Sandersék a latinók szavazataiért is megküzdenek
További Fehér ház cikkek
- Donald Trump szerint Washingtonból irányítják az ellene folytatott büntető hadjáratot
- Donald Trumpnak saját elvbarátai vittek be egy gyomrost, ami a győzelmébe is kerülhet
- Donald Trump olyan „alkut” ígért az abortuszról, amely mindenkinek tetszeni fog
- Hatalmas bajban az elnök, de a kihívója sem örülhet annyira
- Barack Obama és Bill Clinton is segítette Joe Biden kampányát
A demokrata jelöltek közül Bernie Sanders vermonti szenátor indulhat neki a legvidámabban a nevadai kaukusznak, aminek a FiveThirtyEight szerint egyértelmű esélyese. Az első két megmérettetés megalapozhatta az önbizalmát: Sanders holtversenyszerűségben ugyan, de lényegében az egyik győztesként került ki a demokraták iowai kaukuszából, aztán megnyerte az első hagyományos előválasztást New Hampshire-ben.
Szorosan Sanders sarkában van Pete Buttigieg, az indianai South Bend kisváros volt polgármestere, aki Iowában szavazatszámban elmaradt ugyan Sanders mögött, de az állami delegáltak számában megelőzte őt. New Hampshire-ben se sokkal szorult a második helyre, ezért ugyanannyi delegáltat kapott, mint Sanders, a delegáltak számát tekintve így összesítésben jobban is áll nála.
New Hampshire meglepetése Amy Klobuchar minnesotai szenátor váratlan sikere volt: csupán néhány százalékkal lemaradva futott be a harmadik helyre.
Az első két előválasztás nagy vesztese Joe Biden, Barack Obama volt alelnöke, aki a valódi megmérettetéseken a még egy hónappal ezelőtti közvélemény-kutatásokra rácáfolva csúnyán leszerepelt. New Hampshire-ban egyetlen delegáltat sem gyűjtött, és ugyanígy járt a massachusettsi szenátor, Elizabeth Warren is, aki Bidenhez hasonlóan a várakozások alatt teljesített. (Mike Bloomberg, a volt New York-i polgármester még nem volt élesben megméretve és egyelőre nem is lesz, mert ő a saját döntése alapján először csak a a március 3-i szuperkedd előválasztásain fog szerepelni.)
Ami elég volt a jó szerepléshez az első két megmérettetésen, az mostantól nem biztos, hogy az lesz: most válik majd fontossá igazán, hogy a kisebbségek kikkel szimpatizálnak.
New Hampshire és Iowa ugyanis főként fehérek lakta állam, de a következő államokban sokkal magasabb a kisebbségek aránya.
Sanders jól szerepelhet a latinók között is
Sanders nagy energiákat fektetett abba, hogy megszólítsa a latinó szavazókat, és a Politico szerint a felmérések szerint vezet is közöttük a szombaton szavazó Nevadában. A kaukusz résztvevőinek nagyjából 20 százaléka is latinó lehet majd. A vermonti szenátor kampánycsapata kifejezetten megcélozta a latinó szavazókat a Youtube-on, a tévéreklámokban, és a különböző rendezvényein is. 35 rendezvényt spanyolul tartottak.
Kedden két felmérés is azt mutatta, hogy Sanders és Biden szerepelhet a legjobban a latinók között Nevadában. A Univision felmérése szerint Sanders 33 százalékon, Biden 22 százalékon állt közöttük, míg a Telemundo pollja Bident tette első helyre 34 százalékkal, Sanderst pedig 31 százalékra jósolta. Azonban mindkettő készítői úgy számolnak, hogy a New Hampshire-i győzelem azóta még javított Sanders esélyein. Ha Sanders jól tud szerepelni közöttük, az fontos jelzés lehet majd a március 3-i szuperkedden szavazó Kalifornia, Texas és Észak-Karolina előtt.
Biden a FiveThirtyEight szerint a második helyért fog küzdeni Nevadában Warrennel és Buttigieg-dzsel. Ez azért lesz fontos, mert ha a volt alelnök nem tud szombaton sem legalább az első kettőben végezni, akkor lényegében az egy héttel később szavazó Dél-Karolina marad az egyik utolsó reménye. Ott a demokrata szavazók jelentős része fekete.
AMIKOR A DEMOKRATA JELÖLT-ASPIRÁNSOK EGYMÁSHOZ VISZONYÍTOTT ESÉLYEIT LATOLGATJA AZ AMERIKAI SAJTÓ, AZ A KULCSFONTOSSÁGÚNAK TŰNŐ SZEMPONT TÉR VISSZA ÚJRA MEG ÚJRA, HOGY KIBEN LÁTNAK A SZAVAZÓK POTENCIÁLT TRUMP LEGYŐZÉSÉRE.
És úgy tűnik, ez különösen fontos a fekete szavazóknál. A Politico január végén arról írt, milyen stabilan tartja vezető helyét Biden a fekete szavazók körében ellenfelei minden próbálkozása ellenére. A Politico egy Julius Stephens nevű, fekete, magát liberálisnak valló szavazó példájával illusztrálta a helyzetet. Stephensnek szimpatikusak Warrennek az egészségbiztosításra vonatkozó tervei, és kedveli Sanders mondanivalóját is, de szerinte Amerika sosem választana meg elnöknek se egy ottani mércével mérve szocialistát, se egy nőt.
Buttigieg, Warren és Sanders tisztességgel lefutották a kötelező köröket: felmutattak mögéjük felsorakozott fekete aktivistákat és választott tisztségviselőket, nyilvánosságra hozták a rendszerszintű egyenlőtlenség felszámolására kidolgozott terveiket, de ezzel nem mentek sokra. A helyzetet viszont azóta megkavarhatta Biden rossz szereplése az első két államban. Ha a fekete szavazók kételkedni kezdenek Biden esélyeiben, megfontolhatják, hogy beálljanak valamelyik másik jelölt mögé. A FiveThirtyEight szerint még mindig a volt alelnöknek van a legtöbb esélye Dél-Karolina megnyerésére, de Sanders már szorosan ott van a nyomában, és ez még mind Nevada előtti állás.
Nem most van itt a nők ideje?
Trump legyőzésének rendelődnek alá az egyéb szempontok legtöbbször a demokrata nők körében is. A New York Timesban arról jelent meg cikk, hogy a nők egy jelentős része számára másodlagossá vált, hogy végre női elnöke legyen Amerikának, ennél fontosabbnak érzik, hogy megszabaduljanak Trumptól. Körülbelül két tucat, iowai női szavazóval készült interjúra hivatkozva arról írtak, hogy csökkent a Hillary Clinton által egykor a legmagasabb, legkeményebb üvegplafon áttörésének hívott álom csábítása, most úgy érzik, nincs itt ennek az ideje, inkább annak rendelnek alá mindent, hogy sikerüljön legyűrni Trumpot. Ahogy a lapnak a 68 éves Becky Kakac fogalmazott: szeretné megérni, hogy női elnöke legyen az országnak, és örömmel támogatna női jelöltet, csak nem most.
Nem hiszem, hogy ez a mi évünk
– fogalmazott. Ő például Biden felé hajlik. A mérsékelt női szavazók Clinton vereségére utaltak vissza, mikor magyarázták, miért vonakodnak újra nőre szavazni. Szerintük túl nagy a tét, nem akarnak kockáztatni.
Trump: esélyesebbnek hiszik, de a feketék között alig látszik
A múlt év végén, év elején sokat javult Donald Trump elnök állása a lehetséges demokrata riválisokhoz képest. Az ABC elemzése szerint Trump kilátásait a gazdasági helyzet javította, egész pontosan az, hogy az utóbbi időben sokkal kevesebb lett a saját jövőjét bizonytalannak érző amerikai. Trump hivatalba lépése előtt egy évvel az amerikaiak 63 százaléka vallotta, hogy aggódik amiatt, képes lesz-e fenntartani megszokott életszínvonalát. Az aggódók aránya január végére 43 százalékra csökkent.
Trump malmára hajthatja a vizet az is, hogy jelenleg őt érzékelik az esélyesebbnek. Amikor azt kérdezték a Washington Post és az ABC News megrendelésére készült, január végi felmérés résztvevőitől, hogy szerintük ki nyeri a választást, 49 százalék tippelt Trumpra és 43 a demokrata kihívóra. Ugyanakkor az esélyesebbnek érzett induló felé hajlás nem annyira erős tényező, 2016-ban az amerikaiak több mint fele hitte, hogy Hillary Clinton lesz a győztes.
Trump 94 százalékban megtartotta azoknak a támogatását, akik rá szavaztak 2016-ban. Ettől még viszont népszerűtlen elnöknek számít, átlagban rosszabb eredményt mértek neki, mint bármelyik másik elnöknek az elmúlt 75 évben, mióta készülnek efféle felmérések. Ő az első, akinek az elnöksége alatt sosem sikerült kivívnia a többség támogatását.
A január végi felmérés nagyon látványos különbséget mutatott ki a férfiak és a nők preferenciáiban. A nők körében a demokrata jelöltségre pályázók vezetnek messze-messze, 23-30 százalékponttal Trump előtt, míg a férfiaknál az elnök húz el 15-24 százalékponttal. Ha most lenne a választás, ez kétszer akkora szakadékot jelentene, mint ami az előző rekord volt, a 2016-os 24 százalékpontos különbség.
A felmérés idején a demokrata esélyesek nagyon hasonlóan álltak Trumphoz képest, így az egyszerűség kedvéért az ABC az egyikük, Biden példáján mutatta be az állást a különböző demográfiai csoportokban.
- A férfi-női megoszlásban például ez úgy néz ki, hogy a férfiaknál 56 százalékon állt Trump, Biden pedig 39-en, de a nőknél 62 százalékra mérték Bident, Trumpot meg csak 32-re.
- A fehér szavazók körében 54-42 megoszlásban vezetett Trump (ebben a csoportban hasonlóan, de némileg jobban szerepelt 2016-ban, amikor 57 százalékot vitt).
- A feketéknél viszont Bidené volt a szinte egyöntetű támogatás (94 és 4 százalék),
- és kétszeres a volt demokrata alelnök támogatottsága Trumpéhoz képest a latinók között (61 és 31 százalék). Az előző három elnökválasztáson egyébként ennél kicsit jobban szerepelt a demokrata jelölt a latinóknál (2016-ban például 67 százalék).
Ezek a trendek még fontossá válhatnak
Az Axios február elején végigvette, mik azok a meghatározó demográfiai trendek, amelyek beleszólhatnak majd az elnökválasztás kimenetelébe. Ezeknek a változásoknak a lenyomata első pillantásra nem nyilvánvaló. Bár ezúttal több nő és etnikai, faji kisebbséghez tartozó jelölt szállt be a demokraták versengésébe, mint bármikor korábban, a legesélyesebb jelöltek többsége végül most is fehér, idős, gazdag férfi.
A választás egyik fontos tényezőjének viszont így is a fiatalok számítanak, pontosabban az, hogy a millenniumi és a Z-generáció jellemzően a liberális értékekkel azonosul, vonzó számukra a Sanders-féle balos politika, és a Demokrata Pártra szavaznak. A demokratáknak adott a feladat: rá kell őket bírni a szavazásra. A fiatalok nagy kedvence Sanders, de rajta kívül Bloomberg is ráröpült erre a korosztályra, mindketten nagyon sokat költenek például a rájuk célzott Facebook-hirdetésekre.
Ezzel párhuzamosan a szavazók között arányaiban egyre több a konzervatívabb idős, nyugdíjaskorú ember, ahogy öregszik a bébibumm-generáció és nő a várható élettartam. Mivel többen vannak, kisebbségbe szoríthatják a szavazáskor a fiatalokat és az ő preferenciáikat. Ennek a korosztálynak arra is nagyobb valószínűséggel van pénze, hogy adományokkal segítse kedvenc jelöltjeinek a kampányát. A legtöbb támogatást a nyugdíjaskorúaktól Trump és Warren kapja, illetve több felmérés Bident méri erősnek az idősebb, demokrata szavazók körében, írja az Axios.
Aztán ott van az a trend, hogy csökken a fehér szavazók száma, azoké, akiken olyan nagy részben múlott 2016-ban Trump győzelme. 2020-ban első ízben a latinóké lesz a legnagyobb kisebbségi csoport a választáson. A vidéki életforma is visszaszorulóban van, egyre nő az urbánus környezetben élő amerikaiak aránya. A legnagyobb népsűrűségű helyeken pedig jellemzően a demokratákhoz húznak a szavazók.
És a vallásosság is teret veszít. Az amerikaiak negyede már nem kötődik semmilyen valláshoz. Míg 2008-ban a népesség 54 százaléka vallotta magát fehérnek és kereszténynek, ez az arány 2018-ban már csak 41 százalék volt. Ezen belül az evangéliumi szavazók aránya a népesség 21 százalékáról 15 százalékra csökkent ezalatt az idő alatt, de ők továbbra is kiugróan aktív szavazóknak számítanak, és jellemzően Trump mellett állnak.
(Borítókép: Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Tom Steyer milliárdos üzletember, Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, Joe Biden volt alelnök, Bernie Sanders vermonti szenátor, Pete Buttigieg az indianai South Bend volt polgármestere és Amy Klobuchar minnesotai szenátor (b-j) az előválasztások előtti utolsó országos vitájukon az iowai Des Moines-ban 2020. január 14-én. Fotó: MTI/AP/Patrick Semansky)
Rovataink a Facebookon