, és amelyik elnökjelölt-aspiráns a legtöbb államban nyer, általában a végső jelöltséget is behúzza – így történt ez 2020-ban is, amikor Joe Biden a szuperkeddet megelőzően még jócskán le volt maradva Bernie Sandershez képest, azonban utána Obama korábbi alelnöke már megállíthatatlan volt a jelöltség megszerzéséig.

Azonban mint a felvezetőnkben is jeleztük,

a mostani szuperkedden a győztesek kiléte egy pillanatig sem forgott veszélyben, Biden és Trump leginkább a győzelmük részletei miatt izgulhattak, és azon, hogy ezek miként hathatnak majd az esélyükre a novemberi elnökválasztáson.

Bidennek inkumbens jelöltként nincs értelmezhető kihívója, így az ő esetében a kérdés az volt, ismét fel tudja-e mutatni azt a választói koalíciót, amivel Trumpot 2020-ban legyőzte, miután Michiganben a baloldali szavazók 13 százaléka ellene szavazott a szerintük hibás Izrael-politikája miatt.

Míg Trump csapata leginkább azt vizsgálhatta meg közelebbről, hogyan áll az egyetemi végzettséggel rendelkezők, illetve a kertvárosban élők között, hiszen eddig az ő támogatásukat nem tudta felmutatni – márpedig ezen szavazói rétegek nélkül mindkét jelöltnek beletörhet a bicskája a novemberi választásokon.

Tovább

Orbán Viktorra várva erődemonstrációra készül Donald Trump

március 5., 06:42 Módosítva: 2024.03.05 20:40
61

Március 5-én, kedden tartják az amerikai előválasztás legfontosabb napját, az úgynevezett szuperkeddet, amikor egyszerre 15 államban és az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoában járulnak az urnákhoz a választók, hogy döntsenek arról, kik legyenek a jelöltjeik a november 5-i választásokon. Ugyan Joe Biden és Donald Trump győzelmeit semmi sem igazán veszélyeztetik, azonban mindkettejüknek van így is bőven aggódnivalója.

Technikailag ugyan a szuperkedd után még nem ér véget az előválasztás, azonban a legtöbb esetben a végső jelöltséget az húzza be, aki e napon a legtöbb delegáltat szerzi. Ugyanis hagyományosan a szuperkedden döntenek a két egyik legtöbb elektorral, az előválasztások során pedig delegálttal rendelkező Kaliforniában és Texasban, míg összességében a delegáltak harmadáról.

A szuperkedd országos jelentőségű esemény, ezért az elnökjelölt-aspiránsok kampányai is inkább az ország egészéhez szólnak, mintsem az adott állam szavazóihoz, bár a kampánygyűlések és az adott államban vetített reklámszpotok államonként eltérhetnek.

Ugyanakkor az idei szuperkedd annak első, 1984-es megrendezése óta talán nem volt még ennyire egyoldalú.

A demokrata oldalon Joe Bidennek inkumbens elnökként nincs értelmezhető kihívója, ugyanakkor pártjában többen is elégedetlenek Amerika 46. elnökével, míg a republikánusoknál Donald Trump előnye hatalmas, Nikki Haley-nek továbbra is csekély az esélye a jelöltség megszerzésére – ugyanakkor a március 3-i, Washington DC-ben tartott előválasztáson végre először legyőzte Trumpot, reménykedve abban, hogy ez lendületet adhat a szuperkeddre.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lennének megválaszolatlan kérdések egyik oldalon sem:

  • képes lehet-e Biden egyesíteni maga mögött a pártot;
  • míg Trump számára pedig jó fokmérő lehet, a novemberi választásra milyen szavazói koalíciót tud kialakítani.
Tovább

Döntött a bíróság, Donald Trump nagy győzelmet ünnepelhet

március 4., 18:33 Módosítva: 2024.03.05 07:56
41
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (SCOTUS) hétfőn felülbírálta azt a coloradói bíróságot, amely korábban kimondta, hogy Donald Trump volt elnök nem szerepelhet a szavazólapokon a 2021-es capitoliumi zavargásban játszott szerepe miatt. A volt elnök a Truth Social nevű közösségi oldalán ünnepelte meg a döntést.

Trump ügyében még tavaly év végén született döntés a coloradói bíróságon, amely ellen a volt elnök fellebbezett. Az ügy végül a szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé került, amely február elején kezdett tárgyalni arról.

CNN szerint hétfőn a bírák dűlőre is jutottak, és kimondták: 

Donald Trump elnök nevét nem lehet eltüntetni a szavazólapokról. 

Tovább

Megvan Donald Trump első veresége az előválasztáson

március 4., 07:01 Módosítva: 2024.03.04 15:40
75
Nikki Haley vasárnap legyőzte Donald Trumpot a washingtoni republikánus előválasztáson. Dél-Karolina volt kormányzójának ez az első győzelme a korábbi amerikai elnök felett. Az Egyesült Államokban kedden lesz az előválasztási szupernap, amikor 15 államban döntenek a republikánus szavazók az elnökjelölt személyéről.

Nikki Haley, Dél-Karolina volt kormányzója vasárnap legyőzte Donald Trump volt amerikai elnököt a washingtoni republikánus előválasztáson. A BBC beszámolója szerint

Haley-nek ez az első győzelme Trump felett a 2024-es republikánus elnökjelöltségért folytatott kampányban.

Haley, aki korábban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, a szavazatok 62,9 százalékát, míg Trump a 33,2 százalékát szerezte meg. Ennek értelmében Haley 19 elnyerhető delegálti szavazatot szerzett. 

Ez nagyrészt szimbolikus győzelemnek tekinthető, mivel a főváros erősen demokrata párti terület, és csak mintegy 23 ezer republikánust tartanak nyilván Washingtonban. Jelentések szerint 2035 republikánus vett részt az előválasztáson.

A volt amerikai elnök azonban összességében óriási előnnyel vezet Haley előtt. Mint megírtuk, szombaton Donald Trump győzelmét hozták a Michigan és Missouri államban tartott elnökjelölő gyűlések, amivel a volt elnök tovább növelte előnyét Nikki Haley-vel szemben. A  nő szülőállamában, Dél-Karolinában is nyert a volt amerikai elnök. 

Tovább

Donald Trump megint összekeverte Obamát Bidennel

március 3., 20:21 Módosítva: 2024.03.04 06:04
25
Donald Trump összekeverte Barack Obamát Joe Bidennel egy szombati virginiai nagygyűlésen, egy nappal azután, hogy Joe Biden amerikai elnök kétszer is összekeverte Ukrajnát és Gázát. A richmondi tömeg állítólag elhallgatott, amikor Trump az elmúlt hat hónapban harmadszorra keverte össze Joe Biden elnököt és Barack Obama exelnököt. Trump 77 évesen és Biden 81 évesen a legidősebb emberek, akik az Egyesült Államok történetében indultak az elnökségért.

Donald Trump összekeverte Barack Obamát Joe Bidennel egy szombati virginiai nagygyűlésen, ami további kérdéseket vetett fel a republikánus elnökjelölt életkorával kapcsolatban, mivel már korábban egy sor hasonló baklövést követett el – írja a The Guardian.

Putyin olyannyira nem tiszteli Obamát, hogy elkezdi dobálni a nukleáris szót. Ezt hallottátok. Nukleáris. Ma nukleáris fegyverekről kezd beszélni

– mondta Trump szombat este Richmondban.

A tömeg állítólag elhallgatott, amikor a republikánus exelnök Obamára utalt, aki több mint hét éve távozott hivatalából.

Ez a harmadik alkalom, hogy a volt elnök baklövést követett el az elmúlt hat hónapban: republikánus riválisát, Nikki Haley-t legutóbb Nancy Pelosi volt házelnökkel keverte össze. Az 52 éves Haley a republikánus verseny során megpróbálta magát fiatalabb, egészségesebb lehetőségként beállítani, kampányhirdetéseiben Trumpot és Bident morcos öregembereknek nevezve.

Trump neveket, Biden országokat kever

Trump tévesztése ráadásul egy olyan időszakban történt, amikor hasonló aggodalmak merülnek fel Joe Biden amerikai elnökkel kapcsolatban is: egy nappal azután, hogy Biden kétszer is összekeverte Ukrajnát és a Palesztinához tartozó Gázai övezetet.

A hibát akkor vétette, amikor pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok humanitárius szállítmányokat fog légi úton eljuttatni Gázába – egy nappal azután, hogy a Hamász vezette egészségügyi minisztérium közölte, a háború tavaly októberi kezdete óta 30 ezer palesztin halt meg. Az elnök Giorgia Meloni olasz miniszterelnök washingtoni fogadásán fedte fel a részleteket a segélyezésről.

„Az elkövetkező napokban csatlakozunk jordániai barátainkhoz és másokhoz, akik további élelmiszereket és ellátmányt szállítanak repülőgépeken” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy az Amerikai Egyesült Államok más utakat is igyekszik majd megnyitni, beleértve egy esetleges tengeri folyosót.

Az elnök azonban tévedésből kétszer is Ukrajnát megsegítő repülőgépekről beszélt, így a Fehér Ház tisztviselőinek tisztázniuk kellett, hogy Joe Biden valójában Gázára utalt. Megjegyzéseinek átiratában megváltoztatták a Területek megnevezését.

A Biden életkorával kapcsolatos kérdések az elmúlt hónapokban felerősödtek. A mostani baki napokkal azután történt, hogy az amerikai elnök kivizsgálásán a Fehér Ház orvosa, Kevin O’Connor semmi aggályosat nem talált: Bident egészséges, aktív, robusztus 81 éves férfinak nyilvánította, aki továbbra is alkalmas az elnöki feladatok sikeres ellátására – áll abban a szerda délután közzétett hatoldalas jelentésben, amelyet egy háromórás vizsgálatot követően tettek nyilvánossá

Trump 77 évesen és Biden 81 évesen a legidősebb emberek, akik az Egyesült Államok történetében indultak az elnökségért.

A The New York Times és a Siena College közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett regisztrált szavazók 73 százaléka úgy véli, hogy Biden „túl öreg” ahhoz, hogy hatékony elnök legyen, beleértve azok 61 százalékát is, akik 2020-ban rá szavaztak. Úgy tűnik, hogy a szavazókat kevésbé zavarja Trump, aki mindössze négy évvel fiatalabb: a megkérdezettek 42 százaléka szerint „túl öreg” ahhoz, hogy hatékony elnök legyen.

Újabb fölényes győzelmeket aratott Donald Trump

március 3., 07:33 Módosítva: 2024.03.03 17:08
164
Donald Trump győzelmét hozták a Michigan és Missouri államban szombaton tartott elnökjelölő gyűlések, amivel a volt elnök tovább növelte előnyét Nikki Haley-vel szemben.

Donald Trump megkapta a republikánus előválasztási folyamat keretei között Grand Rapidban tartott Michigan állambeli elnökjelölő konvención elérhető mind a 39 delegálti szavazatot.

Az államban még kedden egy helyi törvény miatt szavazófülkés előválasztást is kellett tartani, ahol 16 delegálti szavazatot lehetett megszerezni. Akkor Donald Trump a szavazatok 68 százalékával győzött, míg Nikki Haley 26 százalékot ért el, így a volt elnök 12, míg kihívója 4 delegáltat szerzett meg – adta hírül az MTI.

Az összegzések szerint a Michigan államban megszerezhető összesen 55 delegálti szavazatból Donald Trump 51-et nyert el.

Tovább

A demokraták és a republikánusok felett is viharok gyülekeznek Michiganben

február 27., 09:42 Módosítva: 2024.02.27 16:22
13

Február 27-én, kedden folytatódik az amerikai választási idény, amikor a csatatérállam Michiganben fognak a választók az urnák elé járulni, hogy eldöntsék, ki legyen saját pártjuk elnökjelöltje novemberben. Ugyan a választások végeredménye előre borítékolható, ugyanakkor mindkét pártnak bőven akad saját problémája, ami baljós árnyként vetül a két pártra.

Dél-Karolina után Michigan választóin a sor, hogy szavazzanak pártjaik elnökjelöltjeiről, ugyanakkor túl sok meglepetés nem várható a végeredmény kapcsán. A republikánusok közül Donald Trump kedden még nagyobb győzelmet arathat egyetlen kihívója, Nikki Haley-vel szemben, mint szombaton Dél-Karolinában, míg a demokrata Joe Bidennek inkumbens jelöltként egy értelmezhető kihívója sincs, így akik elmennek szavazni, többségében Amerika 46. elnökére fognak szavazni.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lenne min aggódnia Bidennek és Trumpnak.

Míg előbbi egy jól működő michigani Demokrata Párt mellett a pártján belüli támogatottságáért aggódhat, addig Trump ennek inverzeként egy népszerű jelölt, viszont egy rendkívül rosszul működő helyi szervezetnek kéne majd szerveznie a kampányeseményeket a novemberi választásra. Ezek a kérdések pedig most jobban érdekelhetik a minden bizonnyal 2024-ben az elnökségért ismét egymással megmérkőző jelölteket.

Tovább

Joe Biden könnyed győzelemre készül

február 27., 08:06 Módosítva: 2024.02.27 11:30
Michigan államban folytatódik az amerikai előválasztások folyamata. Egy héttel a szuperkedd – amikor 15 szövetségi államban dől el az elnökjelöltség kérdése – előtt, február 27-én bonyolítja le teljes egészében a Demokrata Párt az elnökjelöltről szóló szavazást. Joe Biden elnökkel szemben két, az országos politikában ismeretlen személyiség indul. A republikánusok kivárnak, és márciusban döntenek Donald Trump és egyetlen versenytársa, Nikki Haley, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete között.

Michigan államban folytatódnak az amerikai előválasztások kedden, egy héttel az összesen 15 tagállamot érintő úgynevezett szuperkeddet megelőzően – számolt be róla az MTI.

Teljes egészében kedden bonyolítja le a Demokrata Párt michigani szervezete az elnökjelölt személyéről döntő voksolást. Joe Biden amerikai elnök várhatóan könnyen megszerzi a támogatást: azokat a delegált szavazatokat, amelyekkel augusztusban az országos jelölőkonvenció alapján eldől a végleges jelöltség.

Dean Phillips, a kongresszus képviselője és Marianne Williamson kaliforniai írónő – az országos politikában viszonylag ismeretlen két személyiség – indul Joe Biden elnökkel szemben. A hivatalban lévő elnök újraindulása esetén a szokásjog alapján nem indulnak vele szemben igazán esélyes ellenfelek az elnökjelöltség elnyeréséért.

A felmérések szerint Joe Biden könnyedén győz: a demokrata szavazók 70 százaléka támogatja őt, míg Dean Phillipset 7 százalék, Marianne Williamson támogatottsága elenyésző, nem szerepel a legutóbbi, hétfőn kiadott felmérésben.

A demokrata szavazók aktivitása – ami a választási lelkesedés indikátora lehet – az egyetlen kérdés az elemzők szerint.

Elő-előválasztás

A hagyomány szerint az előválasztás mindig március második keddjén volt, amelyet új törvénymódosítás miatt időzítettek február utolsó keddjére.

A FEBRUÁRI IDŐPONT EGY HÉTTEL MEGELŐZI AZ ÚGYNEVEZETT sZUPERKEDDET, AZ ELŐVÁLASZTÁSI „sZUPERNAPOT”, AMELYEN 15 SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN DŐL EL AZ ELNÖKJELÖLTSÉG KÉRDÉSE.

Ez Gretchen Whitmer, Michigan állam kormányzójának tavalyi jogszabály-változtatása miatt alakult így, amellyel két héttel korábbra hozta az állam előválasztási dátumát. A kormányzó indoka az volt, hogy a korábbi időpont révén Michigan szavazóinak nagyobb beleszólása van az elnökjelöltség kérdésébe mindkét pártnál.

A republikánusok őrzik a hagyományt

A Republikánus Párt szabályzata szerint márciust megelőzően előválasztással csak Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina szövetségi államokban dőlhet el az elnökjelöltség. Annak érdekében, hogy mindkét szabálynak megfeleljenek a republikánusok, azt választották, hogy bár kedden a szavazóik számára lehetőséget biztosítanak a voksolásra, a végleges döntés szombaton, már márciusban születik meg a jelölőgyűlésen.

Ennek megfelelően a republikánusok csak részleges előválasztást tartanak kedden, amelyen 16 delegálti szavazatot lehet megszerezni az 55-ből. Március 2-án, szombaton az egész államra kiterjedő jelölőgyűlést rendeznek, és a fennmaradó 39 delegált jó része ott dönt.

Donald Trump volt elnök mellett Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzó, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete vesz már csak részt a republikánus elnökjelölti versenyben. Minden felmérés Donald Trump fölényét mutatja.

A legutóbbi hétfőn közölt közvélemény-kutatás szerint Michigan államban Donald Trump 76 százalékkal vezet Nikki Haley-vel szemben, aki az előválasztási voksok 24 százalékát nyerheti el.

Donald Trump magabiztosan győzött az eddigi előválasztásokon, legutóbb szombaton Dél-Karolina államban, ahol rekordmagas részvétel mellett a republikánus szavazók 60 százalékának támogatását nyerte el. Nikki Haley saját államában is alulmaradt, a voksok mintegy 40 százalékával. Nikki Haley tetemes hátránya ellenére eddig úgy nyilatkozott, hogy versenyben marad, amivel több vezető republikánus politikus bírálatát kiváltotta.

Donald Trump orbánozott egyet, aztán hatalmasat nyert az előválasztáson

február 25., 07:33 Módosítva: 2024.02.26 06:38
40
Donald Trump volt amerikai elnök szombaton hatalmas fölénnyel legyőzte Nikki Haley-t, Dél-Karolina volt kormányzóját az állam republikánus előválasztásán.

Donald Trump legyőzte Nikki Haley-t a nő szülőállamában, Dél-Karolinában – írja a The Guardian.

Az Associated Press rögtön a szavazóhelyiségek zárásakor kihirdette Trump győzelmét, ami egyértelműen jelezte, hogy fölényes győzelmet aratott a volt amerikai elnök. Trump a szavazatok körülbelül 60 százalékát szerezte meg.

Donald Trump az előválasztással párhuzamosan részt vett a CPAC washingtoni konferenciáján is. Az itt elmondott beszédében Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is megemlítette, akit „szívós, okos fickónak nevezett, és felidézte, hogy a kormányfő korábban évértékelő beszédében azt mondta: amennyiben Donald Trump visszatérne az Egyesült Államok élére, Európa keleti felén béke lenne.

Donald Trump a Columbia városában tartott győzelmi partiján elmondta, hogy még soha nem látta a republikánus pártot ilyen egységesnek, mint most. Azt ígérte, hogy megválasztása esetén az Egyesült Államokat újra tisztelni fogják, „úgy, mint még soha”. Szombaton zsinórban negyedik előválasztási győzelmét aratta, korábban Iowában, New Hampshire-ben és Nevadában is győzött.

Nikki Haley Charlestonban a támogatói előtt elmondta, hogy négy, zsinórban elszenvedett veresége ellenére sem száll ki a versenyből, azzal érvelve, hogy Trump képtelen legyőzni Joe Bident az elnökválasztáson.

A hét elején azt mondtam, hogy bármi is történik Dél-Karolinában, továbbra is indulok az elnökválasztáson

– jelentette ki.

Az, hogy nem hajlandó kiszállni a versenyből, frusztrálta Trumpot és szövetségeseit. Azt mondják, hogy Haley, aki Dávidhoz hasonlította magát, aki Góliát ellen száll szembe, nem fog győzni, és azzal vádolják, hogy gazdag adományozókra támaszkodik, hogy „életben tartsa esélytelen pályázatát, és csak elhúzza az elkerülhetetlent”.

Egyesek úgy vélik, hogy az 52 éves Haley egy jövőbeli elnökjelöltséget készít elő, vagy arra az esetre készül, ha Trump már nem szolgálhat a párt jelöltjeként, nyilvánvaló második választásként pozicionálja magát. 

Trumpnak 91 bűncselekménnyel kapcsolatos váddal, valamint növekvő jogi költségekkel és hatalmas pénzügyi büntetésekkel kell szembenéznie, amelyek kifizetéséhez a kampányalapját használta fel. Rendezvényein Haley azt mondta a választóknak, hogy nem normális, hogy egy jelölt több időt tölt a tárgyalóteremben, mint a kampánykörúton, vagy hogy az adományozóitól kéri a jogi számlái kifizetését. Ugyanakkor Trump jogi megpróbáltatásai csak erősítették a támogatottságát.

A választások éjszakáján a támogatóinak mondott beszédében Haley demokratikus kötelezettségként fogalmazta meg jelenlétét a versenyben.

A következő 10 napban további 21 állam fog megszólalni. Joguk van a valódi választáshoz, nem pedig egy szovjet típusú választáshoz, ahol csak egy jelölt van. És nekem kötelességem, hogy megadjam nekik ezt a választási lehetőséget

– hangsúlyozta.

Még ha Haley fogadkozott is, hogy addig marad az előválasztási versenyben, ameddig csak lehet, Trump egyértelművé tette, hogy már az elnökválasztás felé fordítja figyelmét. Amikor Kolumbiában beszélt támogatóihoz, Trump azt jósolta, hogy dél-karolinai győzelmét hamarosan megismétlik Michiganben, ahol kedden tartják az előválasztást.

Hatalmas sikerünk lesz ott is. És aztán jön egy dolog, amit úgy hívnak, hogy szuperkedd

– mondta Trump.

Joe Biden amerikai elnök a dél-karolinai eredmények közzététele után nyilatkozott.

Azért indultam 2020-ban az elnökválasztáson, mert Amerika lelke volt veszélyben. Tegnap este Dél-Karolinában Donald Trump kiállt a színpadra, hogy szégyenletes, rasszista megjegyzéseket tegyen, amelyek gyűlöletet és megosztottságot szítanak, ami a legrosszabb bennünk. Mindannyiunknak többet kell tennünk azért, hogy egy tökéletesebb egység felé haladjunk, de Trump visszafelé akar minket vinni

– mondta. Hozzátette, hogy tudja, Amerika hisz abban, hogy ki kell állni a demokráciáért, harcolni kell a személyes szabadságjogokért, és olyan gazdaságot kell építeni, amely mindenkinek esélyt ad.

Az Egyesült Államokban hiába nincs koronázás, szombaton mégis Trump fejére kerülhet az ékszer

február 24., 15:02 Módosítva: 2024.02.26 09:00
85

Február 24-én, szombaton folytatódik a Republikánus Párt előválasztása, ahol Donald Trump és Nikki Haley ezúttal utóbbi szülőállamában, Dél-Karolinában méri össze erejét, hogy a választók eldöntsék, ki legyen Joe Biden demokrata elnök republikánus kihívója novemberben. Annak ellenére, hogy Haley van hazai pályán, az egykori elnök előnye továbbra is hatalmas. Ráadásul Trump szombaton nem csupán Dél-Karolinában, hanem az egész országban erőt fog demonstrálni.

Annak ellenére, hogy a legutóbbi állomáson, Nevadában Haley megalázó vereségbe szaladt bele – egyszerre tartottak egy tét nélküli előválasztást és a delegáltak sorsáról döntő kaukuszt; míg Trump egyetlen jelöltként csak utóbbin indult, addig Haley az előválasztáson, ahol az „egyik jelölt sem”-re többen szavaztak, mint a még versenyben lévő Haley-re –, továbbra is kitart amellett, hogy folytatja kampányát.

Mint az előválasztás eddigi állomásain, a kampányok fő fókusza most sem politikai program vagy terv – bár Haley próbálkozott ezzel –, és Haley továbbra is nagy lemaradásban van az előválasztásokat eddig domináló Trumppal szemben. Sikerülhet-e Haley-nek szülőállamában közelebb kapaszkodnia, vagy egy újabb vereség után bedobja a törülközőt?

Tovább

Trump jövőjéről nem a választók, hanem kilenc ember dönt

február 8., 12:04 Módosítva: 2024.02.09 09:51
30

Régen, egészen pontosan 24 évvel ezelőtt került az amerikai elnökválasztás kapcsán olyan fontos pozícióba a szövetségi Legfelsőbb Bíróság, mint a mostani választási ciklusban: a kilencfős talári testületnek ugyanis arról kell döntenie, hogy Colorado és Maine jogosan tiltotta el Donald Trump egykori elnököt az államukban az indulástól, vagy sem. A döntésüket ugyan jogi alapon hozzák meg, azonban annak politikai következményei nagyobbak. Akkor is, ha helybenhagyják eltiltását, és akkor is, ha visszaállítják az indulását.

Február 8-án, csütörtökön ül össze az amerikai szövetségi Legfelsőbb Bíróság, hogy lényegében arról döntsenek,

Donald Trump elindulhat-e az elnökválasztáson, vagy sem.

Az egykori elnököt ugyanis először Colorado, majd pedig Maine állam Legfelsőbb Bírósága tiltotta el az adott állam által rendezett előválasztáson és elnökválasztáson való indulástól, mivel a döntésük szerint Trump a 2021. január 6-i Capitolium ostromában kiteljesedő, ám a 2020-as novemberi elnökválasztás után folytatott tevékenysége miatt alkalmatlanná vált bármilyen szövetségi vagy állami tisztség betöltésére.

Miután a választók egy csoportja beperelték az államokat, majd pedig az államok legfelsőbb bíróságai helybenhagyták az alsóbb állami bíróságok döntését, nem meglepő módon az ügyek végül a szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál kötöttek ki, ahol a legfelsőbb bírák csütörtökön arról fognak vitatkozni, Trump e tevékenységei miatt valóban alkalmatlanná vált-e arra, hogy bármilyen tisztséget betöltsön, és a 2020-as elnökválasztás kapcsán terjesztett – egyébként hamis – narratívái összefüggésben állnak-e a Capitolium ostromával.

Emiatt a mostani döntés rendkívül fontos nemcsak az idén novemberi elnökválasztás kapcsán, hanem a Trump ellen indított négy büntetőjogi eljárás kapcsán is, hiszen abból kettőben is többek között az állam ellen elkövetett bűncselekménnyel vádolják, összesen 91 vádpontban.

Tovább

Trump még úgy is győz, hogy el sem indul az előválasztáson

február 7., 08:23 Módosítva: 2024.02.07 13:56

A republikánus előválasztási verseny következő állomása Nevada, ahol először február 6-án egy előválasztást, február 8-án pedig kaukuszt tartanak.

Mint azt a felvezető cikkünkben kifejtettük, annak oka, hogy az államban egyszerre két versenyt is tartanak az, hogy 2021-ben az állam demokrata többségben lévő kongresszusa republikánus támogatással elfogadott egy törvényt, ami kimondta, 2024-től immáron az állam által rendezett előválasztáson döntenek a nevadaiak az adott párt elnökjelöltjéről, azonban a nevadai Republikánus Párt ennek ellenére idén úgy döntött, ők továbbra is kaukuszon döntenek erről érdemben.

Így lényegében tét nélküli volt a mostani előválasztás, hiszen a jelölteknek már előre dönteniük kellett, hogy az elnökjelöltséghez szükséges delegáltak elosztásába nem beleszámító előválasztáson, vagy az erről döntő, erősen Trump felé billenő kaukuszon indulnak el – utóbbira Donald Trump mellett az időközben visszalépett Ron DeSantis jelentkezett, így az előválasztáson a kérdés az volt, hogy a még talpon maradt Nikki Haley vagy az egyik jelölt sem opció kapja majd a több szavazatot.

A szavazatok 53 százalékos feldolgozottságánál kijelenthető,

Nikki Haley elvesztette a tét nélküli előválasztást, hiszen már behozhatatlan a hátránya az egyik sem opcióval szemben.

Ugyan a pontos számok még változhatnak, de a sorrend már nem. A választáson résztvevők 61,2 százaléka úgy gondolta, a szavazólapon szereplő jelöltek egyike sem lenne jó elnökjelölt számára, amit az egykori ENSZ-nagykövet 32,4 százalékkal követ. Egy százaléknál nagyobb eredményt tudott még felmutatni Mike Pence, Trump korábbi alelnöke (jelenleg 4,2 százalék), illetve Tim Scott, Dél-Karolina szenátora (1,3 százalék).

Tovább

Trump kihívója megszerezheti első győzelmét, de ennek semmi jelentősége

február 6., 14:50 Módosítva: 2024.02.07 09:14

Február 6-án és 8-án folytatódik a republikánus előválasztás, ahol a két elnökjelölt-aspiráns, a versenyt jelenleg magabiztosan vezető Donald Trump és az őt megszorongatni kívánó Nikki Haley ezúttal Nevadában próbálják rávenni a szavazókat, hogy a novemberi elnökválasztáson ők legyenek Joe Biden demokrata elnök kihívói.

Elég kaotikusnak ígérkezik az idei amerikai választási ciklus következő állomása, a csatatérállamnak számító Nevada, mivel hiába választhatnak a nevadaiak két jelölt közül a republikánus elnökjelölt-aspiránsi versenyben,

már az első szavazat leadása előtt biztos, hogy mindkét jelölt győzni fog.

Ugyanis Nevadában az a furcsa helyzet áll elő, hogy egyszerre tartanak az állam által szervezett előválasztást és a párt által lebonyolított kaukuszt, egy jelölt pedig csak az egyiken indulhat – míg Trump utóbbit választotta, addig Haley az előbbit.

Emiatt az érvényes szavazatokat biztosan a két jelölt húzza be a két „megmérettetésen”, azonban mindössze egyiken döntenek a jelöltség megszerzéséhez szükséges delegáltak elosztásáról.

Tovább

Trump már fenyegetőzik, hogy kihívója lépjen vissza

január 28., 08:13 Módosítva: 2024.01.29 06:24

Nem az elképzelt tervek szerint alakult az elmúlt hét Nikki Haley republikánus elnökjelölt-aspiráns számára. Az egykori ENSZ-nagykövet ugyanis elszalasztotta legnagyobb esélyét, hogy megszorongassa Trumpot. Az állam szavazói összetétele, a befektetett pénz és energia, illetve kiharcolt támogatói miatt Haley-nek a gránitállamnak is nevezett New Hampshire volt a legideálisabb helyszín, hogy meglepetést okozzon, ám ehelyett teljes frontos letámadásba került.

Január 23-án rendezték meg a republikánus előválasztás második állomását, az északkeleti New Hampshire-ben, ahol Donald Trump a szavazatok abszolút többségét megszerezve 11 százalékponttal legyőzte kihívóját, a kampányát leginkább erre az államra kihegyező Nikki Haley-t.

Haley egyáltalán nem ebben reménykedett. Mint azt a választást felvezető cikkünkben is írtuk, az egykori ENSZ-nagykövet pénzt, fegyvert és paripát is az államra szentelt, hogy egy jó eredménnyel kampánya lendületet kaphasson, azonban ez már egyáltalán nem jött össze – nemhogy a meglepetésgyőzelem, még a tisztes helytállás sem.

Ráadásul Haley számára a problémát tetézi, hogy a következő két államban, Nevadában és a NÁLA hazainak számító Dél-Karolinában sem áll jól.

Haley-nek hiába csekély az esélye, hogy végül legyőzze Trumpot, New Hampshire után kijelentette, hogy továbbra is dübörög a kampánya, és hiába állítja azt a korábbi elnök, a verseny még nem lefutott, Trump elnökjelöltsége még nem magától értetődő.

Azonban a nyomás egyre nagyobb Haley-n, és még csak nem is amiatt, hogy valahogy megmentse kampányát.

Tovább

Így győzheti le Joe Biden a megállíthatatlannak látszó Donald Trumpot

január 25., 10:49 Módosítva: 2024.01.26 08:10
Hosszú pályafutása alatt az amerikai elnök mindig is kompromisszumokra törekedett. Miben reménykedhet most, amikor Donald Trump ismét előretörni látszik?

Joe Biden már a 2020-as demokrata előválasztásokon egy politikai relikviának tűnt – egy olyan mezőnyben, ahol mindenki egymásra licitált a radikalizmusban. Mégis „Joe bácsi” volt az – az egyetlen jelölt, aki figyelmen kívül hagyta a Twittert, úgy gondolta, hogy az amerikai–mexikói határt kontrollálja, és aki a többiekkel ellentétben nem beszélt kirívó elragadtatással a kritikai fajelméletről és a genderelméletről –, aki beköltözhetett a Fehér Házba. Az egyetemi radikalizmusról szóló felhajtás ellenére a versenyt a munkásosztálybeli afroamerikai szavazók döntötték el – írja elemzésében a Financial Times

Bidennek nagy szerencséje lenne, ha 2024-ben a történelem megismételné önmagát. Bár a párton belül nincs komoly kihívója a jelöltségért, a Demokrata Párt tart attól, hogy olyan baklövést követ el, amely még jobban megszilárdítaná a közvélemény szkepticizmusát az elnök előrehaladott kora miatt.

Mióta 1972-ben beválasztották az amerikai szenátusba, Biden mindig is konszenzusra törekedett. Ez időnként ellenszenvet váltott ki belőle pártja baloldalán. Mégis, amikor alkura volt szükség, Biden volt az az ember, aki megtalálta azt.

Barack Obama alelnökeként a republikánus szenátusi vezetőkkel közösen elhárította az adósságválságot. Elnökként több kétpárti megállapodást kötött – az infrastruktúráról, az iparpolitikáról és a vényköteles gyógyszerek árának korlátozásáról –, mint bármelyik demokrata elnök az elmúlt évtizedekben.

Úgy tűnik azonban, hogy mindez nem váltotta ki a szavazók elismerését. Népszerűségi mutatói több ponttal Donald Trumpé mögött kullognak, és 2023 utolsó hónapjaiban tovább erodálódtak. A kérdés az, hogy van-e bármi, amit Biden tehetne, ami ellensúlyozná a közvéleménynek a korával kapcsolatos aggályait. Ezt csak egyféleképpen lehet kideríteni.

Életkorától eltekintve Biden kihívásai két nagy területre vezethetők vissza. Az első a választók elégedetlensége a gazdasággal.

A második az illegális bevándorlással és a bűnözéssel kapcsolatos félelem, valamint a demokraták kulturális radikalizmusával szembeni széles körű bizalmatlanság. Röviden szólva, Biden elveszíti a kékgalléros Amerikát, beleértve a nem fehér munkásosztály növekvő részét is. Azonban kora ellenére éppen Biden lenne a megfelelő demokrata arra, hogy visszahódítsa őket – írja a lap. 

A gazdaság területén tűnik a leginkább tehetetlennek. A világjárvány nyomán az amerikai háztartások mediánjövedelme 2019 óta nem növekedett, és mivel a képviselőházat a republikánusok ellenőrzik, 2024-ben nincs rá lehetőség, hogy a demokraták a gazdaságot ösztönző törvényeket hozzanak. Biden legfőbb reménye az amerikai jegybankban rejlik.

Decemberben Jay Powell Fed-elnök azt állította, hogy elértek az amerikai kamatciklus csúcsára. Ha a Fed 2024 elején gyorsan csökkenti a kamatokat, az valószínűleg a fogyasztói hangulat javulásához vezet – olyan eredményeken keresztül, mint a jelzálog- és autóhitel-törlesztések csökkenése – az általános választások idejére.

Tovább

Van még esélye Donald Trump egyetlen kihívójának?

január 24., 14:53 Módosítva: 2024.01.25 08:09
49

Egyre nehezebb helyzetben találja magát Nikki Haley, aki az iowai harmadik helye után New Hampshire-ben is alulmaradt Donald Trumppal szemben az immáron kétfősre csökkenő republikánus előválasztáson. De miért nem jött össze Haley áttörése a gránitállamnak is nevezett New Hampshire-ben, és van-e még esélye megmenteni kampányát az egykori ENSZ-nagykövetnek és dél-karolinai kormányzónak?

Január 23-án folytatódott a republikánus előválasztás, aminek második állomása a megszokott módon az északkeleti New Hampshire állam volt. Iowához hasonlóan Trump ezúttal is a szavazatok több mint 50 százalékát bezsebelve nyerte meg az előválasztást,

ami után Trump kijelentette, előválasztási győzelme és ezáltal elnökjelöltsége immáron elkerülhetetlen.

Trump ezt arra alapozza, hogy mindkét korai választó államban abszolút többséggel győzte le kihívóit – míg Iowában rajta kívül négy országosan is mért aspiránsra szavazhattak a kaukuszon résztvevők, addig New Hampshire-ben mindössze az Iowában harmadik helyre befutó, Trumppal szemben akkor közel 32 százalékponttal kevesebbet szerző Nikki Haley próbált alternatívát felmutatni a korábbi elnökkel szemben.

Az egykori ENSZ-nagykövet hiába próbált meglepetésgyőzelmet szerezni New Hampshire-ben – az elmúlt fél évben a jelöltek közül Haley költötte el magasan a legtöbb pénzt és fektette a legtöbb erőforrást kampányára a gránitállamban –, végül 11 százalékponttal alulmaradt Trumppal szemben. Ám ami ennél fontosabb, az elnökjelölt személyéről döntő delegáltak számában is egyre nagyobb hátrányban van.

Annak ellenére, hogy az ötven amerikai államból eddig mindössze kettőben döntöttek arról, ki legyen a november 5-i elnökválasztáson Joe Biden republikánus kihívója, sokan már most lefutott versenynek tartják, kivéve a Trumpon kívül egyedül talpon maradt Nikki Haley-t. De van-e esélye még labdába rúgnia Trump egykori ENSZ-nagykövetének?

Tovább

Rasszista módszerekkel kampányol Donald Trump

január 24., 06:20 Módosítva: 2024.01.24 15:59
Donald Trump volt elnök rasszista támadásokat intézett republikánus riválisa, Nikki Haley ellen, aki indiai bevándorlók lánya és az Egyesült Államok ENSZ-nagyköveteként szolgált. Mindezt néhány nappal a New Hampshire-i előválasztás előtt, amely meghatározó lehet a jelölt számára.

A közösségi médiafelületén pénteken közzétett hosszú bejegyzésében Donald Trump egyértelműen rasszista becenevet adott riválisának. A Truth Social oldalon írt bejegyzésében a volt amerikai elnök többször is „Nimbra” néven emlegette Haley-t, ami nyilvánvalóan szándékos elírása a politikus leánykori nevének. Haley, akinek szülei az 1960-as években költöztek az Egyesült Államokba, Nimarata Nikki Randhawa néven született – írja a The Washington Post.

Emlékeztetve a korábbi elnök, Barack Obama állampolgárságával kapcsolatos hamis állításaira, Trump a múlt héten újból hamis információt terjesztett Haley-ről, amikor megosztotta a Truth Social-oldalon a Gateway Pundit, egy szélsőjobboldali, alaptalan vádakat terjesztő weboldal bejegyzését.

A bejegyzés tévesen azt sugallta, hogy Haley nem lehet elnök vagy alelnök, mert szülei nem voltak amerikai állampolgárok, amikor született. Ez azonban nem igaz. Az alkotmány azt mondja ki, hogy az lehet elnök, aki születése óta amerikai állampolgár. Mivel az Egyesült Államok törvényei szerint – szülei állampolgárságától függetlenül – mindenki automatikusan megkapja az állampolgárságot, aki amerikai földön született, Haley automatikusan amerikai állampolgár lett, amikor 1972-ben Dél-Karolinában megszületett.

Azáltal, hogy Trump felhasználta Haley leánykori nevét, a rasszizmus témája a kampányban is felvetődött a republikánusok között. Haley nemrég azt állította, hogy az Egyesült Államok nem rasszista nemzet, és soha nem is volt az. Korábban vitát váltott ki az a megjegyzése, amelyben eredetileg nem a rabszolgaságot jelölte meg a polgárháború okaként.

Haley már a kampány kezdete előtt is többször kijelentette, hogy mindig is a középső nevét használta, ami pandzsábiul azt jelenti, hogy „kicsi”, és hogy a vezetéknevét azután változtatta Haley-re, miután férjével, Michael Haley-vel összeházasodott.

Nem ez az első eset

Trump, akinek édesanyja Skóciából vándorolt az Egyesült Államokba, már többször használta eszközként egy-egy rivális nevét vagy származását, hogy úgy tüntesse fel őket, mintha azok nem lennének teljesen amerikaiak. A 2016-os elnökválasztási verseny során az akkor még a republikánus párt elnökjelöltjeként induló Ted Cruz texasi szenátorra a keresztnevén, Rafaelként hivatkozott. A 2020-as kampánykörúton többször is rosszul ejtette a mostani alelnök Kamala D. Harris keresztnevét.

Trump a Republikánus Párt szélsőjobboldalának is a kegyeiben járt, amikor 2011-ben rasszista és alaptalan állításokat tett arról, hogy Barack Obama nem az Egyesült Államokban született, és gyakran hangsúlyozta Obama középső nevét, a Husszein nevet.

Tovább

Egy drámai fordulat után akár már ma eldőlhet, ki lesz Joe Biden kihívója

január 23., 07:53 Módosítva: 2024.01.24 08:35

Január 23-án, kedden folytatódik a republikánus előválasztás az Egyesült Államokban, ahol ezúttal New Hampshire-ben fognak arról dönteni, ki legyen a demokrata Joe Biden kihívója a november 5-i elnökválasztáson. Míg Trump célja, hogy lényegében most lezárja az előválasztást, addig az immáron egyedüliként talpon maradt Nikki Haley lendületet szeretne adni kampányának és csökkenteni kettejük között a különbséget.

Iowához – ahol Trump egy rendkívül alacsony, 14 százalékos részvétel mellett hatalmasat nyert – képest New Hampshire-ben nem kaukuszt tartanak, hanem választást, emellett szintén nagy különbség a két korán szavazó állam között, hogy New Hampshire-ben nem kizárólag regisztrált republikánus szavazók vehetnek részt, hanem a magukat függetlenként regisztráltak is.

Az állam többségét pedig utóbbiak adják – a választók negyven százaléka ugyanis magát ily módon regisztráltatta –, vagyis ők azok, akik dönthetnek, hogy a republikánus vagy a demokrata előválasztáson vesznek majd részt.

Ez pedig lehetőséget ad az Iowában harmadik helyet megcsípő Nikki Haley-nek, hogy akár csökkentse hátrányát Trumppal szemben – az egykori dél-karolinai kormányzónak és Trump elnöksége alatt ENSZ-nagykövetnek ugyanis ez az egyáltalán nem titkolt célja. De sikerülhet-e neki?

Tovább

Így fekteti két vállra Amerikát Orbán Viktor szövetségese

január 21., 09:37 Módosítva: 2024.01.22 06:55
Donald Trump földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a republikánus párt első előválasztásán, Iowa államban. Pszichológiai hadviselés és stratégiai hibák tették világossá, hogy a volt elnök visszatért.

Donald Trump Mar-a-Lagóban tartózkodó vacsoravendégeinek mesélte el nyomasztó emlékeit a 2016-os iowai választásokról. Az amerikai rendszerben a két nagy párt előválasztásokon dönti el, hogy ki legyen az elnökjelöltjük, és a republikánusok első ilyen eseményét (az úgynevezett caucust) hagyományosan Iowa államban tartják.

Lánya, Ivanka, és férje, Jared Kushner, amikor megjelentek egy Des Moines-i választókörzetben, nem igazán értették, mi történik körülöttük. A kampány kaotikus volt, mindenféle szervezettség nélkül – írta meg a The Washington Post.

Apu, nem hiszem, hogy győzni fogsz. Ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, mit csinálnak

– mondta Ivanka Trump telefonon.

Ted Cruz, Texas állam republikánus szenátora professzionális kampánycsapatával legyőzte Trumpot azon az éjszakán, ami arra késztette a leendő elnököt, hogy azt követelje, ismételjék meg az előválasztást. Cruz ugyanis „elcsalta azt” – állította a tények ellenére.

De, ahogy Trump tavaly év végén barátainak elmesélte a történetet, az új értelmet nyert. Trump ekkor már jelezte, hogy elfogadta az 2016-os iowai vereséget – és hogy eltökélt abban az irányban, hogy nem akarja ezt még egyszer átélni.

Ez volt az egyetlen alkalom, amikor kisebb vereséget szenvedtem. De sokat tanultam belőle

– mondta néhány hete az iowai Ankenyben egy rendezvényen, figyelmen kívül hagyva a többi vereségét, beleértve az elbukott 2020-as elnökválasztást is.

Trump sztorijának lényege az volt, hogy másképp fog 2024-ben hozzáállni – és ez a stratégia hétfő este sikerrel járt –, amikor a választók 51 százalékának voksát nyerte el, ami több mint kétszerese a nyolc évvel ezelőtti eredményének. 30 ponttal verte Ron DeSantis floridai kormányzót és 32 ponttal Nikki Haley volt ENSZ-nagykövetet.

Iowa ismét betöltötte szerepét: a kilenc jelöltből álló nehézkes mezőnyt egy domináns befutóra és két, nagyon különböző utat bejáró kihívóra szűkítette.

Trump számára a caucuson ideális eredmény született, mivel DeSantis saját ambíciói alatt teljesített, miközben Haley nem kapta meg azt a kezdőlökést, amelyre a New Hampshire-i előválasztás előtt vágyott – ahol a felmérések szerint most már nagyon közel van Trumphoz. Mindketten megfogadták, hogy versenyben maradnak, azonban egyikük sem állíthatja, hogy megszilárdította maga mögött Trump párton belüli ellenzékét.

Mindhárom kampány vezető stratégái, akik közül sokan névtelenséget kérve beszéltek a lapnak, az iowai eredményhez vezető utat fárasztónak nevezték, amely tele volt súlyos hibákkal, váratlan vádemelésekkel, pszichológiai hadviseléssel és belső vitákkal.

A volt elnök bebizonyította, hogy képes megtanulni egy olyan játékot, amelyre korábban nem szánt figyelmet. A verseny elkezdődött.

DeSantis bekerül a nagyok ligájába

Ahogy közeledett a választási kampány, DeSantis úgy igyekezett felülmúlni ellenfeleit: több rendezvényt szervezett, több időt szánt a kérdések megválaszolására, és olyan műveletre készült, amelyet ő és szövetségesei mindenki másnál hosszabb ideje építettek. Egyetlen republikánus előválasztási kampányba sem fektettek be többet korábban az államban: egy kis seregnyi fizetett kampánymunkás mintegy egymilliószor kopogtatott be a republikánusok otthonaiba, és végül az állam népszerű kormányzója, Kim Reynolds is támogatta DeSantist.

Azonban az utolsó hetekben a szervezetben megjelent az aggodalom felhője. DeSantis pénzgyűjtő kampányának iowai vezetője mindenkit, aki odarepült, ugyanazzal a figyelmeztetéssel fogadott: koncentráljatok a munkára.

Aki negatív hozzáállással jön ide, arra nincs szükségem

– mondta az újonnan érkezőknek.

DeSantis nagyszabású tervekkel indult, hogy országszerte megmérettesse magát, nyári szavazóköröket indított olyan fontos államokban, mint Texas és Kalifornia. Azonban végül Iowa volt az utolsó dobása, és 10 ponttal alacsonyabb volt a közvélemény-kutatási eredménye, mint ahonnan az évtized elején indult.

DeSantis közel 200 napot várt a 2022-es nagy újraválasztási győzelme után, hogy hivatalosan bejelentse indulását az előválasztáson, időt adva Trumpnak, hogy támadja őt. Az X-en rendezett kampányindító – DeSantis az utolsó pillanatban döntött erről, miután beszélt Elon Muskkal – technikai problémák miatt összeomlott, elkeserítve az adományozókat és a szövetségeseket. A floridai kormányzó lassan kezdett, a médiakapcsolatait nagyrészt a konzervatív hálózatokra korlátozta, például a Fox Newsra – amelyről később azt mondta, hogy cserben hagyta őt.

Elszalasztotta a pillanatot

– állapította meg később egy, a kormányzóhoz közel álló forrás, és ezt az érzést sok másik, vele vagy a kampányával kapcsolatban álló személy is osztotta.

A nagy adományozók közül néhányan, akiknek támogatásában a kormányzó már biztos volt, például a milliárdos fedezetialap-mágnás, Ken Griffin, csalódottak lettek a kampány kezdete miatt – beleértve az Ukrajnával és az abortusszal kapcsolatos jobbra tolódást. A kampánycsapatot 20 millió dollárral segítő Robert Bigelow nyilvánosan panaszkodott, amiért DeSantis támogatta az abortusz tilalmát a terhesség hatodik hete után. Mint Bigelow később Trumpnak és tanácsadóinak elmondta, DeSantis soha nem hívta fel, hogy foglalkozzon az aggályaival. A nevadai üzletember átállt Trump mellé.

Nyárra a DeSantis-kampány csaknem fizetésképtelenné vált, ami az egyik tanácsadó szerint „Scott Walker-helyzetet” idézett elő – utalva az egykoron magasan szárnyaló wisconsini kormányzóra, akinek 2016-os kampánya néhány hónap után becsődölt. DeSantist még néhány hozzá közel álló ember is kritizálta, amiért gyakran használt magánrepülőgépeket, miközben a kampányban megszorításokat eszközölt.

A szövetségesek és tanácsadók egy csoportja júliusban tárgyalt a jelölttel. DeSantis második kampányfőnökévé régóta regnáló kabinetfőnökét, James Uthmeiert nevezte ki, aki már az első napon bejelentette egy stábértekezleten, hogy bárkit, akit kiszivárogtatáson kapnak, azonnal kirúgnak.

Azonban a dráma folytatódott. DeSantishoz közel álló források leírták, hogy fókuszcsoportos kutatásokkal hiába kerestek üzeneteket Trump ellen. Mindeközben Trump a hírekben is egyre gyakrabban jelent meg, és ezt az előnyt DeSantis csapata szorosan nyomon követte. Még DeSantis televíziós szerepléséről is azt mondta egy tanácsadója, hogy,

az esemény fele Trumpé volt, mert a kérdések róla szóltak.

Ahogy egy forrás a lapnak mondta,

a vádemelések minket tettek tönkre. Azzal viccelődtünk, hogy DeSantisnak szüksége van egy rabosítási fotóra, hogy felvehesse a versenyt Trumppal.

Haley útja a kudarcig

A választáson harmadik helyen végzett volt ENSZ-nagykövet, Haley saját stratégái értetlenül figyelték a DeSantis-kampány utolsó hónapjait. Úgy gondolták, hogy a floridai kormányzó őt támadó hirdetései segítették a mérsékeltek körében Iowában, miközben olyan Trump-szavazókat szólítottak meg, akik úgysem álltak volna át.

A kampány szinte minden egyes pontján Haley a DeSantiséval szöges ellentétben álló stratégiát választott. Csapatát egyetlen, régi barátokból és partnerekből álló csapat vezette, akik egységesen, szivárogtatás nélkül működtek. Ez még az iowai sajtószóvivőkre is igaz volt, akik a charlestoni központból kértek jóváhagyást, mielőtt beszéltek volna az országos sajtó riportereivel.

Míg DeSantis erősen a szakpolitikai üzenetekre támaszkodott, Haley a generációváltás és a politikai stílus témáira összpontosított. Miközben a floridai kormányzó szövetségesei 100 millió dolláros kampányt jelentettek be, Haley hónapokon át csak egy-egy tanácsadóval, kereskedelmi repülőjáratokkal, néha csak egyetlen tanácsadóval indult útnak. DeSantis stábja három különböző buszt bérelt és csomagolt be – kettőt az adománygyűjtőknek, egyet pedig a kampánystábnak –, míg neki egy sem volt.

Azonban a karizma, amely a kampányát hajtotta, nem működött hibátlanul. Egy egyszerű kérdés zökkentette ki Haleyt: Mi okozta a polgárháborút? Nem válaszolt egyértelműen, és csak másnap említette meg annak okaként a rabszolgaságot.

Az is nehezére esett, hogy koalícióját a mérsékelt, tehetős és felsőfokú végzettségű szavazókon túlra is kiterjessze. Amikor a korábbi New Jersey-i kormányzó, Chris Christie kiszállt a versenyből, nem támogatta Haleyt, és bekapcsolva hagyott mikrofonon keresztül hallható volt, amint becsmérelte őt.

Meg fogják enni reggelire – ezt mindketten tudjuk. Neki túl nagy falat ez

– mondta Christie, indoklásként, hogy miért nem támogatja Haleyt.

Haley a választás estéjén Iowában a harmadik helyen végzett, közvetlenül DeSantis mögött.

(Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök egy kampányrendezvényen Portsmouth New Hampshire-ben, az Egyesült Államokban 2024. január 17-én. Fotó: Adam Glanzman / Bloomberg / Getty Images)

Iowa után még egyértelműbb Donald Trump dominanciája

január 16., 15:56 Módosítva: 2024.01.18 22:46
59

Január 15-én startolt el hivatalosan is az új amerikai választási ciklus, amikor Iowában a választók eldöntötték, kit szeretnének Joe Biden demokrata elnök republikánus kihívójának látni a november 5-i elnökválasztáson.

A választók döntése egyértelműbb nem is lehetett volna. Mint arról beszámoltunk,

Donald Trump a szavazók 51 százalékát győzte meg arról, hogy büntetőjogi eljárásai ellenére is ő a párt arca és vezére.

Trumpot a 2022 végén még a vele fej-fej mellett mért Ron DeSantis követte jócskán lemaradva, a szavazatok 21,2 százalékát bezsebelve, míg harmadik helyet az egykori amerikai ENSZ-nagykövet Nikki Haley szerezte meg a szavazatok 19,1 százalékával.

A másik két ismertebb jelölt, az előválasztástól időközben visszalépő szélsőjobboldali Vivek Ramaswamy 7,7 százalékot szerzett, míg az esélytelenek nyugalmával induló Asa Hutchinson a szavazatok mindössze 0,2 százalékát szerezte meg – még az országosan nem igazán mért Ryan Binkley is megelőzte.

Négy pontban magyarázzuk el az iowai kaukusz utáni erőviszonyokat, és hogy mit tudunk kiolvasni az eredményekből.

Tovább

Indul az előválasztás: a kérdés, hogy Trump mennyivel nyer

január 15., 06:49 Módosítva: 2024.01.15 14:45
55

Január 15-én immáron hivatalosan is elkezdődik az új amerikai választási ciklus, amikor az Iowában megrendezett kaukusszal (más néven jelölőgyűlés) elstartol a republikánus előválasztás. A választók arról döntenek, ki legyen Joe Biden demokrata elnök kihívója a november 5-i választáson.

Annak ellenére, hogy Trump előnye országosan és a kis közép-nyugati államban is tetemes, okozhat még meglepetéseket az iowai jelölőgyűlés – egyrészt Iowában arról dönthetnek a kaukuszon résztvevők, hogy ki legyen Trump kihívója az immáron csak öt fősre csökkenő versenyben, másrészt pedig Trump erőt demonstrálhat, hogy a párt szimpatizánsai valóban teljesen beálljanak mögé.

Tovább

Joe Biden megtartotta évindító beszédét, páros lábbal beleszállt Donald Trumpba

január 6., 09:48 Módosítva: 2024.01.07 07:34
100
Joe Biden amerikai elnök élesen támadta elődjét, Donald Trumpot a 2021. január 6-i zavargások idején tanúsított magatartása miatt az események harmadik évfordulójának előestéjén, pénteken.

A hivatalban lévő államfő első 2024-es kampánybeszédét a Pennsylvania állambeli Blue Bellben, az amerikai függetlenségi háború egyik fontos helyszíne, Valley Forge közelében tartotta.

Beszédében Joe Biden azt hangoztatta, hogy Donald Trump kész lenne feláldozni a demokráciát saját hatalomra kerülése érdekében. Azzal vádolta elődjét, hogy nem ítélte el a politikai erőszakot a január 6-i események után.

Tovább

Trump még úgy is megnyeri a vitát, hogy részt sem vesz rajta

2023 augusztus 27., 19:26 Módosítva: 2023.08.28 06:12
Távollétében is Donald Trump nyerte a republikánus elnökjelölt-aspiránsok közötti vitát, hiszen az amerikai médiában a jelöltek közül vele foglalkoztak a legtöbbet, miközben a vita másnapján sokan nem is emlékezhettek, hogy megtartották az első ilyet a 2024-es előválasztás előtt. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy csak Trump nyert az estén, viszont eddigi legnagyobb kihívója, Ron DeSantis egyre nehezebb helyzetben van.

Elég eseménydúsan alakult a hét második fele az amerikai politika jobb oldalán. Magyar idő szerint augusztus 24-én hajnalban a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban tartották meg a republikánus elnökjelölt-aspiránsok első vitáját, miközben a vitát negligáló Donald Trumppal Tucker Carlson előre felvett interjúját öt perccel a vita előtt élesítették a leánykori nevén Twitternek hívott X-en.

A Trump-interjúban és a vitán is sok témát érintettek a jelöltek: a Capitolium ostromán kívül szó esett az abortuszról, a gazdaságról, Joe Bidenről és a klímaváltozásról is – mindezekről ebben a cikkünkben számoltunk be.

De kik nyertek, és kik vesztettek a vitán és az azt körülvevő eseményeken?

Tovább

Egyre fogy a levegő Donald Trump legfőbb riválisa körül

2023 augusztus 10., 17:19 Módosítva: 2023.08.11 15:31
38
Hiába tartották a 2022-es novemberi időközi választás után a párt jövőjének Florida republikánus kormányzóját, Ron DeSantist, a kezdeti felhajtásnak egyáltalán nem tud megfelelni. Míg januárban közel fej-fej mellett volt Donald Trumppal versenyben, kampányának hivatalos elindítása óta már 37 százalékpontos lemaradásban van. Mi az oka, hogy DeSantis kampánya sikertelen, és van-e visszaút a napfényes állam vezetőjének?

Egyre nehezebb helyzetben van a republikánus előválasztáson a floridai kormányzó, Ron DeSantis, miután az elmúlt hetekben egyre több negatív hír jelent meg a jelöltről és kampányáról.

Miközben Trump továbbra is dominálja a mezőnyt, Ron DeSantis nemhogy közeledni nem tud az éllovas felé – Trump előnye több mint 37 százalékpont (!) –, de hónapról hónapra nő is a köztük lévő távolság, sőt már a hazai Floridában is inkább Trumpra szavaznának, mintsem rá.

Ron DeSantisnak, akiről a 2022-es félidős választások után az egyik legbefolyásosabb republikánus donor, a többek között a Fox Newst és a New York Postot tulajdonló Robert Murdoch new york-i napilapjában Ron DeFuture, azaz Ron a jövő címlappal emlékeztek meg, egyre kevesebb ideje van, hogy rendbe tegye kampányát, amiből sajtóhírek szerint egyre több befolyásos donor hátrálhat ki – sőt pénzszűke miatt még a kampánycsapatából is el kellett bocsátania pár embert.

De hogyan vált Ron DeSantis a Republikánus Párt jövőjét jelentő politikusból egy egyre kétségbeesettebb és jelenleg esélytelen jelöltté?

Tovább