Kanadának is fájhat majd Trump elnöksége
További Fehér ház cikkek
- Hallgatásra ítélték Donald Trumpot, a házi Twittere azonban szárnyal a tőzsdén
- Milyen „vérfürdőről” beszélt Donald Trump?
- Donald Trump kompromisszumos megoldást javasolt az abortusz tilalmával kapcsolatban
- Mike Pence volt alelnöke sem Donald Trumpot, sem Joe Bident nem támogatja az idei elnökválasztáson
- Donald Trump előnyét mérik az Egyesült Államokban az első közvélemény-kutatások
Justin Trudeau miniszterelnök gratulált ugyan az új amerikai elnöknek, de utalt rá, hogy ki kell majd állniuk a Kanada számára fontos témák érdekében. Nem véletlenül: Trump az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény felmondásával nehéz helyzetbe hozhatja az északi szomszédot, és van néhány egyéb érzékeny pontja is az amerikai-kanadai viszonynak.
A tévétársaságok riportjaiban hallható kanadai reakciók ugyan az örömtől a közönyön át az ijedelemig terjedtek, a vezető kanadai politikusok érthetően óvatosan fogalmaztak. Ezt tette Trudeau, illetve Ontario állam vezetője, Kathleen Wynne is, de egyikük sem ideológiai, hanem inkább gazdasági okból.
Ez már csak azért sem mindegy Kanadának, mert az ország messze legfontosabb külkereskedelmi partnere az Egyesült Államok. Trump ráadásul többször is élesen kikelt az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) ellen, katasztrofálisnak nevezve azt, és megígérte, kész újratárgyalni vagy akár felmondani azt. Sőt, nem támogatja a Csendes-óceáni Partnerséget sem, amely pedig tucatnyi csendes-óceáni állammal biztosít szabad kereskedelmet Kanadának.
Egy szakértő szerint a kanadai kormány már tanulmányozza a NAFTA lehetséges módosításait, de mások felhívták a figyelmet, hogy az egyezmény felmondásához az amerikai kongresszus hozzájárulása is szükséges, és ha sikerülne is ezt keresztülvinni, az amerikai importőrök bíróság elé vinnék az ügyet.
Szintén ütközőpont lehet a NATO-tagság, miután Trump egyik fő célkitűzése, hogy a többi tagállam is vegye ki a részét a szövetségből. Kanada pedig azok közé az országok közé tartozik, amelyek a GDP két százalékánál kevesebbet költenek honvédelemre, noha az alapszerződés minimum ennyit írna elő mindenkinek.
Még komolyabb gond lehet abból, hogy Justin Trudeau a klímaváltozás elleni harcot nevezte meg az egyik fontos célkitűzésének, Trumpot viszont olyannyira hidegen hagyja a téma, hogy kész felmondani az ezt szabályozó párizsi egyezményt is.
Trump beutazást/bevándorlást szigorító tervei pedig szintén hatással lennének Kanadára, hiszen a két ország szorosan együttműködik nemzetbiztonsági ügyekben is, ám a két elnök menekültekkel kapcsolatos álláspontja homlokegyenest ellenkezik.
Van viszont egy ügy, amelyben Trumppal jobban járna Kanada, mint tette azt Obamával, aki annak idején megvétózta a Texas és Alberta közötti Keystone XL olajvezetéket, Trump viszont nem zárkózott el előle.
Rovataink a Facebookon