Az ember, aki nélkül káoszba fulladna Obama napja

2016.03.20. 18:12
11 hozzászólás
Kollégái a kormányzat név nélküli hőseként emlékeznek meg róla, és ha a nagy dolgok nem is rajta múlnak, mégsem működne semmi olyan olajozottan a Fehér Házban, mint most. A még csak 40 éves Brian Mosteller Barack Obama különleges szárnysegédje, aki profi problémamegoldóként egyike az amerikai elnök legrégebbi munkatársainak.

Nem rajta múlik, hogy az Egyesült Államok háborúba kezd-e, hogyan viszonyul Barack Obama a bevándorlókhoz, vagy hogy az elnök odaszól-e Donald Trumpnak. Nem hallani a nevét, amikor a befolyásos kampánygurukról, vagy Barack Obama tanácsadóiról, miniszterré előlépő bizalmasairól esik szó. Mégis, nélküle az összes nehéz döntés meghozása hirtelen még nehezebb lenne, hiszen az egyébként fel sem merülő mindennapi bosszúságok vonnák el Obama figyelmét.

Egy amerikai elnök programja már-már elképzelhetetlenül sűrűnek és kacifántosnak tűnhet, ritka kivételektől eltekintve mégsincsenek fennakadások és döccenők benne. Az előre lebeszélt programokra Obama nem sokkal előbb, és nem is később, hanem pontosan időben odaér, ha pedig történik valami váratlan a világban, akkor rövid időn belül előáll, és reagál.

Az egész rendszer mögött persze rengeteg ember munkája áll, de van valaki, akinek oda kell figyelnie arra, hogy olajozottan működjön az egész gépezet, a beszéd az első oldalnál legyen nyitva, a pohár víz pont Obama keze ügyében legyen, és a délután kettő óra öt perc, az kettő óra öt perc legyen. Ez az ember, egy névtelen hős, az ember az elnök mögött – ő Brian Mosteller, akit a Washington Post mutatott be cikkében. Ismerje meg az elnök egyik legfontosabb, mégis kevéssé ismert emberét!

Ő rálát Obamára

- Az út 30 perc, 10 percen belül ott vagyok! (...)

- Winston Wolfe vagyok. Problémamegoldó.

Josh Earnerst fehér házi szóvivő hasonlította korábban Mostellert viccesen Harvey Keitel karakteréhez a Ponyvaregényből. Kevesen hallanak róla, pedig gyakran ott áll a háttérben, vagy a kép szélén a Fehér Házban készített fotókon, hiszen mindig a közelben kell lennie.

Csak egy Obama emberei közül

A valóságban rengeteg ember segíti egy elnök munkáját, és értelemszerűen nem jelenhetnek meg mind még egy sok évados tévésorozatban sem. Mostellerhez a legközelebb Charlie Young karaktere állt Az elnök embereiben, azonban leginkább a Dulé Hill által játszott szereplő főnökeként lehetne elképzelni. Mosteller nem összekeverendő a kabinetfőnökkel sem (Az elnök embereiben Leo McGarry, a House of Cards-ban pedig Doug Stamper), aki lényegében az egész Fehér Házban dolgozó csapat vezetője. Mosteller közvetlen főnöke az egyik helyettes kabinetfőnök. Obama kabinetfőnöke a második ciklusában Denis McDonough.

Az ovális irodából, az elnök dolgozószobájából nyílik egy másik, kisebb, és kevésbé ünnepélyes szoba, egymás mellett két fa íróasztallal. Az egyik Obama titkáráé, a másik pedig Mostelleré, aki az egyetlen olyan ember az egész Fehér Házban, aki az asztalánál ülve közvetlenül rálát Obamára.

Az elnök személyes asszisztenseként, egyébként pedig az ovális iroda kvázi irodavezetőjeként

egy túsztárgyaló gyors helyzetfelismerésével, egy könyvtáros precizitásával, és egy komornyik visszafogott lojalitásával kell dolgoznia.

„Az én dolgom, hogy rendben teljen a nap. Az elnöknek rengeteg dolga van, és biztosra akarunk menni, hogy a lehető legkönnyebben dolga legyen" – mondta a Politicónak. „Átnézem az adott napot, hetet, aztán a továbbiakat, közben pedig keresem a lehetséges problémákat" – mondta.

A nyomtatópatrontól a telefonszámokig

Neki kell biztosítania, hogy az elnök napi programja, beleértve a váratlan eseményeket és a megszokott rutinfeladatokat is, a lehető leginkább problémamentesen haladjon. Ez jelentheti azt, hogy gondosan az első oldalnál kinyitva odarakja a jegyzeteket az elnök beszédeihez a pódiumra, vagy éppen kitalálja, hogy milyen tolmácsokra lesz szükség a következő külföldi vezetők látogatásainál.

A tervezett látogatások be is tudnak sűrűsödni, ráadásul a váratlan vendégekkel is számolni kell. Közben pedig még azt is neki kell biztosítania, hogy az érkezők pont a megfelelő helyen legyenek a Fehér Házban, és ne a főváros másik végében vesztegeljenek a dugóban, miközben Obama már rájuk vár.

Ha pedig egy találkozót szerveznek az egyik terembe, akkor nyilván nem fordulhat elő, hogy közben a felújítás miatt kopácsolnak a szomszédos helyiségben. A megbeszélésnél pedig ő az, aki tudja, hogy hova kell rakni az asztalon a vizet, hogy pont kézre essen Obamának.

Ha az elnöknek telefonálnia kell, akkor Mostellernek kell biztosra mennie, hogy a megfelelő számot hívja, és neki kell intézkednie, ha Obama táviratot küldene például egy beteg gyerek családjának.

Ennél azonban prózaibb feladatok is jutnak rá: tudnia kell, hogy hamarosan kifogy a patron a lézernyomtatóból, és már júliusban nem árt elkezdenie gondolkozni az összes karácsonyi ajándék beszerzésén, amiket Obama majd elnökként ki akar küldeni.

Mindezzel pedig együtt jár, hogy bármikor csöröghet a mobilja, és nem egyszer volt már, hogy futva érkezett meg a Fehér Házba, hogy aztán ő legyen az, aki kikapja a nyomtatóból a kész beszédet, hogy Obama hamar reagálni tudjon például egy észak-koreai rakétakilövésre.

Nem Reaganre nézett, hanem mögé

Ehhez a feladathoz persze különleges elhivatottság és affinitás kell, amit a legjobban ő maga írt körbe. Gyerekként megigézve nézte, ahogy Ronald Reagan elnök megérkezett az egyik beszédéhez, de egyáltalán nem arról álmodozott, hogy majd egyszer ő állhat ott a világ legfontosabb embereként a helyében. 

Milyen felkészülés kellett a színfalak mögött egy ilyen fontos eseményhez?

– tette fel magának a kérdést. Az egyébként még most is csak 40 éves Mosteller rettentő szerény, és soha nem a véres versengés érdekelte a politikából. Viszont a protokoll szerelmese lett, és olyan szerepre vágyott, ami valami nagyobbra is kihathat, mint ő maga.

Még az egyetem alatt, 21 évesen jelentkezett nyári gyakorlatra Bill Clinton második ciklusa alatt a Fehér Házba. A vége az lett, hogy bekerült a csapatba, és az utolsó két évre már maradt is a kormányzatnál. Elsősorban Bill Clinton és a first lady, Hillary Clinton belföldi és külföldi utazásainak szervezésében vett részt.

Már akkor tetszett neki az egész, de nem politikusok mellett képzelte el a jövőjét.

Dolgozhatott volna Al Gore kampánycsapatában, de helyette inkább egy egész másik, de nem sokkal kevesebb szervezést igénylő területre vezetett az útja, amikor a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpia előkészítésén kezdett dolgozni. Ő felelt a bob, a szánkó, vagy éppen a síugró versenyszámok megszervezéséért, és a játékok végeztével is maradt még egy ideig a kaptafánál. A következő öt évben egy magáncég alkalmazottjaként dolgozott a 2004-es athéni és a 2006-os torontói olimpiákon is, de aztán 2007-ben úgy érezte, itt az ideje letelepednie Chicagóban.

Egy rendezvény lett volna, egy elnökség lett

Aztán csörgött a telefon. Kiderült, hogy Illinois állam egyébként még csak első ciklusát töltő szenátora, Barack Obama elindul az elnökválasztáson. A bejelentéshez pedig a kellő körítés is meglesz: előbb Springfieldben fog beszélni, ahol 149 évvel korábban Abraham Lincoln is bejelentette jelöltségét, aztán pedig Chicagóba megy. Mosteller végül belement, hogy segít megszervezni a második eseményt, de elég világossá tette, hogy nem nagyon akar már továbbállni Chicagóból.

Aztán találkozott személyesen is Obamával, és nemcsak a fiatal szenátor szónoki képességei nyűgözték le, hanem valamilyen megfoghatatlan erő is magával ragadta, és az illinois-i szenátor szintén viszonylag fiatalokból álló kampánycsapatában találta magát. 32 évesen ő talált ki egy sor napi rutint, ami szükséges volt a sokat utazó kampány hatékony működtetéséhez, a Demokrata Párt 2008-as hivatalos jelöltállító gyűlésének idejére pedig már lényegében abban a pozícióban volt, amit azóta is betölt.

A választás estéjén Mosteller volt az, aki odakísérte Obamát és családját abba a hotelszobába, ahol a kampánycsapatával végignézték a győzelmet. Mosteller segített megmondani, mikor hívja fel telefonon a legyőzött John McCain republikánus jelöltet. Aztán ő ment le velük a lifttel, amikor elindultak a Grant Parkba, ahol a megválasztott elnök 200 ezer ujjongó támogatóját köszöntötte.

Közvetlen stílusban viccelődnek

Azóta pedig ott ül az ovális irodával szomszédos szobában, és senki nem juthat be Obamához anélkül, hogy rajta keresztül ne menne. Minden egyes nap legalább egy órával Obama előtt megérkezik a saját asztalához, és ő nyitja ki a Rose Garden felé az ajtót, amin aztán az elnök is megérkezik majd az irodájába. Egyik első feladata nem éppen egy elnöki mértékű dolog, hanem egyszerűen az, hogy teletöltse vízzel Bo, az elnöki kutya tálát. Utána sem kell azért arra gondolni, hogy vigyázzban ülve várnák Obama érkezését, a Washington Post szerint sokszor zenét hallgatnak, és még együtt is szoktak énekelni Obama személyi titkárnőjével, Ferial Govashirivel.

Más, egymás közelében dolgozó emberekhez hasonlóan a közvetlen közelében ülő Mosteller az, akihez napközben Obama odasétál kötetlenül beszélgetni, viccelődni egy kicsit. Ez valamennyire fordítva is igaz,

Mosteller legalábbis szinte bárki másnál szabadabban mehet be bejelentés nélkül az ovális irodába.

Szerinte nagyon különleges helyzet, hogy ennyi idő után már ismeri Obama minden rezdülését, tudja, milyen hangulatban találhatja a főnökét. „Nagyon jól ismeri az elnököt, mindenre odafigyel" – mondta róla Valeria Jarrett, Obama egyik volt tanácsadója. „Obama pedig teljesen megbízik benne."

Az egyik legemlékezetesebb pillanata az volt az ovális irodában, amikor Obama az ABC-nek adott 2012-es interjújában támogatásáról biztosította a melegházasságot. Amikor utána az elnök odament hozzá megkérdezni, milyennek találta az interjút, akkor a nyíltan meleg Mosteller a könnyeivel küszködve azon gondolkozott, hogy vajon munkakapcsolatuk befolyásolta-e akár csak minimálisan is Obama gondolkodását a kérdésben. Amikor a legfelsőbb bíróság legalizálta a melegházasságot, másnap reggel Obama odasétált hozzá, és barátilag megölelte.

Leveszi a kisebb terheket

Más, rivaldafénybe került tanácsadókkal ellentétben Mosteller már kezdettől szándékosan a háttérbe akart húzódni, így legalább a figyelmét sem vonják el más dolgok a feladatától.

Hatalmas a nyomás rajta és a családján is. Én leveszem a válláról a kisebb terheket, hogy ő a nehezebbekre koncentrálhasson

– mondta.

Egyelőre még tíz hónapig Obamának van szüksége rá, aztán egy korszak véget ér. „Egy ember mindenre képes. Ez az ember lehet az Egyesült Államok elnöke, egy buszsofőr, egy négygyermekes, munkanélküli anya, egy fiatal aktivista, egy rokkant gyerek, vagy én magam. A legtöbbször bennünk van, ami visszatart minket" – mondta többek között arról, mit tanult meg Obama alatt dolgozva.