Obama egyik Achilles-sarka az egészségügy
További Fehér ház cikkek
- Donald Trumpnak saját elvbarátai vittek be egy gyomrost, ami a győzelmébe is kerülhet
- Donald Trump olyan „alkut” ígért az abortuszról, amely mindenkinek tetszeni fog
- Hatalmas bajban az elnök, de a kihívója sem örülhet annyira
- Barack Obama és Bill Clinton is segítette Joe Biden kampányát
- Tanúvallomásra hívta Joe Bident a képviselőház republikánus bizottsági elnöke
Mitt Romney a CPAC-en elmondott beszédében Massachusetts állam kormányzójaként hozott döntéseit is megvédte, amikor saját konzervatív elköteleződését hangsúlyozta. Most vessünk egy gyors pillantást a kormányzóként eltöltött négy évéből a 2012-es kampányban leginkább meghatározó egészségügyi reformra, és a Barack Obama által országosan bevezetett törvény szerepére.
A demokraták és a republikánusok sosem gondolkodtak egyformán az egészségügy kérdéséről. A demokraták ugyanis inkább az állami szerepvállalást pártolják, míg a republikánusok piacpártiak. Barack Obama egészségügyi törvénycsomagja sem volt ez alól kivétel. A két párt álláspontja ugyanakkor különös fordulatot vett a mostani választási kampányban, miután Barack Obama és Mitt Romney egészségügyi elképzelései ugyanis sokban egyeznek.
A demokraták már korábban is megpróbálkoztak az átfogó átalakítással: Bill Clinton 1993-ban (a demokraták álláspontjának megfelelően) állami egészségbiztosítási rendszert szeretett volna bevezetni, 1992-ben ez központi szerepet is kapott a kampányban. Megválasztása után egyből munkacsoport alakult egy átfogó terv elkészítésére, amely a minden amerikainak elérhető egészségügyet biztosított volna. Reklámkampányt indítottak a terv népszerűsítésére, a mozgalom élére Hillary Clinton first lady állt, azonban a javaslatok végül nem mentek át a kongresszuson.
Barack Obama 2008-as kampányában három területet emelt ki, amelyeken hivatalba lépése után azonnal változtatni fog. A gazdaság ügye volt a legfontosabb a tomboló válság miatt, az oktatásban az egyenlőség elvét tartotta fontosnak, és az előzmények miatt nem kevésbé volt hatalmas falat az egészségügy sem.
Obamacare
Obama végül hosszas küzdelem után, elnökségének szinte egész első évét rááldozva 2010 márciusára fogadtatta el a kongresszussal az Affordable Care Act-et ás a Health Care and Education Reconciliation Act-et. A törvény egészségüggyel foglalkozó része radikálisan megváltoztatta a Medicaide-et és a biztosítók rendszerét.
A cél a biztosítás kiterjesztése volt, hogy – a demokraták szociális érzékenységével összefésülhetően - az alacsonyabb rétegek is elérhető és megfizethető ellátáshoz juthassanak. A tervek szerint az új egészségügyi törvény csökkentette volna az állami kiadásokat, és az államháztartási hiányt azzal, hogy az egészségügyi kiadásokat normalizálják és ellenőrzik.
A törvény legfontosabb hatásai majd csak a következő években mutatkoznak meg, de megszavazása után másfél évvel már látható, hogy az egészségügyi kiadások nemhogy nem csökkenthetők, de nem is tarthatók szinten. A kampányban ígértek ellenére most nem tisztán állami biztosítós a rendszer. A törvényt annyiban módosították, hogy központilag meghatározták az alapvető ellátásokat, és az államok döntenek minden továbbiról. Így a republikánusok igazi rémálma, a nagy központi állami biztosító ugyan nem jött létre, de a kötelező egyéni biztosítás mellett a másik rettegett mandátum, a kötelező minimálfeltételek (mandated care) is megvalósultak.
Ez utóbbival szemben a legfőbb kritika, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a biztosítottak választási lehetősége szűkült atekintetben, hogy milyen esetekre biztosítsák be magukat.
A republikánusok programjában nem szerepelt, hogy a munkaadók biztosítást adjanak a munkavállalóiknak, vagy az, hogy kizárólag állami biztosítók legyenek, ezért 2011-re az Obamacare pejoratív fogalommá, Obama pedig sokszor szocialistává vált a republikánusok kommunikációjában.
Santorum meglepő, de életképes lenne
A republikánus jelöltek közül Romney mellett Rick Santorum jutott a legtovább saját egészségügyi porgramalkotásban. Romney-val szemben Santorum terve alapvetően eltér az Obamacare-től. Első pontja természetesen az Obamacare visszavonása és felszámolása, de nem elégszik meg ennyivel. Javaslata részben megismétli John McCain, a 2008-as elnökjelölt tervét, amennyiben ennek is fő eleme az egyéni Egészségbiztosítási Megtakarítási Számla (Health Savings Accounts) és a hozzájuk kapcsolódó, az adóból leírható magánbiztosítások.
A legfőbb pont, hogy az Obamacare központosító törekvéseivel szemben inkább fokozná a piaci szereplők közti versenyt, mindezt fokozná a kínált szolgáltatások elektronikus nyilvántartásával, könnyen összehasonlíthatóvá téve az ajánlatokat. Engedélyezné továbbá, hogy a biztosítottak más államkok egészségbiztosítóival is szerződhessenek. A két legfontosabb javaslata azonban az orvosi felelősségbiztosítás reformja, illetve a központilag kötelező egészségbiztosítási elemek (mandated care) felszámolása. Az előbbi a legfőbb felelőse az egészségbiztosítási költségek elszaladásának, mivel a gyakorta millió dolláros tételekben megítélt kártérítések miatt emelkedő felelősségbiztosítás díját végső soron az egészségbiztosításban érvényesítik a szolgáltatók, az utóbbi pedig olyan szolgáltatásokra is kötelezően előírja a biztosítottnak a szerződést, amelyekre nem feltétlenül van szükségük.
Santorum ezzel egy, Obamáétól markánsan különböző és a republikánus elvárásoknak szinte minden tekintetben megfelelő, az egyéni felelősségvállaláson alapuló és azt adókedvezményekkel támogató egészségbiztosítási rendszer tervét készítette elő. Ezzel teljesítette a legfőbb elvárást, programja jól megkülönböztethető Obama terveitől.
Obamacare vs. Romneycare
Ennél kicsit nehezebb helyzetben van Mitt Romney, aki 2003-ban massachusettsi kormányzói kampányában már megígérte az állami egészségbiztosítást. Romney ígéretéből 2006-ban törvény is született, melynek lényege a keveset keresők ingyenes ellátása és a minimális egészségbiztosítás. Romney 2011-es jelölti kampányában is hasonló tervvel operál.
Az Obamacare és a Romneycare között található sok azonosság ellenére vannak különbségek is. A közösek a munkavállalókat védő kötelező biztosítás, a Medicare és a Medicaid programok folytatása, a nem biztosítottak számának csökkentése, az adókedvezmények, a kedvezményes biztosítási díjak és az ún. egyéni mandátum elve. Az egyéni mandátum azt jelenti, hogy a biztosítás mindenkinek kötelező lesz, ám járnak kedvezmények vele, amelyek megkönnyítik a biztosításkötést. Egyben a munkáltatóknak kötelező lesz hozzájárulást fizetni alkalmazottaik ellátásához.
A különbségek főként a számokban látszanak. Romney-nál nagyobbak a büntetési tételek, mint Obamánál, és magasabbak annál is, amely a massachusettsi reformban szerepelt. Romney-nál tizenegy alkalmazott felett kell fizetniük a munkáltatóknak a biztosítást, Obamánál ugyanitt ötven fő szerepel. Kedvezményeket Romney-nál azok kapnak, akik a szegénységi küszöböt nem lépik túl 400 százalékkal, Obamánál ugyanez 300 százalék. A republikánus jelölt kiterjesztené a Medicaide-et, szegénységi küszöbtől tenné függővé a támogatás mértékét, Obama nem változtatna. Prózaibb különbség is van az irányvonalak között, ilyen a népszerűség kérdése, a pollok szerint a Romneycare népszerűbb az Obamacare-nél.
Romney az interjúkban arra hivatkozik, hogy számos egyezés, de számos különbség is van a két egészségügyi program között. Egyezésként említi meg, hogy mindketten azt szeretnék, ha minél több ember lenne biztosítva, a munkahely fizeti a munkavállaló biztosítását. Szerinte a biztosítási költségek csökkentésében is egyezik a két terv.
A különbségeket abban látja, hogy az ő terve eleinte csak egy államra, Massachusettsre vonatkozott, nem emel adókat; nem csökkenti az egészségügybe folyó pénzt, a biztosítási árakat sem szabná meg központilag. 2010-es becslések még úgy vélték, hogy 143 milliárd dollárra csökkenti Obama reformcsomagja a költségvetési hiányt. A törvény bevezetése után viszont kiderült, hogy a reform 2020-ra 940 milliárd dollárt emészt majd fel. 2011-ben már 138 milliárd dollárdos költségvetési hiánnyal számolnak a demokraták.
Hallunk még róla
Ha nem is az egészségügyi reform lesz az idei elnökválasztási kampány legfontosabb témája, de akárki lesz is az elnökjelölt, a republikánusok közül még Romney-nak sem feltétlenül jelent problémát a téma felszínen tartása, hiszen adott esetben ügyesen sakkozhat a saját elképzelései és Obama reformja közti különbségek hangsúlyozásával.
A republikánusoknak nincs értelme kihagyni a lehetőséget, hiszen a törvény ténylegesen népszerűtlen, ráadásul Obama egy olyan kockázatos témát karolt fel, és fordított rá túl sok energiát, amely 2008-ban huszadrangú volt a választók szemében.
A Gallup 2011. december 30-án publikált pollja alapján a biztosítottak száma 2011. január és 2011. október vége között 4 százalékponttal (63-ról 67-re) nőtt. Egy másik, 2011. novemberi felmérésük szerint a felnőtt népesség 47 százaléka szeretné, hogy az egészségügyi törvényt helyezzék hatályon kívül (42 százalék ellenzi).
Az pedig sokatmondó, hogy még a demokrata szavazóknak is a 21 százaléka azt szeretné, ha a törvény nem maradna a helyén. Ezzel párhuzamosan 2010 novembere és 2011 novembere között 5 százalékponttal csökkent azoknak a száma, akik nem állami egészségügyet szeretnének (61 százalékról 56 százalékra).
Ugyanakkor másrészről az egészségügyi reform minden visszássága ellenére Obama elnökségének egyik tényleges eredménye, amelynek számos hatása majd csak évek múlva lesz érezhető. Éppen ezért Obama várhatóan annak ellenére is kampányol majd az egészségügyi reformmal, hogy az milyen magas költségekkel járt, és több ponton engednie kellett eredeti elképzeléseiből is.
Rovataink a Facebookon