Egyed, Egon
15 °C
23 °C

Romney lehet Obama kihívója

2012. 04. 10. 22:06
| Módosítva: 2012. 05. 09. 14:09

Nem húzzák tovább házon belül a versengést a republikánusok, Rick Santorum bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségi küzdelemtől, ezzel Mitt Romney lényegében már Barack Obama elnök kihívójának érezheti magát. A republikánus jelöltséget ugyan hivatalosan majd az augusztus végén Tampában tartott jelöltállító konvención nyeri el, de a háromnapos gyűlés így nem véres harcok, hanem a volt massachusettsi kormányzó diadalmenetének színhelye lesz.

„A hétvégén úgy döntöttünk, hogy bár ez az elnöki verseny számomra véget ért, és a mai nappal felfüggesztjük a kampányt, nem fejeztük be a harcot" – ezekkel a szavakkal jelentette be Santorum kedden Gettysburgben, hogy kiszáll az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből. Santorum nem biztosította támogatásáról Romney-t, de megfogadta, hogy harcol Obama legyőzéséért, illetve a republikánusok győzelméért az elnökválasztással együtt tartott kongresszusi választásokon.

000 142641798
Fotó: Jeff Swensen

Az állva maradt Romney keddi közleményében hatékony és méltó ellenfélnek nevezte Santorumot, aki „bebizonyította, hogy fontos a hangja a párton belül és az országban". „Mindketten felismertük, hogy az a legfontosabb, hogy magunk mögött hagyjuk az elmúlt három év hibáit, és újra a jólét útjára állítsuk Amerikát" – mondta Romney.

Három és fél hónap

Már január elején Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó tűnt a legesélyesebbnek a jelöltségre, végül mégis hónapokig húzódott a versengés. Pokoli szoros küzdelemben megnyerte az előválasztási szezont nyitó iowai kaukuszt, majd hozta New Hampshire-t, és a konzervatív szavazóival nem neki kedvező Dél-Karolinában már-már a végső győzelemre készült. A már leírt Newt Gingrich volt házelnök és tapasztalt nagypolitikai sakkjátékos azonban feltámadt Dél-Karolinában, és a dúsgazdag Romney hirtelen távol került a republikánus jelöltségtől.

A februári államok ugyanakkor egyáltalán nem kedveztek Gingrichnek, aki teljesen háttérbe szorult, a libertárius Ron Paul pedig a nagyobb és drágább államokat egyszerűen kihagyva a kisebb, főként a kaukuszt rendező államokra koncentrált, ahol lelkes aktivistáinak köszönhetően csipegethette a delegáltakat. A négy versenyben maradt jelölt közül az újraszámolás alapján a valódi iowai győztes, a már-már leírt Rick Santorum emelkedett ki Romney legnagyobb riválisaként februárban.

000 142390598
Fotó: Scott Olson

Santorum a Coloradóban, Minnesotában és Missouriban elért hármas sikerrel osztotta ki a konzervatív tábor újabb pofonját Romney-nak, akit sok republikánus szavazó túlságosan mérsékeltnek, egyben az álláspontját szélkakasként változtatónak tart. Santorum hirtelen szárnyakat kapott, azonban nem tudott élni a lehetőséggel, a következő szavazásokig fennmaradó három hétben nem koncentrált eléggé a gazdasági kérdésekre, és a legutóbbi elnökjelölti vitából sem jött ki jól.

Romney újból felzárkózott, visszavette a vezetést az országos felmérésekben, és megnyerte Arizona és Washington mellett Michigant is, majd a szuperkedden is tarolt. Legutóbb április 4-én Washington DC-ben, Marylandben és Wisconsinban is Romney győzött.

Érett a visszalépés

Santorumnak nem sok esélye maradt: a felmérések szerint a legközelebb április 24-én tartott előválasztásokon még hazai pályáján, Pennsylvaniában is Romney győzhetett volna. A volt pennsylvaniai szenátor visszalépésében közrejátszhatott, hogy hároméves kislánya, Bella a múlt héten kórházba került, Santorum pedig két napra felfüggesztette programjait, hogy mellette lehessen.

Romneynak 1144 delegáltra lesz szüksége az augusztusi jelöltállító gyűlésen, a CNN becslései szerint eddig 651-et tudhat maga mögött, Santorumnak 275 volt, mielőtt visszalépett, Gingrich 138-nál, Paul pedig 75-nél tart.

Santorum kilépése után ugyan versenyben van még Newt Gingrich volt házelnök és a libertárius Ron Paul texasi képviselő is, azonban egyiküknek sincs esélye. Gingrich a hét elején már jelezte is, hogy lényegében feladta a küzdelmet. Ron Paul várhatóan egészen az augusztusi jelöltállító gyűlésig kitart, de inkább csak az általa képviselt eszmék népszerűsítéséért marad versenyben.

Romney-ra kemény küzdelem vár

Santorum visszalépésével kezdődhet a valódi küzdelem Mitt Romney és Barack Obama között. A demokraták valójában már eddig is Romney-t tekintették a leginkább esélyes leendő ellenfélnek, és nemrég már Obama is utalt rá, hogy Romney-val kell majd megküzdenie november 6-án. A RealClearPolitics összesítése szerint Obama jelenleg 48,5 százalékkal vezet a 43,2 százalékra mért Romney-val szemben országosan, és az elmúlt hónapokban szinte az összes felmérés a demokrata elnök előnyét jelezte.

000 Was6375784
Fotó: Brendan Smialowski

Ráadásul az elmúlt hetekben Obama vezetett bármelyik republikánus indulóval szemben három fontos csatatér államban, Floridában, Ohióban és Pennsylvaniában. A CNN/ORC felmérésében előző május óta először nőtt 50 százalék fölé az elnök megítélése, és januárhoz képest 13 százalékkal többen gondolják úgy, hogy a gazdaság állapota kezd helyreállni, ugyanakkor még mindig többségben vannak a helyzetet kedvezőtlenül megítélők.

Miközben Romney-nak még az előválasztási küzdelemben kellett feláldoznia értékes dollármilliókat, Obama már építhette tovább az egyébként is a legfejlettebb szervezeti hátterét az összes államban. Obamának szinte az összes államban vannak irodái, és több mint ötszáz ember dolgozik teljes állásban újraválasztásáért. Összehasonlításul Romney-nak nagyjából 100 embere van bostoni központjában, és jelen van 16 másik államban is, de ez még messze van az országos lefedettségtől.

A Washington Post és az ABC News legutóbbi felmérése szerint Obama két számjegyű előnnyel vezet Romney előtt az olyan kérdésekben, mint hogy ki védené meg jobban a középosztály (49:39 százalék) és a nők érdekeit (53:34), ki kezelné jobban a nemzetközi ügyeket (53:36) és az egészségügyet (48:38). Obamát inspirálóbbnak is tartják ellenfelénél.

Romney-nak azonban a megkérdezettek nagyobb bizalmat szavaztak a gazdaság (47:43), az energiapolitika (47:42) és a szövetségi költségvetési deficit csökkentésének kérdésében (51:38). Az amerikaiak a javuló makrogazdasági mutatók ellenére úgy érzik, hogy az ország továbbra is recesszióban van, és hogy a kilábalás túlságosan lassú.