Mitt Romney a CPAC-en elmondott beszédében Massachusetts állam kormányzójaként hozott döntéseit is megvédte, amikor saját konzervatív elköteleződését hangsúlyozta. Most vessünk egy gyors pillantást a kormányzóként eltöltött négy évéből a 2012-es kampányban leginkább meghatározó egészségügyi reformra, és a Barack Obama által országosan bevezetett törvény szerepére.
A demokraták és a republikánusok sosem gondolkodtak egyformán az egészségügy kérdéséről. A demokraták ugyanis inkább az állami szerepvállalást pártolják, míg a republikánusok piacpártiak. Barack Obama egészségügyi törvénycsomagja sem volt ez alól kivétel. A két párt álláspontja ugyanakkor különös fordulatot vett a mostani választási kampányban, miután Barack Obama és Mitt Romney egészségügyi elképzelései ugyanis sokban egyeznek.
A demokraták már korábban is megpróbálkoztak az átfogó átalakítással: Bill Clinton 1993-ban (a demokraták álláspontjának megfelelően) állami egészségbiztosítási rendszert szeretett volna bevezetni, 1992-ben ez központi szerepet is kapott a kampányban. Megválasztása után egyből munkacsoport alakult egy átfogó terv elkészítésére, amely a minden amerikainak elérhető egészségügyet biztosított volna. Reklámkampányt indítottak a terv népszerűsítésére, a mozgalom élére Hillary Clinton first lady állt, azonban a javaslatok végül nem mentek át a kongresszuson.
Barack Obama 2008-as kampányában három területet emelt ki, amelyeken hivatalba lépése után azonnal változtatni fog. A gazdaság ügye volt a legfontosabb a tomboló válság miatt, az oktatásban az egyenlőség elvét tartotta fontosnak, és az előzmények miatt nem kevésbé volt hatalmas falat az egészségügy sem.
Obamacare
Obama végül hosszas küzdelem után, elnökségének szinte egész első évét rááldozva 2010 márciusára fogadtatta el a kongresszussal az Affordable Care Act-et ás a Health Care and Education Reconciliation Act-et. A törvény egészségüggyel foglalkozó része radikálisan megváltoztatta a Medicaide-et és a biztosítók rendszerét.
A cél a biztosítás kiterjesztése volt, hogy – a demokraták szociális érzékenységével összefésülhetően - az alacsonyabb rétegek is elérhető és megfizethető ellátáshoz juthassanak. A tervek szerint az új egészségügyi törvény csökkentette volna az állami kiadásokat, és az államháztartási hiányt azzal, hogy az egészségügyi kiadásokat normalizálják és ellenőrzik.
A törvény legfontosabb hatásai majd csak a következő években mutatkoznak meg, de megszavazása után másfél évvel már látható, hogy az egészségügyi kiadások nemhogy nem csökkenthetők, de nem is tarthatók szinten. A kampányban ígértek ellenére most nem tisztán állami biztosítós a rendszer. A törvényt annyiban módosították, hogy központilag meghatározták az alapvető ellátásokat, és az államok döntenek minden továbbiról. Így a republikánusok igazi rémálma, a nagy központi állami biztosító ugyan nem jött létre, de a kötelező egyéni biztosítás mellett a másik rettegett mandátum, a kötelező minimálfeltételek (mandated care) is megvalósultak.
Ez utóbbival szemben a legfőbb kritika, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a biztosítottak választási lehetősége szűkült atekintetben, hogy milyen esetekre biztosítsák be magukat.
A republikánusok programjában nem szerepelt, hogy a munkaadók biztosítást adjanak a munkavállalóiknak, vagy az, hogy kizárólag állami biztosítók legyenek, ezért 2011-re az Obamacare pejoratív fogalommá, Obama pedig sokszor szocialistává vált a republikánusok kommunikációjában.
Santorum meglepő, de életképes lenne
A republikánus jelöltek közül Romney mellett Rick Santorum jutott a legtovább saját egészségügyi porgramalkotásban. Romney-val szemben Santorum terve alapvetően eltér az Obamacare-től. Első pontja természetesen az Obamacare visszavonása és felszámolása, de nem elégszik meg ennyivel. Javaslata részben megismétli John McCain, a 2008-as elnökjelölt tervét, amennyiben ennek is fő eleme az egyéni Egészségbiztosítási Megtakarítási Számla (Health Savings Accounts) és a hozzájuk kapcsolódó, az adóból leírható magánbiztosítások.
A legfőbb pont, hogy az Obamacare központosító törekvéseivel szemben inkább fokozná a piaci szereplők közti versenyt, mindezt fokozná a kínált szolgáltatások elektronikus nyilvántartásával, könnyen összehasonlíthatóvá téve az ajánlatokat. Engedélyezné továbbá, hogy a biztosítottak más államkok egészségbiztosítóival is szerződhessenek. A két legfontosabb javaslata azonban az orvosi felelősségbiztosítás reformja, illetve a központilag kötelező egészségbiztosítási elemek (mandated care) felszámolása. Az előbbi a legfőbb felelőse az egészségbiztosítási költségek elszaladásának, mivel a gyakorta millió dolláros tételekben megítélt kártérítések miatt emelkedő felelősségbiztosítás díját végső soron az egészségbiztosításban érvényesítik a szolgáltatók, az utóbbi pedig olyan szolgáltatásokra is kötelezően előírja a biztosítottnak a szerződést, amelyekre nem feltétlenül van szükségük.
Santorum ezzel egy, Obamáétól markánsan különböző és a republikánus elvárásoknak szinte minden tekintetben megfelelő, az egyéni felelősségvállaláson alapuló és azt adókedvezményekkel támogató egészségbiztosítási rendszer tervét készítette elő. Ezzel teljesítette a legfőbb elvárást, programja jól megkülönböztethető Obama terveitől.
Obamacare vs. Romneycare
Ennél kicsit nehezebb helyzetben van Mitt Romney, aki 2003-ban massachusettsi kormányzói kampányában már megígérte az állami egészségbiztosítást. Romney ígéretéből 2006-ban törvény is született, melynek lényege a keveset keresők ingyenes ellátása és a minimális egészségbiztosítás. Romney 2011-es jelölti kampányában is hasonló tervvel operál.
Az Obamacare és a Romneycare között található sok azonosság ellenére vannak különbségek is. A közösek a munkavállalókat védő kötelező biztosítás, a Medicare és a Medicaid programok folytatása, a nem biztosítottak számának csökkentése, az adókedvezmények, a kedvezményes biztosítási díjak és az ún. egyéni mandátum elve. Az egyéni mandátum azt jelenti, hogy a biztosítás mindenkinek kötelező lesz, ám járnak kedvezmények vele, amelyek megkönnyítik a biztosításkötést. Egyben a munkáltatóknak kötelező lesz hozzájárulást fizetni alkalmazottaik ellátásához.
A különbségek főként a számokban látszanak. Romney-nál nagyobbak a büntetési tételek, mint Obamánál, és magasabbak annál is, amely a massachusettsi reformban szerepelt. Romney-nál tizenegy alkalmazott felett kell fizetniük a munkáltatóknak a biztosítást, Obamánál ugyanitt ötven fő szerepel. Kedvezményeket Romney-nál azok kapnak, akik a szegénységi küszöböt nem lépik túl 400 százalékkal, Obamánál ugyanez 300 százalék. A republikánus jelölt kiterjesztené a Medicaide-et, szegénységi küszöbtől tenné függővé a támogatás mértékét, Obama nem változtatna. Prózaibb különbség is van az irányvonalak között, ilyen a népszerűség kérdése, a pollok szerint a Romneycare népszerűbb az Obamacare-nél.
Romney az interjúkban arra hivatkozik, hogy számos egyezés, de számos különbség is van a két egészségügyi program között. Egyezésként említi meg, hogy mindketten azt szeretnék, ha minél több ember lenne biztosítva, a munkahely fizeti a munkavállaló biztosítását. Szerinte a biztosítási költségek csökkentésében is egyezik a két terv.
A különbségeket abban látja, hogy az ő terve eleinte csak egy államra, Massachusettsre vonatkozott, nem emel adókat; nem csökkenti az egészségügybe folyó pénzt, a biztosítási árakat sem szabná meg központilag. 2010-es becslések még úgy vélték, hogy 143 milliárd dollárra csökkenti Obama reformcsomagja a költségvetési hiányt. A törvény bevezetése után viszont kiderült, hogy a reform 2020-ra 940 milliárd dollárt emészt majd fel. 2011-ben már 138 milliárd dollárdos költségvetési hiánnyal számolnak a demokraták.
Hallunk még róla
Ha nem is az egészségügyi reform lesz az idei elnökválasztási kampány legfontosabb témája, de akárki lesz is az elnökjelölt, a republikánusok közül még Romney-nak sem feltétlenül jelent problémát a téma felszínen tartása, hiszen adott esetben ügyesen sakkozhat a saját elképzelései és Obama reformja közti különbségek hangsúlyozásával.
A republikánusoknak nincs értelme kihagyni a lehetőséget, hiszen a törvény ténylegesen népszerűtlen, ráadásul Obama egy olyan kockázatos témát karolt fel, és fordított rá túl sok energiát, amely 2008-ban huszadrangú volt a választók szemében.
A Gallup 2011. december 30-án publikált pollja alapján a biztosítottak száma 2011. január és 2011. október vége között 4 százalékponttal (63-ról 67-re) nőtt. Egy másik, 2011. novemberi felmérésük szerint a felnőtt népesség 47 százaléka szeretné, hogy az egészségügyi törvényt helyezzék hatályon kívül (42 százalék ellenzi).
Az pedig sokatmondó, hogy még a demokrata szavazóknak is a 21 százaléka azt szeretné, ha a törvény nem maradna a helyén. Ezzel párhuzamosan 2010 novembere és 2011 novembere között 5 százalékponttal csökkent azoknak a száma, akik nem állami egészségügyet szeretnének (61 százalékról 56 százalékra).
Ugyanakkor másrészről az egészségügyi reform minden visszássága ellenére Obama elnökségének egyik tényleges eredménye, amelynek számos hatása majd csak évek múlva lesz érezhető. Éppen ezért Obama várhatóan annak ellenére is kampányol majd az egészségügyi reformmal, hogy az milyen magas költségekkel járt, és több ponton engednie kellett eredeti elképzeléseiből is.
Hozzászólások
2012.02.14 20:29:12Link Elek
2014-ig a torveny donto esze hatalyba sem lep.
a valodi eredmenyek meg nem latszanak.
ami latszik az pozitiv. pl. a diakok 26 eves korukig biztositva vannak a szuleik biztositasaval. eddig talan 18 eves korban kidobtak oket onnan a biztositok.
----
ezt nagyon erdemes megnezni. Tea Party tamogatokkal beszelgetnek, hogy mi lenne veluk, ha megvalosulna amiert harcolnak. van aki azt valaszolja, hogy meghalna.
Even Critics of Safety Net Increasingly Depend on It
[link]
2012.02.14 20:38:38fran7
Kedves posztoló!
Lenne egy kérdésem, mert nem értek valamit. "2010-es becslések még úgy vélték, hogy 143 milliárd dollárra csökkenti Obama reformcsomagja a költségvetési hiányt. A törvény bevezetése után viszont kiderült, hogy a reform a 2020-ra 940 milliárd dollárt emészt majd fel. 2011-ben már 138 milliárd dollárdos költségvetési hiánnyal számolnak a demokraták."
Nálam a 138 kevesebb mint 143 még milliárdokban is. S hogy jön ide a 940 milliárd? Ezt ha egy kicsit érthetőbben kifejeznéd, azt megköszönném.
2012.02.14 20:56:42zero
Milyen jó is a mi öreg és rozoga TB-énk...
2012.02.14 21:02:54Szabler
A törvény neve Patient Protection and Affordable Care Act. Gyakran csak Affordable Care Act.
2012.02.14 21:36:56Szabler
@fran7
A 940 milliárd a törvény összköltsége egy tíz éves periódusban, asszem 2010-2019 között. A CBO (Congressional Budget Office) becslése szerint 2012 és 2021 között az ACA 210 milliárddal csökkentheti a deficitet.
2012.02.14 21:47:03fran7
Magyarul a repek fő problémája, hogy olyan biztosításba is belekényszeríti őket a rendszer, amire alapvetően nincs szükségük. Köszönhetően a széles biztosítási rétegnek illetve az indokolatlanul nagy kártérítési összegeknek.
2012.02.14 21:56:47Tuleloblog
Ebben a témában nem értek egyet a Republikánusokkal. Miért kellene jobban megbíznom egy pénéhes biztosítóban és magánkórházban, mint az államban? Az államnak -elméletben- az emberek javát kelleNE szolgálnia, míg a biztosítók és kórháza kizárólag a profitra hajtanak, mivel nekik ez üzlet. Ezért -pénzért- be is csapják az embereket, ha épp pár dollárral többet akarnak kihúzni valakiből.
A legnagyobb kérdés pedig az, hogy az új háborúk indítása és a régiek fenntartása miért fontosabb, mint az egészségügy? A háború többe kerül, abból meg lehetne oldani ezt az egészségügy problémát egyszer és mindenkorra.
2012.02.14 22:17:46LongJohnHolmes
Paul! Ron Paul.
2012.02.14 23:15:24Callie-comment
A CBO csak elméletileg semleges, kétpárti szervezet. Valójában egy Obama által kinevezett közgazdász vezeti, aki már Clinton alatt is az akkori eü-reform bevezetésén dolgozott. Hát persze, hogy azt hozza ki, hogy hosszabb távon milyen csodálatos megtakarítást jelent az Obama-féle.
2012.02.15 08:03:53Link Elek
@callie
osszekevered a CBO-t az OMB-vel
2012.02.15 08:30:22Szabler
Az Obamacare republikánus bírálói pedig elméletileg sem semlegesek. Hát persze, hogy azt hozzák ki, hogy ez az egész egy katasztrófa az ország számára.
I say, U say-szitu!
2012.02.15 10:00:35Szabler
@Link Elek, Callie
Szerintem nem keveri Callie a CBO-t és az OMB-t, mert azt gondolom, hogy az előbbi igazgatójára, Douglas Elmendorfra célozgat.
Két dologban azonban téved.
- Elmendorfot nem Obama nevezte ki, hanem Boehner, hiszen a hivatal a Kongresszus alá tartozik.
- Elmendorf 1998-től valóban dolgozott a Fehér Házban, mint a Gazdasági Tanácsadó Testület egyik vezető közgazdásza, de azt megelőzően a CBO-nál tevékenykedett. De nem ám a Clinton-féle eü-i reform keresztülvitele mellett kardoskodott, hanem éppen ellene.
"In 1993, Elmendorf joined the staff of the Congressional Budget Office as an associate analyst. A year later he was promoted to principal analyst, focusing on healthcare issues and the economic effects of budget deficits. It was at this time Elmendorf was part of the CBO team that concluded President Bill Clinton’s health reform plan would cost much more than the White House claimed, which gave fuel to the president’s critics and helped scuttle the proposal."
Hogy Stephen Colbertet idézzem: "Reality has a well-known liberal bias."
2012.02.15 11:23:41Callie-comment
Nem keverem össze, Link.
A CBO jelenlegi vezetője Douglas Elmendorf, akit Obama alatt neveztek ki. Régebben a Clinton-adminisztrációban dolgozott több helyen, amikor a Bush-korszak következett, külső alapítványoknál, amiket Clintonisták vezettek, sőt, a főnöke egyenesen az Obama-kampányhoz csatlakozott.
2012.02.15 11:29:39Callie-comment
Szabler
Nem érdemes túl nagyokat próbálni mondani. Itt számokról van szó.
- Van egyrészt a közvetlen, számlákkal kifizetendő költség, ami a jelenlegi állás szerint kb. 940 milliárd. Ezt nem lehet megúszni, törvény szerint kifizetendő, ha nem vonják vissza.
- Másrészt vannak ködös jóslatok/becslések, hogy "ha így és így alakulnak a dolgok a jövőben, akkor esetleg ezért meg azért X milliárd megtakarítást fog jelenteni az egész hosszú távon más területeken". Ezeket ismételgetik a demokrata pártiak, ilyen a CBO elemzése és a poszt állítása.
A kettőt azonos értékűnek venni butaság. Lehet, hogy végül be fognak válni a CBO jóslatai, én nem tudhatom; ahogy más se tudhatja 10 évre előre. A számlákat azonban valóban ki kell fizetni - és igencsak nőni szoktak időközben.
Összehasonltásul: az Obamáék által kivégzett Mars-program max. 50 milliárdba került volna a kövekező tíz évben.
2012.02.15 13:21:43Callie-comment
Szabler
Te tévedsz - Elmendorfot Pelosi nevezte ki, nem Boehner, hiszen akkor ő volt a Speaker of the House. Áttételesen pedig Obama, hiszen akkor teljes többsége volt a Kongresszusban.
Másrészt nem a Clinton-féle reform ellenében dolgozott korábban, hanem az ésszerűsítése érdekében.
2012.02.15 14:04:27inreallife
@Callie-comment
ezért a mars programért azóta is haragszok. idióták...
a másik, hogy santorum szárnyra kapott:
MI-2012 Primary: 33% Santorum, 27% Romney, 21% Gingrich, 12% Paul (ARG 2/11-12)
US-2012 Primary: 38% Santorum, 23% Romney, 17% Gingrich, 13% Paul (PPP 2/9-10)
CA-2012 Primary: 33% Romney, 31% Santorum, 17% Gingrich, 9% Paul (SurveyUSA 2/8-9)
MI-2012 Primary: 39% Santorum, 24% Romney, 12% Paul, 11% Gingrich (PPP 2/10-12)
US-2012 Primary: 30% Santorum, 28% Romney, 17% Gingrich, 12% Paul (Pew 2/8-12)
US-2012 Primary: 30% Santorum, 27% Romney, 12% Paul, 10% Gingrich (CBS/Times 2/8-13)
US-2012 Primary: 33% Romney, 33% Santorum, 15% Gingrich, 7% Paul (FDickinson 2/9-12)
MI-2012 Primary: 35% Santorum, 32% Romney, 13% Paul, 11% Gingrich (Rasmussen 2/13)
US-2012 Primary: 34% Santorum, 32% Romney, 16% Paul, 15% Gingrich (CNN 2/10-13)
ez valami brutális erősödés, kb ahol nem vezet, már ott is vezet...
2012.02.15 14:04:30Szabler
@Callie
Nem tudom miből vetted, hogy azonosnak veszem a két dolgot, mármint az ACA költségét és az általa indukált esetleges megtakarításokat.
Az utóbbiakra én is csak, mint becslésekként utaltam. Te viszont élből diszkreditáltad a CBO számításait, mondván, hogy nem objektívak, mert egy Obama-kinevezett bábáskodott felettük. Én erre azzal kontráztam, hogy mitől lenne objektívabb egy repub érdekkórbe tartozó think tank, vagy egy repub elnökjelöltnek tanácsokat osztogató közgazdász becslése.
2012.02.15 15:55:47BF79
Ha már Santo Rum.
Ha legközelebb egy együttlét során orgazmusotok kívánna támadni, gondoljatok arra, amit az egykori szenátor tanít nekünk. Eszünkbe ne jusson a puszta élvezet kedvéért beindítani a dugattyúkat, hiszen minden egyes aktus célja a gyereknemzés. Ez esetben már élvezni is szabad.
[link]
2012.02.15 15:57:39BF79
Egyébként csodálom Túlélőt, minden témából két mondat alatt ki tudja hozni a háború kérdését.
2012.02.15 16:03:24BF79
Hogy a témánál maradjak, politikai szempontból az az érdekes, hogy az Obamacare-t a függetlenek nagy többsége is elutasítja, és elfogadottsága érezhetően alacsonyabb Obama elnökségénél, sőt még a Demokrat-kra szavazóknál is. Ráadásul a különbség nagyon stabil régóta.
[link]
Ha Obama meg tudja védeni a törvényt, az nagyon nagy politikai győzelem lesz (már az elfogadása sem volt semmi), főleg ha sikeresnek bizonyul. Ha nem, akkor az világosan rá fogja nyomni a bélyegét Obama második ciklusára, amennyiben újraválasztják. Nem véletlen az, hogy erős a saját bázis, hiszen Obama érezhetően mer a széllel is szemben menni a saját társadalmi hátterének a céljai érdekében. Egyelőre?
2012.02.15 19:04:44Link Elek
President Obama’s performance in head-to-head matchups with his Republican competitors, especially Mitt Romney, have dramatically improved in recent weeks. In a survey conducted by the Pew Research Center for People & the Press, Obama went from being tied with Romney in trial heats last fall to holding an eight-point lead in the fresh batch of data released this week. The turnaround was even faster in the New York Times/CBS News poll, which found Obama trailing Romney by two points in January and up by six this week.
Read more:[link]
2012.02.15 20:05:04tedked
Callie
Ritkán értek egyet veled, de a tájékozottságod miatt (ami valljuk be, gyakran felülmúlja a blog szerzőiét, nem beszélve a RP-fanokról) alapvetően tisztellek.
Most viszont Fox szinten fejted ki a kritikádat. Nem azt mondom, hogy titkold, hogy rep vagy, dehogy, csak tartsd a szinted. Hannity és Huckabee ugyanúgy elkötlezett jobboldaliak, de az intellektuális különbség leírhatatlan.
2012.02.15 21:19:12BF79
Elek, nem semmi, és közben Obama approval-ja csak keveset javult. Valószínűleg sok választónak elege van a GOP belharcokból.
2012.02.15 21:20:41BF79
Ez a hirdetés nem semmi, "Rombo". :)
[link]
Viszont a vége ugye nem az, amire gondolni sem akarok??
2012.02.15 21:35:13Link Elek
az 538-as Nate Silver is ugy latja, hogy most mar Obama az eselyes:
[link]
[link]
erdekes meg, hogy MI-ben meg OH-ban Santonak nagyobb eselye van nyerni mint Romneynak.
2012.02.15 21:43:10Callie-comment
TedKed
Pontosabban mi nem tetszett az általam írottakban? Az, hogy "Fox -szintű", számomra nem mond semmit. A rókákat meg nagyon tisztelem.
2012.02.15 21:51:07Callie-comment
Inreallife
Valószínűleg megindul ellene is a Romney-szőnyegbombázás. És még lesz két tévévita is a következő államokig; sok fordulat lehet.
De Michigan valóban kulcspont lehet: ha azt elveszti Romney, kiderülhet, hogy meztelen a király, és elindul a süllyesztőbe.
2012.02.15 22:03:17Tuleloblog
BF79, én ott szórom végtelen bölcsességem, ahol a legnagyobb a szükség. haha
Komolyra fordítva a szót, szerintem a háború kérdése jóval fontosabb, minthogy ki-mit gondol arról, hogy ki-kivel-mikor és hogyan feküdhessen le. :-)
2012.02.16 00:22:06Callie-comment
Tök jó ez a Santorum-ad:
[link]
2012.02.16 08:28:41Szabler
@Callie
Részletkérdés ugyan, de bizonyos mértékig mindkettőnknek igaza van. Amikor az OMB-be távozó Orszag hátralévő mandátumát kellett kitölteni (2009. január), akkor valóban Pelosi állt Elmendorf mögé, de két évvel később, amikor újabb 4 évre megválasztották már Boehner volt a szpíker és GOP többségű a Képviselőház.
2012.02.16 11:11:57Szabler
@Callie
Nem látok TedKed fejébe, de talán arra utalt, amikor egyes megnyilvánulásaidat Fox-szintűnek nevezte, hogy a jobbos hírcsatornán (meg persze más repub-szimpatizáns médiumokban is) visszatérő motívum, hogy ha kedvező gazdasági adatokkal (pl. legutóbb a munkanélküliségi ráta) szembesülnek, akkor azokat szkeptikusan fogadják, mondván, hogy a kormánytisztviselők nyilván politikai megfontolásokból manipulálják azokat.
A Foxnál axióma, hogy Obama tönkreteszi a gazdaságot. Az adatok mégis - mérsékelt - javulást mutatnak. A csatornánál ebből nem arra a következtetésre jutnak, hogy talán Obama mégsem teszi tönkre a gazdaságot, hanem arra, hogy a kormány galád csinovnyikjai szándékosan buherálnak a számokkal és azok, így nem hitelesek.
2012.02.16 22:29:10Tuleloblog
Rambo-t ne nagyon emlegesse, mert az emberek még megnézik a végén a filmet és rájönnek, hogy pár éve Amerika még fegyvereket osztogatott azoknak az araboknak, akik ellen most harcol. :-/ És mivel Santorum is nagy háborúskodást akar, így ez a "backfire" meg neki jönne rosszul. :-D
2012.02.17 19:29:19Callie-comment
Szabler
A gazdasági adatok némelyike valóban javul - én nem fogom letagadni vagy manipulációnak mondani.
Amiért ezt nem tekintem az Obama-féle politizálás sikeressége igazolásának, az az, hogy ők a II. vh utáni legnagyobb állami költekező/gazdaságélénkítő (keynesianus) programot vitték végbe. Ezért is lett az államadósság és hiány csúcs. Ilyesminek valóban kéne hatnia - ehhez képest a hatás minimális. Ezt nem a Foxnews valamilyen szakértőjétől mondom, hanem az ismereteim alapján.
Vegyük pl. a legjobb fejleményt/adatot, azt, hogy kismértékben csökkent a munkanélküliség és nyomatják azt, hogy 243 ezer új munkahely jött létre "stb. Ez önmagában igaz - csakhogy a participation rate nem nőtt, az jelenleg is tízéves minimumon van. Vagyis a munkaerőpiac szereplői a társadalom egészéhez képest minimális hányadon vannak. Az mnk ráta ugyanis nem méri azokat, akik kiesnek az aktív álláskeresők közül - de nem találnak valóban munkát, hanem már nem is keresnek vagy feketén dolgoznak csak. Illetve az olyan állásvesztőket sem tartalmazza, akik nem jelentkeznek a munkaügyi központokban.
Szóval a munkanélküliségi rátának és a participation rate-nek egyszerre kell nőnie ahhoz, hogy valóban fejlődést jelentsen.
Nézd meg:
[link]
2012.02.20 13:50:06Szabler
@Callie
A "labor force participation rate" alacsony foka valóban aggasztó, de részeben magyarázatot ad rá az amerikai társadalom elöregedése.
Olvastam egy tanulmányt, amely a statisztikai adatok segítségével azt elemzi, hogy noha 1995-ben pl. 66.6 % volt a "labor force participation rate", míg 2011-ben 64,1, de ha a társadalom 1995-ös korösszetételét, illetve azt, hogy egyes korcsoportok, milyen mértékben vettek részt akkor a munkaerőpiacon 2011-re vetítenénk, továbbá az adatot a két év eltérő munkanélküliségi adatainak megfelelően (5,9 vs 9 %) korrigálnánk, akkor a korrigált ráta 64,2 % lenne. Ez pedig szignifikánsan nem tér el a ténylegesen mért 64,1 %-tól.
[link]
2012.02.20 22:10:15Callie-comment
Ez rendben is van - de a mai kifizetendő összegeket a mai arányok diktálják, függetlenül attól, hogy találunk-e a csökkenésre valamilyen természetes magyarázatot. Közeteherviselést túlnyomó részben csak a gazdaságilag aktívaktól lehet várni (kivéve néhány unatkozó milliárdost); akiket viszont nagyrészt el kell tartani, azok az inaktívak. Jelenleg tehát ez az arány romlik - pedig az anticiklikus, keynesianus gazdaságpolitika már teljesen túlfeszítette az állami költekezés lehetőségeit.
Szóval ekkora mesterséges gazdaságélénkítés hatásaként ilyen kismértékű foglalkoztatási javulás inkább kudarcnak tűnik, akármennyire jól hangzik a 243 ezer emlegetése.
2012.02.21 10:24:00Szabler
Sok keynesiánus közgazdász mindazonáltal eleve elégtelen mértékűnek tartotta a gazdaságélénkítést, és a megszorítós recept sem biztos, hogy bevált volna. Elegendő csak azon országokra tekintenünk (pl. UK), akik ez utóbbi útra léptek.
2012.02.21 10:47:11Szabler
The latest Chicago Booth poll of economists focuses on the 2009 stimulus. The first question asked whether the stimulus increased employment by the end of 2010. Eighty percent of the polled economists agreed. Four percent disagreed. Two percent were uncertain.
The second question asked whether, over the long run, the benefits would outweigh the long-term costs (like paying down the extra debt). Forty-six percent agreed. Twelve percent disagreed. Twenty-seven percent were uncertain.
[link]