Most szavaznak hivatalosan is Trumpról az elektorok

2016-12-19T023354Z 1533377845 RC1A266F98E0 RTRMADP 3 USA-TRUMP-P
2016.12.19. 11:53 Módosítva: 2016-12-19 12:13:14
6 hozzászólás

Az amerikai elnökválasztás óta már lassan másfél hónap eltelt, Donald Trump már lényegében összeállította a leendő kabinetjét, már rátaposott Kína legérzékenyebb pontjára, de valójában csak hétfőn ül össze az elektori kollégium, amin kőbe véshetik a győzelmét, és hivatalossá tehetik, hogy január 20-án őt iktatják be az Egyesült Államok 45. elnökének.

November 8-án nem az összesen leadott szavazat számított, hanem az egyes államok megnyerésével elektorokat szereztek a jelöltek (az elektori rendszer működéséről itt írtunk bővebben). Ez az összesen 538 ember szavaz most formálisan is Barack Obama utódjáról, de nem egy helyen, hanem párhuzamosan, általában mindenki saját államának helyi törvényhozásában. Az elnökséghez 270 elektorra van szükség, Trump végül 306-ot szerzett, Hillary Clinton pedig 232 elektorral végzett.

Az egyértelmű különbség ellenére a feszült kampány, a több fontos államban is szoros eredmény, és az országosan a demokrata jelöltre leadott több szavazat miatt a szokásosnál jóval nagyobb volt a felhajtás az elmúlt másfél hónapban az elektorok körül. Országszerte várhatóak tüntetések is, amikkel az elektorokra akarnak nyomást gyakorolni. 

Azonban csak egy republikánus elektor jelezte nyilvánosan, hogy lázadni fog Trump ellen, és még az sem kizárt, hogy taktikázások miatt végül Hillary Clinton mögül állnak ki többen. Ugyan a demokrata elektorok ezért kampányoltak nagy erőkkel, de még ha elméleti szinten Trump nem is kapna elég szavazatot az elektori kollégiumban, akkor is a republikánus többségű képviselőház kezébe kerülne a döntés joga.

Az ABC News szerint az elektori szavazásokról az első eredmények magyar idő szerint délután négy körül futhatnak be, de olyan állam is lehet, ahol csak éjjel egyre végeznek.

Voltak már tiltakozó kiszavazások

Az elnökválasztást még abban az évben követő elektori szavazás legtöbbször puszta formalitás, mindenki leadja a saját államában győztes jelöltre a szavazatát, és az eredmény innentől hivatalossá válik. Volt már ugyan egy-egy kiszavazás, de ez a legkevésbé sem befolyásolta a végeredményt: 2000-ben Washington D.C. egyik elektora például tiltakozásul nem szavazott Al Gore-ra, de ezzel arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a fővárosi körzetnek nincs külön képviselete a kongresszusban. (Viszont ahhoz egészen 1972-ig vissza kell menni, hogy konkrét átszavazást találjunk, akkor egy republikánus elektor a libertariánus jelöltre szavazott inkább, írja az ABC News.)

A mostani kampány alatt felgyülemlő feszültségeket nagyon jól jelezte, hogy már előre voltak olyan elektorok, akik azzal fenyegetőztek, hogy nem fogják egyik, vagy másik jelöltet választani, még ha meg is nyeri az államukat. A választási eredmények után azonban minden korábbinál nagyobb nyomás irányult, főként a republikánus elektorokra.

Az elektorok egyébként egészen különböző emberek lehetnek. Van köztük texasi mentős, nyugdíjas is, de ilyen elektor volt Bill Clinton exelnök is (aki végül nem kizárt, hogy átruházza szavazati jogát). Egyeseket közvetlenül választottak meg, de legtöbbször olyan elhivatott emberekről beszélünk, akiket a helyi pártvezetés választott ki a feladatra.

Elárasztották őket emailekkel, telefonokkal

A Washington Post szerint a republikánus elektorok közül volt, aki az utolsó időszakban napi 50 levelet és 3 ezer emailt kapott. Trump kitartó ellenzői arról próbálták meggyőzni őket, hogy hátráljanak ki a megválasztott elnök mögül. Többen azzal érveltek, hogy az elektorok szerepe egy kontrollt jelent, szerintük pedig Trump nem alkalmas elnöknek. Azt is felhozták, hogy Trump nagyjából 2,8 millió szavazattal, 2-3 százalékkal végzett Clinton mögött országosan, ráadásul pont a héten került elő megint elég hangsúlyosan, hogy a CIA és az FBI szerint Trump érdekében avatkoztak be orosz hekkerek az elnökválasztási kampányba.

Az elektoroknak szintén levelet író támogatók ezzel szemben megköszönték nekik, hogy átsegítik Trumpot az utolsó akadályon is. Trump támogatói és még ellenzői közül is a legtöbben úgy látják, hogy az elektorok kihátrálása hihetetlenül veszélyes megsértése lenne a demokratikus normáknak, ráadásul a választás előtt mindkét oldal egyetértett abban, hogy az nyer, aki eléri a szükség számú elektort. Ha az összesen leadott szavazat számított volna, mindenki máshogy szervezi a saját kampányát.

Az egész lobbizás azonban azon alapul, hogy nincs az alkotmányba vésve, hogy az elektorok tényleg azt a jelöltet válasszák, aki megnyerte az államukat. Ennek ellenére 29 állam és a fővárosi körzet törvényben köti az elektorokat a győzteshez, habár a lázadás még ezekben az esetekben is csak mérsékelt pénzbüntetést vonna maga után papíron. Korábban azonban még az egy-egy kiszavazás ellenére sem fordult elő, hogy ezt élesben is teszteljék.

A demokrata elektorok akartak republikánus alternatívát

Mindezek után a választás óta csak egyetlen texasi elektor állt elő azzal, hogy fel fog lázadni Trump ellen. Az előválasztásokon egyébként Ted Cruz texasi szenátort támogató Chris Suprun a New York Timesban december 5-én megjelent írásában jelezte, hogy nem Trumpra szavaz majd. Azt mondta, hogy akkor változott meg a véleménye Trumpról, amikor azt állította, hogy több millió Clinton-támogató illegálisan szavazott. 54 demokrata elektorral együtt ő is azt kérvényezte James Clapper CIA-igazgatótól, hogy még szavazatának leadása előtt kapjon hírszerzési tájékoztatást a hekkelésekről, de ebből semmi sem lett.

A demokratákból álló úgynevezett Hamilton-elektorok próbáltak minden követ megmozgatni, hogy rajta kívül még legalább 36 másik republikánus elektort eltántorítsanak Trumptól. A nevüket az alapító atyák közül az elektori kollégium legfontosabb támogatójáról, Alexander Hamiltontól kölcsönző csoport szerint nem feltétlenül az eredmények szentesítése a dolguk, de miután az elég nyilvánvaló volt, hogy a republikánus lelkületű elektorok nem fognak tömegesen Clintonra átszavazni, ezért egészen más irányból próbálkoztak volna.

Bedobták, hogy készek elpártolni Clintontól abban a reményben, hogy elég republikánus elektort is meg tudnak győzni, hogy ne Trumpot, hanem egy másik republikánus alternatívát, például John Kasich ohiói kormányzót támogassanak. Ha egy ilyen helyzet állna elő, akkor egyik jelölt sem kapna elég (270) szavazatot az elektori kollégiumban, és a döntés joga a képviselőházra szállna át, ott minden állam delegációjának egy szavazata lenne ebben az esetben. Azonban mivel a képviselőházban is biztos többségük van a republikánusoknak, ezzel minden bizonnyal csak elodáznák a döntést, hiszen nehéz elképzelni, hogy a képviselők a népharagot kockáztatva szembemennének Trumppal, és a választás eredményével.

Nagyon kicsi az esélye bármi meglepőnek

Ráadásul a gyakorlatban 37 elektor rengeteg, akik pedig nem szívlelik Trumpot, azok közül többen inkább átadták alternatív elektoroknak a szavazás jogát, mint tette azt az atlantai republikánus aktivista Baoky Vu. Nem mellesleg, miután bedobták Kasich nevét, az ohiói kormányzó sietett elhatárolódni, és arra sürgette az elektorokat, hogy ne rá szavazzanak, hiszen egy semmiből előhúzott ember teljesen illegitim lenne.

A Vox arra is emlékeztet, hogy az elektorok ugyan felülírhatják a választás eredményét, de a szavazataikat január 6-án fogják hivatalosan megszámolni a kongresszusban, és ott akár diszkvalifikálhatnak is belőlük, emellett pedig bíróságon is meg lehetne támadni egy ilyen lépést.

Elméleti lehetőség tehát van, de valójában csak az az igazi kérdés, hogy pontosan mennyi elektor fordul szembe egyik, vagy másik jelölttel. Az elektoroknak jogi tanácsot adó Lawrence Lessig harvardi professzor azt sem tartja kizártnak, hogy ha nem is 37, de azért több republikánus elektor megváltoztathatja álláspontját. A FairVote adatai szerint 1836 óta nem fordult elő, hogy egynél több elektor pártoljon el egy jelölttől, kivéve, ha annak halála miatt kellett mást választani. Ez azt jelenti, hogy most az is történelmi lenne, ha egynél több valaki ugrana ki, és üzenetértéke mindenképpen lehet az elektorok lépésének Trump elnöksége előtt.

Régi vita lángolt fel újra

Az elmúlt hetekben megint előkerült az elektori rendszer körüli régi vita is, sokan ugyanis inkább az országosan leadott szavazatok alapján hirdetnének majd győztest a jövőben. Viszont a rendszer támogatói szerint ez mindennél jobban jelzi, hogy az Egyesült Államok több különböző állam szövetsége, az egyes államokat pedig egy átlagos választáshoz hasonlóan az a jelölt nyeri el, aki ott a legtöbb szavazatot kapta. Annyira pedig nem volt gyakori, hogy ne az összesen leadott szavazat tekintetében győztes jelölt vigye az elektori kollégiumot is, ami most öt elnökválasztásból másodszor fordult elő a demokratákkal.

Korábban is inkább demokrata oldalról voltak kezdeményezések, több állam is hajlana arra, hogy ne az elektori kollégiumot vegyék figyelembe, azonban a republikánus többségű államok nem – ezek egy része így teljesen el is veszítené a súlyát, ami az elektori rendszerben megmarad, hiszen 3 elektor alá egyik gyéren lakott állam sem csúszhat –, és érthető módon a most a választásokat eldöntő billegő államok sem, hiszen ez éppen az ő kiváltságos státuszukat kérdőjelezné meg.

Az aktuális győztesből is következő széljárást persze jól jelzi, hogy miközben Mitt Romney 2012-es veresége után még maga Trump is arról írt Twitteren, hogy igazságtalan a rendszer, és a republikánusok 54 százaléka akart változtatni rajta a Gallup felmérése szerint, most csak 19 százalékuk érzett hasonlóan.

Borítókép: REUTERS/Mohammad Khursheed