Elvált szülők gyermeke
2008.03.04. 09:50 - Gitár János
Hillary Clinton azt mondja, ha meg akarjuk érteni Barack Obamát, gondoljunk egy üres vászonra, amire bárki rávetíthet bármit, amiben hinni akar. Clinton a 2006-ban megjelent Audacity of Hope-ra hivatkozva állítja: Obama maga írta ezt saját magáról a könyvében.
Clinton a maga részéről úgy véli, Obama olyan rövid ideje része az országos szintű politikának, ráadásul olyan gyakran változtatja álláspontját a különböző ügyekben, hogy nem csoda, ha senki nem tudja, miben hisz valójában. Más kérdés, hogy az idézet forrása Obama könyvének bevezetője, s a szöveg azzal folytatódik: valahogy minden politikusnak meg kellene küzdenie a hírnév csábításaival, a tetszésvágy vonzásával, a vereségtől való félelemmel, s tudnia kellene megőrizni "az igazság magvát", a legmélyebb meggyőződéseihez való hűséget. A könyv további 350 oldala pedig Obama ezen meggyőződéseiről szól.
Az "üres vászon" mégis hasznos metafora. Barack Obama 2004-ben robbant be az amerikai politikai köztudatba, s ugyanebben az évben választották szövetségi szenátorrá Illinois állam polgárai. 2005. január 4-én kezdett Washingtonban, s bár az azóta eltelt három év során számos nagy jelentőségű ügyben hallatta a hangját, kongresszusi teljesítménye értelemszerűen nem mérhető az 1987 óta szenátor John McCainéhez, de még a 2001 óta szolgáló Hillary Clintonéhoz sem.
A szenátusi teljesítmény önmagában azonban a legkevésbé sem garancia az elnökválasztói szimpátiára: aktív szenátorból legutóbb 1960-ban lett elnök Amerikában (idén, úgy tűnik tehát, mindenképpen megtörik ez a közel ötven éves trend). Bár elvben lehetne éppen könnyű is, a valóságban hasonlóan nehéz elnökválasztást nyerni, ha az ember éppen az Egyesült Államok alelnöke: George H.W. Bush 1988-as győzelme előtt ez legutóbb Martin Van Burennek jött össze 1836-ban. Ami nyilvánvalóan nem egyetlen, hanem igen sokféle okra vezethető vissza, annyi azonban megkockáztatható: a választók egy jelentős részétől időről időre legalábbis nem idegen az a megközelítés, hogy az országos politika szénné jegyzőkönyvezett, bejáratott figurái helyett kevésbé ismert alakokba helyezzék bizalmukat. Az üres vászonból még akármi lehet, a teleírt papírlap mindig teleírt papírlap marad.
Obama ellenfeleit - legyen szó Hillary Clintonról vagy republikánus elemzőkről, bloggerekről - elsősorban ez irritálja és itt igyekeznek fogást találni rajta: hogy hát semmit nem tett le asztalra. Ezt mondják, mert ezt tudják mondani, de nyilván ők is tudják: az Amerikai Egyesült Államok elnökének lenni nem olyasmi, amire bármilyen másik állás felkészíti az embert. Az úgynevezett tapasztalatnál sokkal fontosabb lehet az, hogy elég választó el tudja-e hinni a jelöltről: vele szebb lesz a jövő. Egy mondás szerint, ha valaki elvált, aztán megint megházasodik, az a remény diadala a tapasztalat fölött. Nos, ez a választásokra sokszorosan igaz. S ha van egy jelölt, akiről úgy érzik a szavazók, hogy érdemes reménykedni benne, annak félig nyert ügye van.
Obama tudja magáról, hogy sokakban képes kiváltani ezt a hatást, s az őt hosszú ideje segítő nagy tekintélyű tanácsadó, David Axelrod és csapata szintén tudja. Az állítólag 2005 januárjában, pepperonis pizza mellett kidolgozott "Obama-márkastratégia" eleve arra koncentrált, hogy a kezdő szenátorból 2012-re vagy 2016-ra esélyes elnökjelölt-jelölt lehessen.
Hogy ez egyáltalán szóba kerülhetett, az az akkor még csak szenátor-jelölt Obama azon beszédének köszönhető, amit 2004 júliusában, a bostoni Demokrata Nemzeti Gyűlés vezérszónokaként mondott el. Ha nem is egy egész ország, de a politika - elsősorban a demokrata politika - iránt érdeklődő réteg ekkor ismerte meg Obamát, s miközben a beszéd apropója az volt, jaj de jó, hogy John Kerry a párt elnökjelöltje, nyilvánvalóan ezrekben fogalmazódott meg a gondolat, hogy a példamutató életű, ám sótlan és távolságtartó, ráadásul hosszú washingtoni évek alatt leamortizálódott massachusettsi szenátor helyett talán jobb lett volna ezt a fiatal gyereket indítani, aki úgy beszél, hogy borsódzik tőle az ember háta.
Obama nem rossz vitázó, láttuk az elmúlt hónapokban, de az igazi műfaja ez: a beszéd. Mint a legjobb prédikátorok, egyszerre emberközeli és emelkedett, a pátosznak mindig a komolyan vehető oldalán marad és mindig ott van a hangjában valami, a világ beváltatlan reményei miatti indignáltság, amivel másfél földrészen túlról is könnyű azonosulni.
A bostoni beszéd fő témája az iraki háború volt, s megjelent benne Obama egy másik alaptémája, az ország politikai - és politikusok általi - megosztottságának témája. "Az elemzők szeretik vörös és kék államokra szabdalni az országot; vörös államok a republikánusoknak, kék államok a demokratáknak. De nekik is vannak híreim. Hatalmas Istent imádunk, a kék államokban is, és nem szeretjük, ha szövetségi ügynökök leselkednek a könyvtárainkban, a vörös államokban sem. Edzést tartunk a kölyök baseball-csapatnak a kék államokban, és, igen, vannak meleg barátaink a vörös államokban. Vannak hazafiak, akik ellenezték az iraki háborút, és vannak hazafiak, akik támogatták."
A beszédnek köszönhetően Obama médiasztár lett (nem a Paris Hilton-i értelemben, de azért médiasztár). Az ennek is köszönhető lendülettel az állam történetének legnagyobb arányú győzelmét aratta a szenátorválasztáson, a szavazatok 70 százalékát kapta meg. A szenátorrá választása után kidolgozott taktika része volt ugyanakkor, hogy a következő időszakban nemigen kereste a konfrontációt. A szenátus eleve igen tekintélyelvű intézmény, tele brutális ősbölényekkel, akik minden további nélkül eltaposnak egy-egy újoncot, ha az sokat ugrál. Obama figyelt, tanult - például, szokatlan módon, teljes egészében végigülte a meghallgatásokat, melyekben részt vett -, szövetségeket épített, s kereste azokat az ügyeket, amelyekben egy-egy republikánus kollégájával közösen, kétpártilag léphet fel, például ún. társ-szponzorként támogatta John McCain később elvérzett bevándorlási reformtörvényét. (Ami egyebek mellett azért érdekes, mert a bevándorlás az idei választás egyik fő vitatémájának ígérkezett, de ha például ők ketten küzdenek majd, a vitatkozás elég hülyén venné ki magát ezek után. Igaz, McCain azóta némileg módosította republikánus körökben nem elég illegális-ellenesnek értékelt álláspontját.)
Az iraki háborúval a kezdetektől nem értett egyet - egy 2002-es, nagyon kérlelhetetlen chicagói beszéde azóta is hivatkozási alap a kampányban -, de a szenátusban eleinte nem tartozott a beavatkozás leghangosabb kritikusai közé. Amint ma az orra alá is dörgölik, eleinte ellenezte, hogy a szenátus konkrét határidőt adjon Bushnak a kivonulásra. 2007 januárjában aztán saját törvényjavaslatot terjesztett be, amely előírná, hogyan és mikor kell kivonni az amerikai csapatokat Irakból.
Második szenátusi évében már láthatóbb szereplője volt a politikai életnek, miközben nyilvánvalóvá vált, hogy vannak olyan választók, akik ragaszkodnak a 2004-es ötlethez: legyen Obama az USA elnöke. Amikor az éppen erősen politikus korszakát élő legendás rocker, Neil Young 2006 májusában megjelentette Living with War című albumát, a Looking for a Leader című dalban azt énekelte: az Államoknak új vezetőre van szüksége, aki talán nő lesz, vagy éppen fekete. "Talán Obama az, / De úgy hiszi, még túl fiatal". Az ősszel elindult egy lelkes weboldal, a Draft Obama, amelynek célja az volt, hogy mozgalmat szervezzen, amely ráveszi a szenátort az elnökjelölti indulásra. Már ekkor elkezdtek kialakulni későbbi, az elképesztő pénzgyűjtési sikereket is garantáló, támogatói bázisának körvonalai: hollywoodi hírességek (főleg a fiatalabbak közül), rockzenészek és rengeteg úgynevezett mindennapi ember.
2006 októberében jelent meg Obama második könyve, az Audacity of Hope, amelyben a politika, a közélet nagy témáihoz való viszonyát fejti ki. Szó van benne iparról, kereskedelemről, egészségbiztosításról, környezetvédelemről, külpolitikáról és istenhitről egyaránt. Nyilvánvalóan nagy műgonddal megírt, tanácsadók által ezerszer megrostált, a személyes anekdotákat vázlatos cselekvési tervekkel váltogató szöveg, ami döbbenetes módon még így is kifejezetten érdekes. Talán csak ott válik hiteltelenné Obama hangja, ahol arról beszél, hogyan választotta Jézust: inkább úgy tűnik, egy adott közösséget választott, s legalábbis részben azért, mert tisztában volt vele, Amerikában olyan politikus nem viheti sokra, aki nem jár templomba rendszeresen.
Miközben egyes kérdésekben nagyon határozottan szembehelyezkedik a fennálló republikánus adminisztrációval - szerinte például az USA-nak nem szabadna a diplomáciai eszközökről eleve lemondva, csak az erő pozíciójából kezelni a nemzetközi konfliktusokat -, olyan politikus benyomását kelti, akinek nem előregyártott véleménye van, aki részben udvariasságból, részben érdeklődésből, örömmel hallgat meg másokat, s aki be is tudja építeni mások álláspontjának számára értelmes elemeit a magáéba. Több mint tíz éven át, egészen 2004-ig tanított alkotmányjogot a Chicagói Egyetemen, ennek megfelelően tiszták a gondolatmenetei. Bónuszként még iróniája, sőt, öniróniája is van.
Obama a könyvben arról is ír, hogy a gyakorlatban számtalan olyan helyzet adódik, amikor a politikusnak kompromisszumot kell kötnie - adott esetben akár az elvei rovására is. Számos elemzés felhívja a figyelmet: a neki drukkoló médiában megjelenő "Szt. Barack" képét legalábbis árnyalja néhány tény. Ahogy Obama a kosárlabdapályán nem mellőzi a könyök használatát, a szenátusban sem riad vissza a hagyományos, szerezzünk-pénzt-államunk-projektjeire típusú (ún. "pork barrel") törvényhozási ügyletektől. Legtöbb pályatársával ellentétben ugyanakkor Obama nyilvánosságra hozta, hogy milyen ügyekre milyen összegeket igyekezett kiszedni a szövetségi büdzséből.
Obama nem vétlen az ún. "pandering" bűnében sem, vagyis előfordult már vele, hogy egy kérdésben az aznapi hallgatóság kívánalmaihoz igazította álláspontját. Gyakran emlegetik egyenessége bizonyítékaként, hogy egy ízben megmondta a szegény munkanélkülieknek, ne sűrűn számítsanak az amerikai autóipar újjáéledésére, amikor azonban tavaly augusztusban Miamiban Castro-ellenes kubai-amerikaiaknak beszélt, nem volt bátorsága kitartani amellett, hogy a Kubát sújtó amerikai embargót fel kellene oldani.
A lobbisták és általában a korrupt washingtoni viszonyok gyakori ostorozójaként Obama számára különösen kellemetlen volt, amikor idén januárban felbukkant a médában a Tony Rezko-sztori, amit 2006-ban a chicagói lapok már részletesen feldolgoztak. Tony Rezko a chicagói politikai életben aktív ingatlanvállalkozó, akit jelenleg pénzmosással, zsarolással és csalással vádolnak a szövetségi hatóságok. Obama még politikai pályája legelején tartott, amikor a potenciálisan gyümölcsöző kapcsolatokat gyűjtő Rezko felfedezte magának; ő volt az állami törvényhozásba készülő fiatalember egyik első kampánytámogatója, még 1995-ben. 10 évvel később, amikor az Obama-házaspár házat vásárolt Chicagóban, a szomszéd telket velük egyidőben Rezko neje vette meg; a későbbiekben Obama megvásárolt egy darabot ebből a telekből is. Máig nem merült fel olyan adat, ami arra utalna, hogy Obama bármi törvényelleneset követett volna el, ugyanakkor az ügyről adott idei nyilatkozataiban Obama erősen mellébeszélve igyekezett úgy tenni, mintha alig ismerte volna Rezkót és azt sem tudná, voltaképpen miről van szó; néhány hónappal korábban a chicagói Sun-Timesnak még őszintén beismerte, hogy tíz éven át folyamatosan kapcsolatban volt vele, s azt is kijelentette, hiba volt belemennie az ingatlanügybe.
A Rezko-ügy máig az egyetlen komoly téma, ami Obama tisztességére és szavahihetőségére árnyékot vet. Mint a Chicago Tribune - egyébként Obama elnökjelöltsége mellett érvelő - szerkesztőségi cikke felhívja a figyelmet, amikor az ingatlanüzlet megköttetett, Rezkóról a lapban már megjelentek őt pénzügyi-politikai visszaélésekkel vádoló írások. Obama ráadásul 1994-ben ügyvédként is közreműködött Rezko egy ügyében (bár nem Rezko cégét, hanem annak egy partnerét képviselte összesen öt órában), melyben a vállalkozó által épített alacsony bérű és igen rossz minőségű házak lakóit védve Chicago városa volt a felperes. Obama a Sun-Timesnak kerek perec tagadta, hogy valaha dolgozott volna Rezkónak (jogi értelemben az ismert adatok szerint ez igaz is). Azt is kijelentette, hogy soha nem tett politikai szívességeket Rezkónak, ám ennek ellentmondanak azok a levelek, amelyekben 1998-ban Rezko egy projektjének támogatására bíztatott városi és állami tisztviselőket.
A Rezko-kapcsolatot leszámítva úgy tűnik, Obama egész pályafutása során felelős és jó döntéseket hozott, amelyekbe nem nehéz belelátni, hogy mind egy irányba mutattak. Obama 1961-ben, Hawaiin született, édesanyja Kansasból, apja Kenyából származott, a pár az egyetemen ismerkedett össze. Apja, az idősebb Barack elhagyta a családot és a Harvardra ment tanulni, amikor fia két éves volt, majd visszament Kenyába. A minden visszaemlékezésben érzékeny és intelligens, szabad szellemű, nonkomformista asszonyként leírt Ann Dunham - akitől Obama sokak szerint az eszét, a magabiztosságát és nyitottságát is megörökölte - másodszor is egy külföldi diákhoz ment férjhez. Így került Obama - mostohaapja neve után mint "Barry Soetoro" - Indonéziába. Saját visszaemlékezéseiben (első könyvében, a Dreams from My Fatherben) boldog időszakként írt a dzsakartai évekről, a Chicago Tribune azonban felkutatta azokat az egykori iskolatársakat is, akik rendszeresen csúfolódtak Obamán. Megtalálták harmadikos kori tanárnőjét is, aki pontosan emlékezett: amikor arról kellett dolgozatot írni, ki mi szeretne lenne, ha felnő, Obama arról írt, ő elnök akar lenni. "Azt nem írta, hogy melyik ország elnöke. De mindenkit boldoggá akart tenni."
Obamában más visszaemlékezők szerint is megvoltak a "vezetői tulajdonságok" már ekkor is. Rendkívül segítőkész volt barátaival, a kisebb gyerekeket megvédte, ha a nagyok bántani akarták őket. (Itt kell megjegyeznünk, hogy Obama indonéz korszaka nagy részében katolikus iskolába járt, egy évfolyamot azonban - a mai összeesküvéselmélet-gyártók nagy boldogságára - egy muzulmán iskolában végzett. Mely azonban korántsem vallási iskola volt, sőt. A liberális intézményben a fiúk és a lányok együtt játszottak, a tanárnők miniszoknyában, fejkendő nélkül jártak.) 1971-ben került újra Hawaiira, ott járt középiskolába, anyja szülei nevelték gyakorlatilag saját gyermekükként.
Egyetemi évei közül az első kettőt a Los Angeles-i Occidental College-ben töltötte. Ekkoriban kezdte a Barry helyett az eredeti keresztnevét használni, s itt szervezett először politikai akciót, a dél-afrikai apartheid rezsim ellen tiltakozva. Poltikatudományi tanulmányait a Columbián fejezte be, majd egy álláshirdetés nyomán ún. közösségfejlesztőként került Chicagóba. Tapasztalatlanságát azzal ellensúlyozta, hogy tisztában volt korlátaival és hajlandó volt tanulni; a visszaemlékezések szerint a gondjaira bízott közösség elismert és szeretett tagja lett.
Obama nem sokkal azután érkezett Chicagóba, hogy ott történelmi jelentőségű módon polgármesterré választották az afro-amerikai Harold Washingtont. Chicago és Illinois - mint a Salon gondolatébresztő cikke rávilágít - az amerikai történelem folyamán mindig az etnikai jellegű politikai folyamatok egyfajta laboratóriuma volt. Itt hirdette meg Abraham Lincoln a rabszolgaság eltörlésének programját (s e beszéd helyszínén, Springfieldben, a régi állami Capitolium előtt jelentette be aztán Obama 2007-ben, hogy indul az elnökjelöltségért). Itt választottak először afro-amerikai küldöttet az USA Képviselőházába. Az egész ország egész története során megválasztott összesen három darab afro-amerikai szövetségi szenátor közül kettő itt érte el sikerét. Obama sehol máshol nem futhatta volna be rendkívül gyorsan rendkívül magasra ívelő pályáját.
Az egyre tudatosabban politikai pályára készülő Obama 1988-ban kezdte meg tanulmányait a Harvard jogi iskolájában (hogy "kitanulja a hatalom valutáját", ahogyan később írta). Egy visszaemlékezés szerint célja/álma az volt, hogy Washington (mármint Harold Washington) nyomába lépve Chicago polgármestere legyen belőle. 1990-ben írt róla először a New York Times, amikor a nagy tekintélyű és nagy hagyományú folyóirat, a Harvard Law Review történetének első afro-amerikai szerkesztőségi elnöke lett - elődeiből legfelsőbb bírósági tagok, miniszterek, kormányzók, nagykövetek lettek. Obama először ekkor lett jelkép és mérföldkő. (Nem éppen véletlenül ekkor figyelt fel rá Tony Rezko is.)
1992-ben nősült meg (a chicagói Sidley & Austin iroda nyári gyakornokként első dolga volt randevúra hívni a munkáját irányító ügyvédet, Michelle Robinsont, aki azonban nem elsőre mondott igent). A házaspár első gyermeke, Maila Ann, 1998-ban született, második kislányuk, Natasha, 2001-ben. A kemény és okos Michelle Obama egyik legfontosabb tanácsadója és kampányfegyvere ma is.
A Harvardról Chicagóba tért vissza Obama 1991-ben, s megkezdte ügyvédi praxisát (korántsem csak korrupt befektetőket képviselt, elsősorban közösségi ügyekben, diszkriminációs perekben vett részt), s egy, a választói aktivitást célzó program vezetésével szerzett politikai tekintélyt. 1996-ban indult először közhivatalért, az illinois-i állami szenátus egyik helyéért. Az ellenfelek által leadott dokumentáció hiányosságaira építve Obama emberei állítólag a legdurvább, oldschool chicagói manőverekkel érték el, hogy a demokrata előválasztáson egyedül induljon. Pedig az igazi megmérettetés ez lett volna, ebben a feketék dominálta chicagói körzetben magán a választáson akkor is a demokrata jelölt nyert volna, ha a párt egy főtt krumplit indít.
Kétszer választották újra; 1997 és 2004 között volt Illinois állami szenátusának tagja, ahol az utolsó két évet leszámítva a republikánusok voltak többségben. Obama ugyanúgy állt a szenátusi munkához, mint annak idején a közösségfejlesztő tevékenységhez. Konkrét ügyekben kiválóan dolgozott együtt egyes republikánusokkal, alkalmi szövetségeket épített, miközben szavazatai egy határozottan a párt fősodrához tartozó ("liberális"), pl. az abortusz-jogokat roppant következetesen képviselő politikust mutatnak. Amikor 2002-ben a demokraták kerültek többségbe az állami szenátusban, Obama az egészségügyi és szociális bizottság elnöke lett.
2000-ben nekifutott a szövetségi szintű képviselőválasztásnak, de csúnyán elvérzett az előválasztáson. 2004-ben aztán minden a kezére játszott. Kabaréba illő módon előbb a Demokrata Párton belüli fő ellenfele, majd a republikánusok által eredetileg indítani szándékozott Jack Ryan kampánya dőlt be, mivel mindkettőjük válásáról csúnya részletek kerültek nyilvánosságra. A GOP jelöltje végül Alan Keyes lett, akinek nem egészen három hónapja maradt kampányolni. Ezt elsősorban Obama liberalizmusának ostorozására használta fel. "Jézus nem szavazna Obamára" - jelentette ki, majd 27 százalékos eredményt ért el a választáson.
A választás történelmi jelentősége az volt, hogy Keyes Obamához hasonlóan afro-amerikai, így ez volt az USA történetének első olyan szenátorválasztása, melyen két fekete jelölt versengett egymással. Obama pedig a 109. Kongresszus egyetlen fekete szenátora lett.
Az elmúlt hónapok során szavak millióit írták össze hivatásos és önkéntes elemzők arról világszerte, hogy vajon lehet-e fekete elnöke az Egyesült Államoknak. Tegyük le a magunk két centjét: Obama pályafutása, idei eredményei és a különböző kutatási adatok szerint elég egyértelmű, hogy lehet. Nyilván vannak amerikai polgárok, millószám, akik a büdös életben soha nem szavaznának nem-fehér jelöltre, de ők a büdös életben nem szavaznának demokrata jelöltre eleve, vagyis Obama szempontjából az ő preferenciájuk tökmindegy. Korábban sokat írtak arról, hogy éppen a feketék haboznak Obama mögé állni; az elmúlt időszak alapján arra lehet következtetni, hogy a habozás oka nem elsősorban az volt, hogy a magasan képzett Obama nem volt "elég fekete" a szemükben. Sokkal inkább az, hogy a demokratákhoz húzó fehéreknél (akik, persze, lehet, hogy kompenzálnak, de ebbe most ne menjünk bele) később merték elhinni, hogy Amerika készen áll egy fekete elnök elfogadására.
Obama elsöprő 2004-es győzelme mögött már ahhoz hasonló választói koalíció állt, amilyenek azóta is szerveződnek mögé az előválasztásokon. A régimódi demokrata bázis (igen, ideértjük a feketéket), a változást akaró fiatalok, a szélsőséges megosztottságot megelégelt függetlenek. Természetesen ezer dolog fog történni novemberig, de akik új 1972-vel riogatják a Demokrata Pártot, azok nem olvasnak újságot. George McGovern - ha tartalmilag nem is, de a percepciót illetően - a szélsőbalt képviselte. Obama kompromisszumkereső, rémes magyar kifejezéssel úgy mondanánk, lövészárok-betemető politikus, akinek egyik fő üzenete éppen az, hogy vannak a pártokon túlmutató közös alapértékek, csak elfedi őket a washingtoni mocsok és a Bush-féle hazudozás.
Andrew Sullivan az Atlantic Monthly decemberi számában Goodbye to All That címmel írt esszét arról, hogy Obama "miért számít". Úgy véli, Obama Amerika nagy esélye arra, hogy az ország túllépjen a közvetlenül a második világháború után születettek, a Bill Clinton és Newt Gingrich fémjelezte "baby boomer" generáció destruktív belharcain, a máig ható Vietnam-vitán, a hatvanas évek szélsőségein. Fegyverszünetre van szükség a kulturális, vallási és etnikai ügyekben folyó, egyre durvább háborúban, véli, s ezt Obama - és csak Obama - hozhatja el.
A remény csodálatos és veszélyes dolog, márpedig Barack Obama reményben utazik. "Folyamatosan újjá kell alkotnunk magunkat, hogy megfeleljünk nagyobb álmainknak" - írta egy jellegzetesen nagyralátó, mégis önreflektív, Abraham Lincolnról szóló cikkében. Obama sok tekintetben a klasszikus etnikai politika bejáratott chicagói mechanizmusainak köszöneti gyors felemelkedését, egyúttal azonban annak országos jelentőségű meghaladását is jelképezi. Bár számos elemző már az idei iowai előválasztáson aratott Obama-győzelem után meghirdette a poszt-etnikus amerikai politika korszakának eljövetelét, ezzel valószínűleg kicsit előreszaladtak. Ami biztos: Obama működik. Ebben nyilván nem kis része van a kampánycsapatnak, de igazi sztárt csak abból lehet csinálni, aki sztárnak született. Obama jelkép, de elsősorban egy ígéret jelképe, egy lehetőségé.
A konzervatív kommentátor, Bill Bennett mondott egy okosat az idei szuperkedd éjszakáján a CNN-en: "Mielőtt Ronald Reagan lett volna belőle, Ronald Reagan sem volt Ronald Reagan." Ahhoz, hogy valakiből történelemformáló figura legyen, ezer és ezer dolognak kell egyféleképpen összekapcsolódnia. Lehet, hogy csak ma estig, de Barack Obamának megvan a lehetősége arra, hogy Barack Obama legyen belőle (és egészen nagy léptékben valósítson meg valami ahhoz hasonlót, amit egy magát világnézetileg elvált szülők gyermekeként definiáló kis párt akart megtenni a kilencvenes évek legelején Magyarországon - és nekik nem is sikerült).
Azért ez önmagában sem rossz egy fura nevű, sovány gyerektől.
Kommentek
2008.03.04 11:14:05winston01
Jutka: pont ezt akartam írni, kiváló kampánycikk. (Egyébként Hillaryről volt már egy hasonló jellegű, de - úgy emlékszem - rövidebb, és (khm) kevésbé rózsaszín írás.)
2008.03.04 11:14:34dillinger
Szeretném minden galamblelkű Obama-rajongó figyelmébe ajánlani Mark Ames szokásosan rosszindulatú, ám így is tanulságos cikkét:
exile.ru/articles/detail.php?ARTICLE_ID=16479&IBLOCK_ID=35&phrase_id=17932&PAGE=2
Röviden annyi, hogy Obama tanácsadói között erősen túlreprezentáltak az olyan héják, mint Zbigniew Brzezinski, aki maga a két lábon járó Hidegháború, vagy Samantha Power, a "humanitárius" háborúk nagy barátja.
Change meg hope, na persze :DDD
2008.03.04 11:15:35Walmer
"Obamában más visszaemlékezők szerint is megvoltak a "vezetői tulajdonságok" már ekkor is. Rendkívül segítőkész volt barátaival, a kisebb gyerekeket megvédte, ha a nagyok bántani akarták őket. "
De kár hogy nem volt ott akkor, mikor két 4-es gorilla, egy adott helyen egy adott időpontban minden második osztályost (köztük engem is) addig pofozott, míg csókolommal nem köszöntünk nekik. Istenem, azok a boldog 80-as évek:-))
2008.03.04 11:18:11akiraly
levai jutka: index.hu/politika/kulfold/usa/feher_haz/tags/portr%C3%A9
itt olvashatod a portrekat a tobbi jeloltrol is.
2008.03.04 11:18:31Walmer
cdrom70,
"politikus aki ráadásul fekete /hátrányos helyzetű/ "
Uge ezut nem gondoltad komolyan? Obama, mint hátrányos helyzetű. Nézd meg milyen környezetben nőtt fel, milyen iskolákat végzett. Tudod ki volt hátrányos helyzetű? A gyerek Mike Tyson, vagy egy mexikói bevándorló gyereke.
2008.03.04 11:19:29Astarot
Tele van a tököm azzal, hogy minden cikk "semleges" kell hogy legyen. Ha objektív tájéloztatásra vagyok kíváncsi, akkor kizárólag MTI híreket olvashatnék. Engem ezerszer jobban érdekel a VÉLEMÉNYE valakinek. Ugya kedves Jutka és féltékeny nem gondoljátok komolyan, hogy a kereskedelmi médiumokra jellemző "visszamondjuk a leckét" típusú hírszerkesztés ér bármit is. Minek elvárni ezt egy olyan mélyebb fórumtól mint az Index és annak egyik blogja?
Az is előfordul, hogy olyan cikket olvas az ember, amivel nem ért egyet, de ilyenkor is kíváncsi vagyook az érvrendszerre, a szerző miért jutott erre a következtetésre. Akinek ez lelki törést okoz, azt csak sajnálni tudom...
2008.03.04 11:20:38hvuk
Már voilt cikk a Fehér Ház-on Clintonról, ráadásul hasonló terjedelemben. McCainről is volt, de ott nem emlékszem a terjedelemre. Szóval, Obamáról született meg a cikk a legkésőbb.
2008.03.04 11:21:41Walmer
akiraly, akkor ti egy Obamáért adtok agy Hillaryt meg egy mCcaint? Ne röhögtess már. Ez egy hálaadó ima volt, amiért a mennybéli atya leszállt a földre és adta nekünk Barackot.
2008.03.04 11:22:27McDon
magyarországon is volt egy párt, amiről azt írták: "elvált szülők gyermeke". láttuk, hova vezet.
2008.03.04 11:24:14megadeth1
Tényleg elfogult, de élvezetes írás, nekem tetszik. És szívesen beleolvasnék Obama könyveibe, mert már tavaly is szimpatikus volt, amikor valamelyik női magazinban olvastam vele interjút.
2008.03.04 11:27:59McDon
ja, s egy kis logika, a'la topic:
'superdelegates nem számít, mert azt nem a nép választja'
'lehet, hogy HRC megveri BO-t, de a nagyvárosokban BO vezet, több delegáltja lehet, még ha kikap is'(zene: Fradi-induló, "akkor is győzünk, ha kikapunk")
most akkor mi van a nép szavával? ha nekünk kedvező, akkor számít, egyébként meg megrántjuk a vállunkat, srácok?
2008.03.04 11:29:27is
Clintonról már volt egy életrajz januárban. Az nem sikerült ennyire kiegyensúlyozottra, mert ez nagyjából az. Bele lehetne kötni néhány kisebb dologba, de ennyi nekem még belefér. Bárcsak a Clinton életrajz is ennyire kiegyensúlyozott lett volna.
2008.03.04 11:33:40Zanotti
Teljesen mindegy ki nyer. Magasról sz...nak ránk. Kb. úgy, mint itthon...
2008.03.04 11:36:31Walmer
Astarot, akkor változtassák meg a blog címét Obama for presidentre, vagy valami ilyesmire.
ha olvasol egy blogot, ami az amerikai elnőkválasztásról szól (címében) és azzal szembesülsz, hogy az egyik versenyzőt nyomják, mint állat, akkor szerintem ezt jogosan teszi szóvá mindenki.
Ha elfogulatlan blogra vagy kíváncsi, akkor ott van példának az NST. Írnak bele Liverpool, barcelona, bayern, Dortmund, Milan, Inter, Juve, Arsenal rajongók, de próbálank a korrektségre törekedni. Itt ha akiraly, meg Gitár utálja Clintont , kérjenek valakit, aki nem annyira és máris Fehér Házasabb a blog. nem olyan nehéz...
2008.03.04 11:37:33is
Ainult Mina: szerintem már megtörtént: végy egy fiatalos, magas, jóképű fickót, aki megpuccsolja az egyik vezető pártot alulról jőve (a pártelnökség csak kapkodja a fejét, a grass-root teljesen elsöpri), és a "Change" szlogennel beveszi azt. Úgy hívják ezt az embert, hogy Gyurcsány Ferenc. Hatalomra kerülve GYF loose gun lett (ameddig tudta, a grass-roottal revolverezte a pártvezetést), az ország érdekét nézve megy előre, de a párt, az bizony lemaradt, és valahol az ország is. van ez a forgatókönyv a demokratáknál, esélye ismeretlen, de szignifikánsan nagyobb, mint 0.
(írom mindezt annak fényében, hogy Obama retorikája szerintem egy az egyben Orbáné)
2008.03.04 11:45:24McDon
walmer
egy kis statisztika. elmúlt 12 blog.
5: egyértelműen pozitív BO
2: negatív HRC-ről
2:általános téma, de ha beleolvasol: ugyanaz mint a fenti
1: HRC visszavette a vezetést
(valamint van 1-1 Nader és McCain, utóbbi is negatív, lobbista-ügy)
2008.03.04 11:51:44fraki
Ez az ember teli van karizmával.
2008.03.04 11:57:01Neoprimitív
Walmer: itt is írnak, pl. te, callie, stb. Szimpatikus a szerzőnek Obama? Igen. Neked? Nem. Számít az ő véleménye, a te véleményed, vagy a cikket olvasó magyarok véleménye a választás szempontjából? Nem. Akkor mi a baj? Akit csak annyira érdekel ez a téma, hogy csak a cikket futja át, az tud tájékozódni, aki pedig a posztokat is elolvassa, az látja a mások által ráhúzott vizes lepedőt is, aztán eldönti, hogy melyik álláspontot tudja elfogadni - még egyszer, nem mint ha bármit is számítana. Akirály a saját véleménye, tapasztalatai alapján értékeli az eseményeket, nekem hiteltelen lenne, ha mindenkiről mindig egyformán pozitív hangnemben szólna. (Apropó: ha az NST-n pl. a Barca szurkolók írják a Real érdemeit taglaló cikkeket, akkor kezdek hinni a Paradicsomban :-).)
2008.03.04 11:58:21fraki
Érdekes, szerintem ez egy tárgyilagos írás.
2008.03.04 12:00:50_wood_
merész dolog fölvállalni egy ilyen brzezinski-féle figurát. már nem olyan szimpatikus...
2008.03.04 12:01:37McDon
neoprim
csak tudod, az NST-n (forever:) vannak ilyen cikkek és olyanok is. De az elég világos, hogy itt alig van Real, Arsenal, etc cikk. Csak Barack. De az dögivel.
2008.03.04 12:08:53Ilu
Igazabol az az erdekes a blogokban, es az oket olvaso emberekben( de foleg a forumtrollokra igaz ez), hogy bar leirjak jonehanyszor, hogy ilyen-olyen elfogult a blog, hogy kepzelik az irok ezt, es kulonben is tobbet nem jonnek olvasni-kommentelni, ettol fuggetlenul minden uj bejegyzesben leirjak a velemenyuket. Kivancsi leszek, mikor fognak az elso szakdolgozatok megszuletni errol a jelensegrol, persze ha meg nincsenek ilyenek.
2008.03.04 12:09:22féltékeny
Általában érzem az index írásaiban a zűrzavart:
Egyszerre teljes és maximális világnézeti függetlenséget és semlegességet ( jelentsen ez bármit is) ( alapból minden politikus, főleg ha magyar: egy bunkó paraszt) (minden celeb hülye picsafasz stb.), de a Barackot (miért is?) azt szeretjük, Clintont nem(?), Havas Henriknek lehet az indexről elérhető blogja, meg a norbinak.
2008.03.04 12:10:16Terlis
Tanulságosabb és jobb egy felvállaltan elfogult cikk, mint egy objektívnek tűnő, de nem az. Különben is; az objektivitás nem természetes. Ha valaki ír vmiről, akkor nyilván megvan a véleménye. Ha elolvasol egy Obama melletti és egy Obama elleni cikket, több aspektusát látod a témának, mintha elolvastál volna egy száraz tényközlőt.
2008.03.04 12:12:29Levai Jutka
akiraly: Köszi, ezeket olvastam, de valahogy a mai cikk más műfajnak tűnt, mint a többi. De igazad van, én voltam figyelmetlen.
2008.03.04 12:16:03Levai Jutka
Astarot: egy-egy cikk - ha véleményrovatban van - természetesen lehet elfogult, de ha az egész rovat gyanúsan egyvalamiről szól, az hidd el, hogy csak azoknak tetszik, akik azt szeretnék hallani. Mint pl. Te az Obama-dicshimnuszokat.
2008.03.04 12:21:49Levai Jutka
IIu: azért írják le az elégedetlenek (is) a véleményüket az újabb és újabb bejegyzéseknél, mert nincs másik blog a témában, csak ez! Ha lenne FH1, FH2 és FH3 (holnaptól csak FH1 és FH2:), akkor lenne választási lehetőség, hogy ki melyikbe akar írogatni - abba, amelyik ide elfogult, vagy oda, vagy adott esetben nem elfogult, hanem objektivitást nyújt - és akkor hamar letisztulna a mezőny.
2008.03.04 12:24:21is
az egyetemi kosárcsapat jóképű, magas legénye, aki minden útjába kerülő nővel azonnal kikezd, le van ez írva őszintén. a gyerekkori kosárcsapat-képen is látszik, hogy egy lakli magas gyerek, nem pont az a szemüveges okostojás. persze, hogy meg tudja védeni a kicsiket. nyilván nem a tanárok kedvenc pedálgépe.
az is le van írva, hogy sehová se robbant be mint valami fénylő tálentum. bekerült, aztán elkezdett tanulgatni, meg megszerettetni magát. semmilyen kiugró észbeli képesség nem mutatkozik. és végre -szemben az idekommentezettekkel- az is világosan le van írva, hogy se helyi, se az országos szenátusban nem csinált semmi kiemelkedőt.
az is le van írva, hogy nem azzal nyer, hogy jobb, hanem azzal, hogy nincs róla még elég dosszié, nem tett még elég rosszat.
az is világosan le van írva, hogy 2004-et nem megnyerte, hanem MINDEN a kezére játszott. valójában, érdemei szerint semmi keresnivalója nincs a szenátusban. mákja volt. és 1996-ban sem tiszta, világos versenyben nyert. ez a faszi még rendesen választási versenyt nem nyert.
azzal is mákja volt, hogy nem Kenyában, vagy indonéziában született.
ezek mind benne vannak. miért lenne ez elfogult?
2008.03.04 12:27:22shadai
Brzezisnki-hagyatéka elég vegyes, vannak benne "héja" és "galamb" elemek is.
Az én szememben pozitív húzások:
- a 70-es években segített létrehozni az ún. "Trilateral Commission"-t, ami mai napig tartó politikai- és gazdasági ("civilizációs") szövetséget hozott össze Amerika, Európa és Japán között.
- 1979-ben az első arab-izraeli békemegállapodás (Camp David, Egyiptom és Izrael között) egyik főmérnöke volt
- a 80-as években aktívan támogatta a lengyel Szolidaritás mozgalmat és a többi kelet-európai demokratikus ellenzéki mozgalmat
- vezető szerepet játszott az USA-Kína kapcsolatok normalizálásában
- szerepe volt a SALT II (Strategic Arms Limitation Treaty) létrehozásában
Negatív húzások, major elkúrások:
- Pol Pot gyilkos rezsimjét támogatta a 80-as évek elején
- 1979 februárjában írt jegyzetében azt fejtegette Carternak, hogy az iszlám fundamentalizmus jelentéktelen és a jövőben sem fog jelentőségre szert tenni a közel-keleten
- Afganisztánban a dzsihádistákat támogatták a szovjetek ellen, kiképezték és felfegyverezték Bin Ládenékat. Izraelben a Hamaszt támogatták a PFSZ ellenében.
A jövőről:
Brzezinski nem héja, a közel-keleten pl. amellett van, hogy az USA és Izrael tárgyaljon a Hamasz vezette gázai palesztin kormánnyal is. Obama tanácsadói között van Robert Malley is, aki szintén diplomácia-párti. Feltehetően Obama szellemi-tanácsadói holdudvarába tartozik (potenciálisan) John Mearsheimer is.
2008.03.04 12:28:03Walmer
Neo, barca szurker ír a barcáról jót, Realos a realról, ez ilyen egyszerű:-)
2008.03.04 12:34:24Walmer
Terlis, a baj az, hogy NINCS Obama elleni cikk.
2008.03.04 12:39:12Walmer
is, ezekm következtetések, amiket Te vontál le. Ezek nincsenek benne. Nincs benne, hogy semmit sem csinált, noncs benne, hogy nincs benne semmi kiemelkedő. Az van benne, hogy megvédte a kisgyerekeket a nagyoktól, meg hófehér a lelke, rosszat nem csinált, ha csinált az sem releváns mert egy remek nő a felesége. És most olvasd újra az ehhez képest nyúlfarknyi Clinton Írást. Ott van minden, a törtető, mindenki által bántott és megalázott szegény lelki nyomorékon át, az ingatlanspekulánsig.
2008.03.04 12:42:26is
én elolvastam nem csak a Brzezinskit, hanem az előző oldalt is, ahol az amerikai feketéket az oroszokkal állítja párhuzamba. asszem kissé túllő a célon a faszi.
2008.03.04 12:42:43predicator
Szerintem állat a cikk, és minek Clintinról pozítív cikk,amikor az a biccs három hete mást nem csinál csak undorító, igaztalan negatív hadjáratot folytat Obama ellen? Csak fel ekll mennetek a youtoubra, és elvakult HRC-s fejetek megtalálja a nekik valót igaz Walmer, Barack Pálinka, és Jutka!
2008.03.04 12:54:39is
a Clinton írás szerintem sem kiegyensúlyozott, ebben nincs vita köztünk. amit pedig leírtam, azok benne vannak. itt már, hónapok után erőteljes percepciós kérdések vannak, én számtalanszor leírtam, hogy Obama-fanok mennyire hisztérikusan elvakultak. azt is írtam, hogy lehet benne kötözködni, és én bizony másképp írtam volna meg, de nem annyira, hogy most neki is ugorjak. ezzel szemben a Clintont még mindig viszket a kezem, hogy meg is írjam másképp, mert az annyira gáz volt. ez nem volt annyira gáz, ez nekem belül van az "ízlések és pofonok" határán. és ha neked nem, az is "ízlések és pofonok" lesz, amit én tiszteletben is tartok.
2008.03.04 12:57:30McDon
predicator
stop it, pls.
shadai
jól foglaltad össze brzezinskit, szerintem obamával az is gond, hogy olyan külpol szakértője sem lenne, mint ZB. tekintve, hogy 80, nem hiszem, hogy az operatív munkában részt venne, továbbá ő hajlamos tanulni a tévedéseiből:)
2008.03.04 13:01:14sammy_
Öröm nézni, hogy micsoda vita keveredett ebből. Én csak üres perceimben olvasgattam az index írásokat, ez is felkeltette az érdeklődésem, mert nem sokat tudok erről a figuráról, elolvastam, tetszett és megtudtam róla néhány dolgot, nem állított egyik oldalra sem a cikk (nem mintha nagy jelentősége lenne, ha bárhova is álított volna) - most akkor mi is van? :)
2008.03.04 13:02:01is
predicator: fontos látni, hogy Obama egy éve nem folytat fair kampányt, mert csak a dumáját hazsnálja, határozott álláspontot nem képvisel, vitatkozni nem hajlandó, érvelni pláne nem. tudom, nehéz ezt elfogadni, de objektíven Obama nagyobb fasz, mint Clinton bitch.
2008.03.04 13:08:52hopemonger
Kedves Gitár János!
Azt írja: "Talán csak ott válik hiteltelenné Obama hangja, ahol arról beszél, hogyan választotta Jézust..." Mivel ez engem személyesen is érint, kérdésem, hogy ezt miből vonta le? Utánanéztem kicsit, és én hitelesnek látom nemcsak általában Obama megnyilvánulásait, hanem azt is, amit a hitéről mond.
Pl.:
"I am a Christian, and I am a devout Christian. I believe in the redemptive death and resurrection of Jesus Christ. I believe that that faith gives me a path to be cleansed of sin and have eternal life. But most importantly, I believe in the example that Jesus set by feeding the hungry and healing the sick and always prioritizing the least of these over the powerful. I didn't 'fall out in church' as they say, but there was a very strong awakening in me of the importance of these issues in my life. I didn't want to walk alone on this journey. Accepting Jesus Christ in my life has been a powerful guide for my conduct and my values and my ideals."
2008.03.04 13:18:36RedFred
Thank You, Index!
USA is the big friend of Hungary!
2008.03.04 13:19:52is
bér nem vagyok Gitár János, iderittyentek egy összeesküvés-elméletet: azért kellett Obamanak egy évig muzulmán iskolába járni, mert a katolikusból eltanácsolták, lévén nem vallotta elléggé a katolikus elveket. aztán az iskolai alapítvány kapott egy nagyobb összeget, és a kis Obama ismét járhatott oda.
és aztán sikerült egy olyan gyülekezetben gyökeret eresztenie, aminek a vezetője kissé furcsán katolikus, és még itt sem 'fall out in church'. természetesen az idézett bekezdés nagyon szép, a papír el is bírja, fontos is volt leírni, mert kívülről nem nagyon látszott.
összeesküvés-elmélet.
2008.03.04 13:29:05shadai
ZB benne van (informálisan) Obama külpol csapatában. Ahogy említettem, benne van Robert Malley is. Ott van ezen kívül Anthony Lake, Susan Rice és Samantha Power is.
Sokan közülük (Malley, Rice, Lake) korábban Clinton emberei voltak, de most nem Hillary-t támogatják - hanem Obamát. (Ld: www.newsweek.com/id/40772) A Newsweek cikkéből az derül ki, hogy mára izmosabb külpol csapata van Obamának, mint Clintonnak.
A taktigázgató Clinton-politika befuccsolt a közel-keleten, ezért sokan a "régi" csapatból nem szeretnék ezt a vonalat folytatni (Hillary viszont a jelek szerint ezt folytatná). Egy fontos írás Robert Malley-től, amiben a Camp David II (2000) kudarcát elemzi:
www.nybooks.com/articles/14380
Hillary nem ismeri el ezeket a dolgokat, míg Obama és csapata premiszának tekintik e tanulságokat a jövőbeni közel-kelet politika alakításához. Ez nagy törés, ahogyan az iraki háború kérdése is az.
2008.03.04 13:31:51shadai
A linkelt Robert Malley cikk nem mai (hanem 2001-es, pre 9/11), de mégis rengeteg tanulsággal szolgál ma is.
2008.03.04 13:51:35hopemonger
Kedves "is"!
Összeesküvés elméletet bármire lehet gyártani... Ezzel kapcsoaltban több probléma van: 1. Amikor suliba járt, akkor még egyáltalán nem volt keresztény saját bevallása szerint sem. Gondolom azt valotta, amit anyukája, aki minden vallásba belekortyolt, és Jézust legföljebb egy példaképnek látta. Ez miért mondana ellene mai hitének?
2. Obama gyülekezetének vezetője egyáltalán nem katolikus, ez egy független gyülekezet. (kiv. ha a katolikust eredeti értelmében használod: "egyetemes" kereszténység.)
Obama hite számomra épp azért hiteles, mert nem csupán "beleszületett" vallásos (a családi hagyományt folytatva), hanem ő maga választotta.
3. "kívűlről nem látszott". Ezt sem tudom miért írod. Beszédei olyan értékeken alapszanak, amelyek hátterében egy mély gondolkodású, hívő keresztény embert látok. Sokan vádolják a konkrétumok hiányával. Ez talán azért van, mert szerinte morális problémák vannak a fizikai problémák hátterében. Morális válságról beszél...
2008.03.04 13:56:10McDon
is
akkor már tudjuk, hogy BO fordított Móricka. Mint tudjuk, neki akkor javultak váratlanul a jegyei, amikor a héderből kirúgták és a kat, iskolába került:-)
2008.03.04 14:08:50McDon
shadai
s szerinted ezeket a nettó hülyeségeket Irakról (melyek jó JM-nek könnyű sikereket adtak, adnak és adni fognak) a saját tanácsadói írják OB-nak, vagy szuverén kútfő?
s azt a nyilatkozatot, Koszovóról, amiben fehéren-feketén benne van, hogy Szerbia a Nyugat része, s fel kellene venni az EU-ba?
azért demvonalon szerintem még mindig Holbrooke a leghozzáértőbb. ZB-nek az (is) előnye volt, hogy a carteri összeomlás évei alatt itt legalább eredmények is voltak, míg más területen (gazdaság) totál csődje egy másik hope-osnak.
2008.03.04 14:17:02McDon
hopemonger
morális válság. szerintem ilyen főleg akkor mondanak, ha valaki ködösíteni akar-tud. Newt Gingrich, demokrata színekben?
2008.03.04 14:21:42is
jó volt ez, addig is megy az idő, amíg eljön az este. írjak még egy-két ilyet?
2008.03.04 14:21:56shadai
Azt nem tudom, hogy Szerbiás insightok saját kútfőből voltak-e.
Viszont Izraelből csinálhatnak "Szerbiát" egy rossz ritmusú új kk-politikával. Ez egy kockázat. Nem tudjuk, hogy pl. a Hamasszal való tárgyalást miként és hogyan képzelik pontosan ezek a tanácsadók. De erről beszélnek. Az Iránnal való tárgyalás is kockázatos lehet (bár más alternatíva sincs nagyon): ha nem sikerül, akkor Irán atom(fegyver) hatalommá válhat 2014-ig. Ezzel mintegy megismétlődne a másik nagy hope-os elnök (Carter) legnagyobb bakija.
2008.03.04 14:36:21Levai Jutka
predicator: érdekes, hogy Clintonistának gondolsz. Én alapból - mondhatni családilag - konzervatív ember vagyok, a szocialista/liberális politika a Hortobágy óta nem kenyerünk... Én soha nem szavaznék se Clintonra, se Obamára, se más demokratára, a kifogásaim nem ezen a síkon merültek fel. Sőt, még csak nem is amiatt, hogy egy demokratát fényeznek ezerrel, tendenciózusan. Hanem amiatt, hogy egyáltalán bármelyik jelöltet is ennyire nyilvánvalóan fényezzék.
2008.03.04 14:37:35Király András
Meglátjuk.
2008.03.04 14:37:35Callie-comment
A szerzőnek
Valóban ügyes cikk, de túl hosszú. Ha hatást akarsz elérni, felére-harmadára tömörítsd.
Tartalmilag én nem vitatom, mert szerintem Obama demagóg, felszínes, káros politikai figura. Ellenérveimet én is csak sok mondatban tudnám kifejteni, ami itt nem szerencsés.
2008.03.04 14:42:57McDon
levai j.
szerintem ez a fényezésre való hajlam k-európai hatás, itt nagy karriert futhatna be BO.
2008.03.04 14:43:37Callie-comment
Hopemonger
"2. Obama gyülekezetének vezetője egyáltalán nem katolikus, ez egy független gyülekezet. (kiv. ha a katolikust eredeti értelmében használod: "egyetemes" kereszténység.)
Obama hite számomra épp azért hiteles, mert nem csupán "beleszületett" vallásos (a családi hagyományt folytatva), hanem ő maga választotta."
Valóban szép dolog önmagunknak eljutni egy hithez, nem "beleszületni".
Éppen ezért furcsa, hogy BHO olyan gyülekezethez csatlakozott, aminek vezetője közismert antiszemita, nyilvánosan proklamációkat szerkeszt a "cionista megszállásról", ami alól fel kell szabadítani a palesztínokat és hasonlóak. Jeremiah Wright tiszteletes, akit Obama az ő "moral compass"-ának neveze a könyvében, aki összeadta a feleségével,stb.
C'est la vie.
2008.03.04 14:49:15popp
Szerintem nem rossz ez a párhuzam, Obama és a gyerekkori Fidesz között. Az a baj hogy az elvált szülők gyerekei fölnőttek és maguk is elváltak. Amúgy húsz év távlatából úgy tűnik, hogy ez a belgaság duma csak egy hangzatos lózung volt, sem Orbán, sem Fodor nem vette komolyan. Akik meg komolyan vették (Szelényi, Hegedűs, stb.) értelmiségi beállítottságuk és kevéssé bozótharcos attitűdjük miatt rég ott hagyták a politikát. Obama "árok-betemetési" szándékának hitelessége csak akkor bizonyosodhat be, ha hatalomra kerül, addig ez is csak duma.
2008.03.04 14:55:44McDon
callie
nyilván erre a következőt fogják írni: Hagee meg McCaint támogatja. Csak ugye nem mindegy milyen szoros a kötelék, az meg - történelmi okokból - nem ugyanaz, hogy egy protestáns lelkész a katolikus EGYHÁZAT támadja vagy népcsportok ellen uszít, mint Wright.
2008.03.04 14:59:22McDon
popp
csak arról ne feledkezzünk meg, hogy 2002 Millenáris-park. Amikor (PKI szép szavai szerint) a tömeg nem fogta fel, hogy a választásoknak vége, várták, hogy majd jön OV, s félpályáról bevágja a dugót.
Ugyanezt a csodavárást érzem az Obama-táborban is, s egyszerűen szomorú, hogy a kételynek még a lehetőségét is kizárják. Na jó, az különbség, hogy BO nyilván nem tudja eljátszani, hogy elbukunk 3 választást, s közben maradunk a helyünkön.
2008.03.04 15:10:31popp
Levai Jutka te beszélsz igaztalan magyar politikai párhuzamról, te aki a sztálinizmust egy lapon emlegeted a liberalizmussal. - egyébként én vagyok a fasz, hogy ugrok az ilyen abszolút zsigeri kirohanásokra.
2008.03.04 15:20:54popp
McDon, bár nekem Obama szimpatikusabb, mint Hillary, de ez a tömeghisztéria számomra is visszás kicsit, de attól tartok ez a modern politikai-marketing. Azt meg te ne feledd, hogy a 2006-os választáson már a hazai baloldal vezére Gyurcsány is felvette világítóoszlop szerepet (ez meg Váncsa metafórája). Én is sokkal inkább vágynék értelmes vitákra, de úgy látszik a "sprickoló tömegek"-nek a vezérek kellenek.
2008.03.04 15:29:14is
hajjaj, Joseph már megmondta: masses fall victim more easily to a big lie, than to a small one.
2008.03.04 15:31:56McDon
popp
ha minden jól alakul, látni fogod, hogy szerencsére az USA-ban nem.
2008.03.04 15:39:51Callie-comment
McDon
Valóban teljesen más dolog.
Jeremiah Wrightot egyébként a kampámyban igyekeztek "eldugni", mint nehezen vállalhatót. Meg is sértődött emiatt, és egy újságírónak úgy kommentálta, hogy "a lot of his Jewish support will dry up quicker than a snowball in hell".
Kedves, mi?
2008.03.04 15:41:06hopemonger
"morális válság. szerintem ilyen főleg akkor mondanak, ha valaki ködösíteni akar-tud."
Akinek van igazán morális látása, régen észrevette, hogy Európa, USA, de leginkább Magyarország morális válságban van. Aki ezt kimondja, az szerintem bátor. Morális válság - az alapvető erkölcsi értékek, úgymint házasság, család, hazaszeretet, közösséghez való tartozás, tisztesség, becsületesség... válsága. A morális válság gyökere Európában és az USÁ-ban is pedig szerintem az, hogy azt a hitet, amire a társadalom felépült elvesztette. Nemcsak eszmékben és ideológiákban való hit ez, hanem Abban a Valakiben, aki alkotott minket. (Ha most erre a "kreacionizmus" kérdésének előcitálásával szeretne valaki válaszolni, akkor alapvetően félreértett...)
2008.03.04 15:50:18McDon
callie
wright:"In addition, Wright has said that Zionism has an element of "white racism", and that the attacks on 9/11 were a consequence of violent American policies and proved that "people of color had not gone away, faded into the woodwork or just 'disappeared' as the Great White West went on its merry way of ignoring Black concerns."
érdekes, ezt az "USA megérdemelte 9/11-et" dolgot szélsőbalon és -jobbon naqyon szeretik. Egyébként én a pasi helyében sürgősen keresztnevet cserélnék, Jeremiás mégiscsak próféta volt. (Talán BHO odaadja neki a középsőt:)
hopemonger
nyilván az veszi észre a morális válságot, akinek van morális látása. akkor a te érveidet használva a szekularizáció óta annyi a világnak. tartsál materialistának (ami nem vagyok:), de az emberek, mai próféták nagy része gazdasági válság esetén papol morális válságról, abban az esetben, ha a gazdasági folyamatokról nem tud érdemlegeset mondani.
2008.03.04 15:51:21Levai Jutka
popp: Lenyűgöző az önkritikád.
2008.03.04 15:56:44popp
ha már offolódunk, hopemanager, provokatívan értelmezve a szavaidat, tehát a morális válság, ha a társadalom hátat fordít az őt évszázadokon keresztül terrorizáló egyháziszervezettől, leválasztja róla az államot és nem tarja uralkodó véleménynek az álláspontját.
2008.03.04 15:58:22Neoprimitív
Igyekezni fogok megtartóztatni magam a jövőben és nem reagálni a "miért nyomja az Index Obamát?" című panaszokra, de még egyszer utoljára kérem a tisztelt felháborodókat, vegyék észre: ez nem a magyar választásról szól és az Index nem közszolgálati médium. Biztosan van a magyar neten más, az amerikai választásokat érdemben követő blog is, amelyik nem szimpatizál senkivel, de főleg nem O-val, lehet azokat is olvasni és kommentelni.
McDon: én a csodavárást inkább úgy fogalmaznám meg, hogy O-nak valahogy sikerült olyanokat is megszólítania, akik korábban politikailag inaktívak voltak. A "na jól van, ezért a pasasért elmegyek szavazni" nem azonos az elvakultsággal, viszont tény, hogy aki így dönt, az reménykedik abban, hogy a szavazatával bejuttatott jelölt valóban változást fog hozni.
2008.03.04 15:59:17is
szeretném jelezni, hogy a fent említett értékek már 2000 éve válságban vannak, idősebb Cato-t javaslom olvasni a római birodalomból. és azt is szeretném jelezni, hogy az elkövetkező 2000 évben is válságban lesznek. ez nekik a normális állapotuk, ez a válság.
vagy csak valaki már megint a sötét szemüveget vette fel, azt a morálisan látót?
2008.03.04 16:05:33is
még a jelenlegi morális válságról jut eszembe az alábbi vicc:
két rendőr megy a síneken, mert szeretnének odérni, ahol a két sín egybeér. látják is a távolban, arra tartanak. mennek, mennek, de csak nem ér össze a két sín. már eléggé elfáradnak, amikor az egyik hátrafordul, és felkiált:
- b. meg, túlmentünk!
na kb. így van a morálisan nemválságos helyzettel.
2008.03.04 16:34:20Republikánus Péter
Habár nem létezik két teljesen egyforma politikus a világpolitikában, ez az Obama a magyar politikából valóban leginkább az Orbánra hasonlít. Nem csak a szónoki képességei miatt önmagában, hanem, ami ezzel szorosan összefügg, "elitellenes", "nép barátja" attitűdje miatt is.
Úgy is mondhatnám: ha a MaDeF nem omlott volna össze 1994-ben, s a SzaDeSz nem bújt volna be ugyanekkor Horn Gyula friss takarója alá, tehát Orbánék továbbmehettek volna az addigra felvett centrista-liberális útjukon, ma jobban hasonlítana egymásra a két politikus.
De még így is szembeötlő a hasonlóság.
2008.03.04 16:39:23McDon
republikánus
az kérdés, BO szereti-e a hokit? (ha emlékszel 94-re)
2008.03.04 16:39:23popp
Levai Jutka: ennyi?
2008.03.04 16:53:54is
Republikánus: az MDF 1991-re már összeomlott, 1992-ben kirúgták Csurkát, az is vett el belőlük, 1993-ban már 5%-on kormányoztak, ezt hozta vissza Antall József halála 15%-ra, de a választásokra ez ismét elolvadt.
Orbán továbbmehetett volna a liberális 5%-on, senki nem állta el azt az utat, csak észrevette a jobboldali lukat, és inkább az elveit adta fel, mint a pártelnöki fizetését.
McDon: én nem emlékszem, mi ez a hokis dolog?
2008.03.04 16:56:27McDon
is
amiben szerintem azért BO nem fogja követni OV-t. A nagy bukta után nem tartunk sajttájt, mert "a finn válogatott nézzük inkább a hoki vb-n."
2008.03.04 17:23:39popp
Off, is: Azért ez az Orbán téma ennél tán bonyolultabb. A témában ajánlott olvasmány Petőcz Győrgy: Csak a narancs volt című interjúkötete.
2008.03.04 18:13:15Walmer
"hajjaj, Joseph már megmondta: masses fall victim more easily to a big lie, than to a small one."
Is, tényleg nem kötekedésből, de ennyi erővel akár magyarul is leírhattad volna.
Amúgy Göbbels ezt mondta:
"Je größer die Lüge und je unwahrscheinlicher die Lüge - desto eher wird sie geglaubt"
2008.03.04 18:24:34is
bocs, igaz, de az eredeti németet nem ismertem, ezt az angol parafrázist meg kívülről fújom. két pont annak, aki megmondja, honnan :-)
2008.03.04 18:39:15Walmer
Oliver Stone: JFK talán???
2008.03.04 18:53:53gradven
Azt gondolom, hogy abban minden benne van, hogy Yes, we can! Tök jó kampányszlogen!
Meg tudjuk csinálni és fontos, hogy együtt!!!
Szerintem Amerika kap egy esélyt Obamával, lehet, hogy nem lesz jó elnök, de nyitni fog Amerikának, a világ nyitni fog Amerika felé!
És nézzetek körül a környezetetekben! Hány olyan ember van, aki fel tud lelkesíteni titeket, legyen akármiről szó? Ez számít szerintem igazán!
Hajrá Obama!!!
2008.03.04 19:27:48Diocles
Na ja, a Walmer-félék szerint Kiss Péter a jó politikus...
Tisztára olyan, mint Hillary, az establishment tagja, minden buliban benne van már évtizedek óta, ilyen kell a népnek.
Hát nem.
Rossz példa, de annyiban jó volt a meglátás, h Obama inkább Orbánra, sőt, bizony ám, Gyurcsányra hasonlít, a maga jó és rossz vonásaival együtt.
és legyen bármilyen rossz véleményem erről a két úriemberről, azért még mindig inkább ők, mint a Kiss Péter és Szekeres Imre-féle "hivatásos", "profi" politikusok.
Nekik semmi víziójuk, megnézik az éppen aktuális közvéleménykutatás, oszt úgy nyilatkoznak.
ezt csinálja Hillary, ha Amerika épp támogatja az iraki háborút, akkor ő is.
Ha a közvéleménykutatások azt hozzák ki, h meg kell támadni Iránt, akkor meg...? eh..
2008.03.04 19:28:32predicator
"Orbán továbbmehetett volna a liberális 5%-on, senki nem állta el azt az utat, csak észrevette a jobboldali lukat, és inkább az elveit adta fel, mint a pártelnöki fizetését."
Ilyen hülyeségeket ne írjunk kérlek.
2008.03.04 19:31:51predicator
Ez tök vicces idejön ez a Gradven, és nem idéz a 100. emelet magasságból (egó) Catót meg mindenféle hülye 434423 éve halott gyökért, hanem a lényeget mondja el.
"Szerintem Amerika kap egy esélyt Obamával, lehet, hogy nem lesz jó elnök, de nyitni fog Amerikának, a világ nyitni fog Amerika felé!
És nézzetek körül a környezetetekben! Hány olyan ember van, aki fel tud lelkesíteni titeket, legyen akármiről szó? Ez számít szerintem igazán!"
Ezt így még senki nem foglalta össze pedig mélységes izagságok rejtőznek ebben a pár mondatban. Lehet Obama rossz elnökként is nagyobb partnerséget kap a vilűágtól, mint Hillary a maga jó elnökségével. Milyen igaz. Erre eddig nem is gondoltam, pedig van benne ráció.
2008.03.04 19:37:00becsmik
Visszatérve az Izrael kérdésre , nem értem miért probléma ha valaki kimondja, hogy a "Palesztin nemzet" jelenleg mesterségesen elnyomott . Nem a Zsidó állam megkérdőjelezéséről van szó, hanem arról hogy nekik is joguk van saját országban élni. Ebben a kérdésben Obama közelebb áll hozzájuk , mint a New York szenátora , ami nem meglepő.
Obama itt magyarázza el mik az elképzelései
Izraelről :
www.youtube.com/watch?v=W4mT9j6S3qk
2008.03.04 19:37:03is
Yes we can = Igen, képesek vagyunk. semmi csinálás nincs benne.
de egyébként rátapintottál a lényegre, ez lesz kimutatva Hillary nagy bakijának. miközben Obama ki nem ejtené a száján, hogy 'Én azt gondolom' ('I'), addig Clinton folyton arról beszél, hogy 'Én úgy látom'. Obama a 'We'-t használja, és ez dobogtatja meg az eberek szívét, ettől az egy szótól borulnak úgy össze. és az 'I' teszi Clintont ellenszenvessé. racionálisan persze megmagyarázhatatlan, hogy az emberek miért viszonyulnak így, de mindenesetre tény. csodálom, hogy ilyen egyszerű tényre nem hívták fel Clinton figyelmét idejekorán.
valahol persze írtam már, hogy az iowai nyerési beszéd megmutatja, hogy a 'we' mellé kell egy 'they' is, amit a nagy összetartásban lehet utálni, és Obama azt is mesterien belőtte. az ismeretlen washingtoni iróasztal-politikust kell utálni. és persze finoman célozgatni, hogy Clinton az éppen ilyen. tökéletesen működik.
2008.03.04 19:41:21is
predicator: továbbítom annak sok-sok embernek, aki ezt előttem már leírta. egyelőre nem érzem kényelmetlenül magamat az ő társaságukban.
sajnálom, hogy Cato neve hozzád képest 100 emelet magasságban van, ha akarod, lemehetünk a lifttel a Te szintedre is.
2008.03.04 19:43:32is
Walmer: remélem ott nem így hangzik el. mindenesetre az én lelőhelyem teljesen máshol van (és persze segítség nélkül szinte lehetetlen is megmondani, én is tudom).
2008.03.04 19:50:42is
gradven: "És nézzetek körül a környezetetekben! Hány olyan ember van, aki fel tud lelkesíteni titeket, legyen akármiről szó? Ez számít szerintem igazán!"
Hitler ilyen ember volt a maga korában, még tán 1938-ban is. Nemcsak Németországban, de szerte a világon sokan csípték. Szörnyen sajnálom, tudom kiábrándító: ez csak a népszerűségre garancia, a jóságra nem. Más is számít, és nem is kicsit.
2008.03.04 20:01:08Diocles
is: azért kicsit vicces, h egy színesbőrű amerikai baloldali politikust Hitlerhez hasonlítasz...
aki nem mellesleg antimilitarista, és - már csupán a helyzeténél fogva is - antirasszita.
2008.03.04 20:01:57malacful
Obama - Hitler - ez biztos sokaknal kivagja a biztositekot
2008.03.04 20:22:45malacful
egyebkent persze en is irrealisnak tartom a parhuzamot. De erdekes gondolotat vet fel: nekem eppen az hianyzok Obamabol, ami pl. Jesse Jacksonban megvan: nem "them"-ezik, nem egy kodos, kozos ellensegkepet vazol fel hanem ramutat arra amivel baja van. De ez biztos Obama multjabol is fakad, hogy nem a gettoban nott fel, jolnevelt gyerek, aki nem keres maganak ellenseget.
2008.03.04 20:32:44predicator
is te nem vagy más mint egy okoskodó kis barom. Anyádhoz menj le, ne hozzáma alifteddel. Cato hozzád képest is 100 emeletre van, és az a baj, hogy te nem így látod mert egy egóista, mindent jobban tudó kis okoska vagy. Tudod mit csinálnak a törpök Okoskával? Fogadjuk még a szemüveged is olyan:D
2008.03.04 20:35:58is
Diocles: óriási tévedés. senkit nem hasonlítottam senkihez. nyugodtan olvasd el még egyszer, le van írva, nem kell félremagyarázni.
2008.03.04 20:38:44malacful
predicator - a gyoztesek (Obama partiak) nyugalma es bolcsessege nem jon at a hozzaszolasodbol, miert izgatod fel magad ennyire?
2008.03.04 20:39:19is
predicator: gratulálok, rakd el emlékbe, keretezesd be, büszkén mutogasd. család, gyerekek jól vannak?
2008.03.04 21:49:56Levai Jutka
popp: A fasszal egyetértettem, a többivel nem. Ezért azokra nem vesztegettem több szót, mert nem tartozik a tárgyhoz.
2008.03.04 23:09:31Callie-comment
barackobamaisyournewbicycle.com/
2008.03.05 01:05:49markoferko
kiraly link callie:)
2008.03.05 19:39:54gradven
Gondoltam reagálok, elhangzottak azért itt vélemények azzal kapcsolatban, amit írtam, amikre szívesen reagálnék!
Azt gondolom, továbbvíve azt a szálat, amin elindultam, hogy tényleg egy idő után túltárgyaltnak tűnik a tényszerű összehasonlítgatás... Néha azt érzem, hogy talán túl komoly dolgokkal dobálózik Obama, de amitől mindig az ellenkezőjéről győződöm meg az az, hogy látszik a szemén, a tettein, hogy mindenben, amit mond, ő hisz a legjobban!!!
És ez az ami igazán fontos!
Persze, ez nem jelenti azt, hogy mindig igazad mond, de az elveiben és a nézeteiben hisz, és sohasem fog színtvallani!!!
prdeicatot, is - egyikőtökkel sem feltétlenül értek egyet!
predicatot: Örülök, hogy tetszett és tudtál azonosulni azzal, amit írtam, de a 100. emelet ebben az esetben azért nem stimmel, mert nem nagyon vagyok jártas, nincs nagy tényanyagom a témában, mint itt a blogon sokaknak, ez az első amerikai választás, amit követek, ezért csak azt tudom mondani, amit érzek, gondolok!
is - Talán sikerült megtalálnod a lehető legborzalmasabb összehasonlítást /Obama-Hitler/, de ha lecsupaszítod a Hitler körüli dolgokat, és nem nézed azokat, amiket ő képviseld, próbáld félretenni, talán ha vmit pozitívat fel lehetne sorolni Hitler mellett az ez volt: hogy tudott tömeget mozgatni, tudott kommunikálni és hatni milliókra...
Azt gondolom, hogy ez nem csak a siker és a hírnév kérdése! Ha nincs mögötte semmi, akkor hatni sem tudsz!!!
2008.03.05 19:42:56gradven
Hangsúlyozom így utólag is, nehogy valaki is félreértse: Hitler tetteit nem akarom még véletlenül sem hasonlítgatni semmihez! Csak EGY TULAJDONSÁGÁVAL, egy személyiségjegyével tettem ezt....
2008.03.05 20:43:21is
gradven: köszönöm szépen (őszintén). reméljük ezek után mindenkinek világos, hogy miről beszéltünk. nem húztunk hasonlatot, csak a tulajdonságot illusztráltuk.