Életbe vágó napok elé néz Trump és Clinton

2016-10-04T144146Z 1838927716 D1BEUFAYOOAB RTRMADP 3 USA-ELECTIO
2016.10.04. 20:05
11 hozzászólás

Pontosan öt héttel a november 8-i elnökválasztás előtt a demokrata Hillary Clintonnak sikerült újból több pontos előnybe kerülnie az első tévévita után katasztrofális hetet letudó republikánus Donald Trumppal szemben. A mostani hét sok szempontból meghatározó lehet, de kevésbé a kedden tartott, várhatóan szintén Clintonról és Trumpról szóló alelnökjelölti vita, és sokkal inkább a két elnökjelölt vasárnap esedékes második összecsapása miatt.

Megint minden Trump körül forgott

Trumpnak sikerült komoly hátrányból feljönnie Clinton nyakára a szeptember 26-i első tévévita előtt, országosan és a csatatérállamokban is javított, azonban a demokrata jelölt még a múlt heti megmérettetés előtt is egy állammal közelebb volt a végső győzelemhez. Az első vita ilyen szempontból is vízválasztó volt:

  • meg tudja-e állítani Clinton Trump erősödését,
  • vagy Trumpnak sikerül-e még egyet lépni előre.

A republikánus jelölt az első fél órában még át tudta adni az üzenetét, de utána már védekezésre kényszerült, és a vitát a több fontos helyzetet is jól kezelő Clinton nyerte. Ez azért is különösen fontos volt a demokrata jelöltnek, mert rekordot jelentő 84 millióan kapcsolódtak be az első összecsapásukra, ilyen magas nézettség pedig a következő vitáknál már nem valószínű.

2016-10-04T133206Z 2 MTZGRQECA4IT0SQZ RTRFIPP 0 USA-ELECTION-TRU
Fotó: Mike Segar / Reuters

Trump ráadásul nemcsak a vitán maradt alul, hanem egy lefelé ívelő spirálba is került a múlt héten, amit sokan eddigi egyik legrosszabb időszakának tartanak:

  • Clinton még a vitán dobta be a Trump által Miss Piggynek nevezett Alicia Machado, volt Miss Universe nevét, a republikánus jelölt pedig az elmúlt héten újra és újra vitába keveredett az ügyben, pénteken konkrétan hajnalban indított Twitter-áradatot
  • A másik meghatározó történés pedig az volt, hogy a New York Times hozzájutott Trump 1995-ös adóbevallásához, ami alapján elképzelhető, hogy ugyan ezzel törvényt nem sértett, de azóta nem is fizetett jövedelemadót
  • A Newsweek arról írt, hogy Trump korábban törvénytelenül üzletelhetett Kubában
  • Kiderült, hogy a Trump Alapítvány nem gyűjthet adományt New Yorkban, mert az ügyészség szerint engedély nélkül működött

A Machado körüli vita mentén Trump azt is belengette, hogy majd előhozza Bill Clinton afférjait, szombaton pedig azt is megkérdőjelezte, hogy egyáltalán Hillary Clinton hűséges volt-e férjéhez. Bill Clinton félrelépéseinek felemlegetésének lehetősége azonban a Trumpot támogató republikánusokat is megosztotta. Ben Carson visszavonult idegsebész például azt mondta, hogy szerinte Trump sokkal jobb, ha a valódi ügyekre koncentrál, viszont mások, például Rudy Giuliani volt New York-i polgármester támogatták.

A gazdasági oldalát érintő állításokra reagálva Trump tagadta, hogy bármi törvénytelent tett volna Kubában, viszont briliáns húzásnak nevezte, hogy miután 1995-ben 916 millió dolláros veszteséget jelzett az adóhivatalnak, erre hivatkozva 18 évig nem fizetett szövetségi jövedelemadót. Többek között Giuliani is ehhez hasonló érveléssel próbálta menteni Trumpot.

Sokan gondolták, hogy Clintonról szivárogtat majd Assange

Clintonék próbáltak ezekre rájátszani, főleg Machado ügyében, hiszen az már eddig is bebizonyosodott, hogy amelyikükről a hírek – általában negatív felhanggal – szólnak, az gyengül a felmérésekben. Ettől függetlenül Clintonnak is hozott már néhány kellemetlen pillanatot az első vita után, hogy kikerült egy hangfelvétel, amin még februárban előválasztási ellenfele, Bernie Sanders vermonti szenátor fiatal támogatóiról beszélt, akiket a 2008-as gazdasági válság gyermekeinek nevezett. Azonban ebben az ügyben Sanders is megvédte a demokrata elnökjelöltet.

2016-10-04T121604Z 1 MTZGRQECA4IVEYRT RTRFIPP 0 ECUADOR-SWEDEN-A
Fotó: Axel Schmidt

Az továbbra is egy kérdőjel maradt, hogy vajon hoz-e nyilvánosságra új, Clintont érintő dokumentumokat a Wikileaks, ahogy azt Julian Assange még augusztusban belengette. A Wikileaks alapítója kedden jelentkezett be a portál alapításának tizedik évfordulója alkalmából tartott berlini sajtótájékoztatón videón, de végül csak annyit jelentett be, hogy még november 8-a előtt nyilvánosságra hoznak az amerikai elnökválasztást érintő anyagokat. Ennél pontosabb időpontot nem mondott, habár Roger Stone, Donald Trump egyik tanácsadója vasárnap a Twitteren azt jósolta, hogy „Clintonnak szerdán vége lesz" a Wikileaks miatt. Ha tényleg szivárogtat bármilyen Clintonnak kedvezőtlen ügyet a Wikileaks, az megint új helyzetet teremthet.

Nagyobb lett Clinton mozgástere

A Trump körüli új ügyek könnyen lehet, hogy még meg sem jelentek a felmérésekben, de a vita óta készült pollokból az már így is egyértelműen látszik, hogy az országos állás mellett Clintonnak sikerült erősítenie Floridában, Nevadában, Michiganben és Észak-Karolinában is a fontos államok közül. Ezzel párhuzamosan úgy tűnik, hogy Trump tartja viszont előnyét Ohióban (a billegő államok közül Iowában is kezdett elhúzni a vita előtt, de azóta még nem jött újabb poll).

A FiveThirtyEight szerint a csak a felméréseken alapuló modelljükben 72 százalékra nőtt Clinton esélye, hogy megnyerje a választást, míg a vita előtt ez még csak 55 százalék volt, és a gazdasági mutatókkal súlyozott modell alapján is 69 százalék esélyt adnak most neki. Ez azt jelenti, hogy nagyjából azóta nem volt ilyen jó helyzetben Clinton, hogy szeptember 11-én idő előtt kellett elmennie a 9/11-i megemlékezésről, később pedig kampánycsapata bejelentette, hogy tüdőgyulladása van, napokig otthon is maradt.

A vita előtt Clinton útja is nagyon ki volt számolva, azóta azonban sokkal nagyobb mozgástere nyílt. A FiveThirtyEight adatai alapján most így néz ki az állás:

„Sokan mondták már az évek alatt, hogy bárkinél jobban teljesítek nyomás alatt" – reagált Trump egy kampányrendezvényen hétfőn, arra a comeback kid címre hajtva, amit egykor pont Bill Clinton érdemelt ki. A FiveThirtyEight szerint sok múlik azon, mit mutatnak majd a héten érkező következő felmérések: amennyiben Clinton előnye nem nő 3-4 százalék fölé országosan, akkor megint a második vitán dől majd el, merre mozdul el az állás. Ha viszont erősebb pozícióból várja a vasárnapot, akkor folyamatosan csökkennek Trump esélyei.

A második emberek napja

Előtte, magyar idő szerint szerda hajnali háromkor jön még az alelnökjelölti vita, de erősen kérdéses, hogy ez lényegi változást tud-e hozni, habár a RealClearPolitics szerint Trump a múlt héttel felsrófolta a tétet Mike Pence indianai kormányzó előtt is, akitől azt várják, hogy jobban belemegy a politikai elképzelésekbe Clinton gyenge pontjainak kiemelése mellett. Tim Kaine virginiai szenátor feladata pedig majd az lesz, hogy építsen Clinton első vitán nyújtott teljesítményére, miközben főként Trump ügyein próbálja tartani a hangsúlyt.

Korábban voltak már igazán emlékezetes, vagy legalábbis annak várt alelnökjelölti viták, nyolc éve például rekordot jelentő 69,9 millióan követték Joe Biden és a bakiból bakiba csúszó Sarah Palin alaszkai kormányzó összecsapását. Azonban ez az elnökválasztás most nem a leendő főnökükhöz képest szürke, szokványos második emberekről szól, amit az is jól mutat, hogy az ABC News felmérése szerint az amerikaiak 40 százaléka még egyikükről sem hallott, de sokan mások is csak a két párt jelöltállító konvencióin találkoztak velük.

Ez egyfajta tiszta lap lehetőségét is adja Kaine-nek és Pence-nek, viszont arra mindkettőjüknek vigyázniuk kell, hogy még véletlenül se kövessenek el olyan hibát, amivel beleszólnának a nagyok dolgába. A másik oldalról nézve nehéz elképzelni, hogy egy jó szerepléssel bármelyikük ingadozó szavazók tömegeit győzhetné meg, a saját bázis megszilárdításában viszont tevékenyen részt vehetnek. Ennek mentén azonban a kongresszusi képviselők és szenátorok közül is sokan azt várják, hogy az igazán lényeges Clinton-Trump-összecsapásokhoz képest egy sokkal konstruktívabb, a tényleges kérdésekre koncentráló vitát folytat majd le a két jelölt. Az alelnökjelöltek azért is mehetnek rá sokkal könnyebben tartalmi kérdésekre, mert sokkal kisebb a tét.

A republikánus bázis meggyőzéséhez kiválasztott Pence sok szempontból Trump ellentéte, és higgadtan próbálhatja az adócsökkentések és szociális konzervatívizmus mentén emlékeztetni arra a konzervatív szavazókat, hogy miért kell szerintük szakítani Barack Obama eddigi politikájával, és miért nem képes Hillary Clinton fikarcnyi változást sem hozni. Viszont sokan úgy vélik, hogy Kaine nagyon könnyen arra késztetheti, hogy lépten-nyomon védje a milliárdost, ami egy idő után neki is kényelmetlen lehet, hiába volt már része ebből bőven a kampány alatt.

A demokraták úgy számolnak, hogy azzal is nyernek, ha belekényszerítik Pence-t, hogy felvállalja Trump retorikáját és álláspontjait, és azzal is, ha elismeri, hogy nem mindenben ért egyet vele. Kaine van a könnyebb helyzetben, de ő is védekezésre kényszerülhet Clinton emailbotránya, vagy a Trump támogatóinak felét szánalomra méltónak minősítő kijelentése miatt. Ráadásul arra is emlékeztetheti Pence a választókat, hogy Kaine éppen azon a héten méltatta a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást (TPP), amikor kiválasztották Clinton alelnökjelöltjének, de aztán ki is hátrált a sok szavazónál népszerűtlen egyezmény mögül.

A többi vitához hasonlóan 90 perces megmérettetés előtt Trumppal ellentétben Pence végigcsinált egy komplett próbavitát is, amiben Scott Walker wisconsini kormányzó ugrott be Kaine szerepére. Kaine felkészülésében pedig Robert Barnett washingtoni ügyvéd játszotta el Pence-t.

A vasárnapi lesz az igazi

Jön tehát Kaine és Pence vitája, amit nem előznek meg túl nagy elvárások, de egy átlagos alelnökjelölti vitánál mégis többet számíthat a múlt hét után. Ezt leszámítva viszont Trump legközelebbi igazi esélyét a vasárnap tartott, második elnökjelölti tévévita jelenti majd St. Louisban, míg Clinton egy második győzelemmel tényleg megszilárdíthatná vezetését. Azt tartják majd a town hall formátumban, ami minden viták alfája és omegája, a legnehezebb, és jó szereplése esetén egyben leginkább kifizetődő feladat egy jelölt előtt.