Mátyás király és Obama, a bíró lánya
Kisebb ellentmondásba keveredett önmagával Barack Obama. A magát külpolitikai realistának tartó - erről majd nemsokára bővebben - demokrata elnökjelöltjelölt mindezidáig azt hangoztatta, hogy megválasztása esetén előzetes feltételek nélkül tárgyalást kezdene Szíria és Irán vezetőivel. "Nem ígérnék találkozót Ahmadinezsádnak" - jelentette ki ehhez képest egy hétfői új-mexikói kampányrendezvényen.
Hirtelen száznyolcvan fokos fordulatát azzal indokolta, hogy 2009-ben Iránban elnökválasztások lesznek. "Nincs okunk Ahmadinezsáddal találkozni, mielőtt tudnánk, hogy kié a hatalom. Nem ő a leghatalmasabb személy Iránban" - mondta.
Kampánystábja - külpolitikai főtanácsadója az a Joseph Cirincione, aki azt is titkosszolgálati kamunak gondolta, amikor Izrael lebombázott egy atomlétesítményt Szíriában - az utóbbi időben már amúgy is igyekezett finomítani a realistának korántsem nevezhető korábbi álláspontot a feltételek nélküli tárgyalásokról. Pillanatnyilag azt állítják, hogy a tárgyalásokat alacsonyabb szinten előkészítő tárgyalások előznék meg.
"Az előkészületek azt jelentik, hogy alacsony szintű tárgyalásokon tisztáznánk aggályainkat a nukleáris fegyverprogrammal kapcsolatban, de jeleznénk, hogy készek vagyunk meghallgatni az ő álláspontjukat is" - mondta Obama a Haárec beszámolója szerint.
És hogy amúgy Obama mit is akarna Iránnal? A programja szerint a jelöltek közül egyedüliként ő támogatja a közvetlen, elnöki szintű tárgyalásokat Iránnal (vagy nem, ki tudja ezek után). Ez úton akarna nyomást gyakorolni Iránra. Ha Irán együttműködne, rendeznék a diplomáciai kapcsolatokat. Ha folytatná "aggasztó viselkedését", akkor szankciókat vezetne be.
Megjegyeznénk, hogy az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország, valamint az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (IAEA) hosszú évek óta tárgyal Iránnal atomprogramja felfüggesztéséről, és mivel Irán folytattja "aggasztó viselkedését" jóideje nemzetközi szankciókat vezettek be ellene.
Rovataink a Facebookon