Pontosan öt héttel a november 8-i elnökválasztás előtt a demokrata Hillary Clintonnak sikerült újból több pontos előnybe kerülnie az első tévévita után katasztrofális hetet letudó republikánus Donald Trumppal szemben. A mostani hét sok szempontból meghatározó lehet, de kevésbé a kedden tartott, várhatóan szintén Clintonról és Trumpról szóló alelnökjelölti vita, és sokkal inkább a két elnökjelölt vasárnap esedékes második összecsapása miatt.
A következő tíz hétben reményeik szerint minden héten jelentkezni fognak újabb szivárogtatásokkal, mondta Julian Assange, a Wikileaks alapítója, aki videón jelentkezett be a szivárogtató portál alapításának tizedik évfordulója alkalmából tartott berlini sajtótájékoztatóra.
A Reuters szerint az is elhangzott, hogy a még idén nyilvánosságra hozott dokumentumok három ország kormányát és az amerikai elnökválasztást is érintik. Utóbbi információkat még a november 8-i szavazás előtt kihozzák. A sajtótájékoztatón azonban semmilyen új információ nem derült ki.
Donald Trump republikánus elnökjelölt hétfő este azt állította, hogy briliáns módon használta ki az amerikai adótörvényeket. A republikánus elnökjelölt kétnapi hallgatás után szólalt meg a New York Times által nyilvánosságra hozott ügyben, amely szerint 1995-ben 916 millió dolláros (mostani árfolyamon több mint 250 milliárd forintos) veszteséget jelzett az adóhivatalnak, és erre hivatkozva 18 éven keresztül nem fizetett szövetségi jövedelemadót.
Felszólította Donald Trump alapítványát Eric Schneiderman, New York főállamügyésze, hogy fejezzék be az adománygyűjtést az államban, miután megállapították, hogy eddig engedély nélkül folytatták ezt a tevékenységet.
Az eredeti hírekkel szemben Julian Assange, a Wikileaks alapítója nem fog kiállni Londonban az ecuadori nagykövetség erkélyére egy nagy bejelentésre kedden, viszont helyette videón jelentkezhet be a kiszivárogtató portál alapításának tizedik évfordulójából tartott berlini sajtótájékoztatóra. Az MSNBC szerint végül „biztonsági kockázatok" miatt vetették el az erkélyt.
Egyelőre arról sem tudni semmi biztosat, hogy mivel állna elő Assange, de a legtöbben azt találgatják, hogy Hillary Clintonról hozhat nyilvánosságra újabb információkat, amiket már augusztusban belengetett.
A The New York Times hozzájutott Donald Trump 1995-ös adóbevallásához, ami alapján elképzelhető, hogy a republikánusok milliárdos elnökjelöltje azóta nem is fizetett jövedelemadót.
Abban az évben ugyanis hatalmas, 916 millió dolláros (mai árfolyamon is 251 milliárd forintos, bár akkor ez az összeg jóval többet ért) veszteséget jelentett, miután a 90-es évek elején bedőlt több érdekeltsége is. A lap által megkérdezett szakértők pedig úgy vélik, ezt a veszteséget akár le is vonhatta későbbi jövedelemadó fizetési kötelezettségéből, azaz elképzelhető az is, hogy 18 éve nem kellett egy centet sem fizetnie jövedelme után.
Először a hétfői elnökjelölti vita végén került elő a téma, de Donald Trump még öt nappal később is folytatta a Twitterén az Alicia Machado volt szépségkirálynő körül kialakult vitát, aminek aztán Hillary Clinton is rendszeresen újabb muníciót ad saját tweetekkel.
Donald Trumpnak, a republikánusok elnökjelöltjének igaza volt, amikor a hétfői elnökjelölti vita után panaszkodott, hogy valami baj volt a mikrofonjával – írja az MTI. Ezt az Elnökjelölti Viták Bizottsága ismerte el a pénteki nyilatkozatában.
Miután a libertariánus Gary Johnson nem tudott megnevezni egy olyan külföldi vezetőt, akit különösen tisztelne, természetesen nekiszegezték ezt a kérdést a két nagypárti elnökjelöltnek, Hillary Clintonnak és Donald Trumpnak is. A válasz pedig más felhanggal, de ugyanaz volt: Angela Merkel német kancellár.
A Newsweeek közepes méretű bombát robbantott csütörtökön: dokumentumokkal alaposan kibélelt tényfeltáró riportban mutatta be, hogy
A Hillary Clinton és Donald Trump mögött a felmérésekben teljesen esélytelenként, de harmadik helyen álló, libertariánus Gary Johnsonnak megint meggyűlt a baja egy kérdéssel, ezúttal nem tudott elsőre megnevezni egy olyan külföldi vezetőt, akire felnézne.
Donald Trump vagyona 800 millió dollárral csökkent az elmúlt évben a Forbes becslése szerint. A republikánus elnökjelöltet azért még nem kell az éhenhalástól félteni, még mindig van 3,7 milliárd dollárja, azaz valamivel több mint ezer milliárd forintja van. Ugyanakkor nyilván nem fogja jól kivenni magát, hogy miközben azzal kampányol, hogy milyen sikeres üzletember, pont a választási évben bukja el vagyona ötödét.
A válaszadók 93 százaléka szerint nem került barátságukba a mostani elnökválasztás, 7 százalék viszont volt, akivel a demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump küzdelme miatt szakította meg a kapcsolatait, derült ki a Monmouth Egyetem felméréséből. Ez egyébként megfelel a korábbi választások alatt mért eredménynek, vagyis az elnökválasztási kampányok ennyire mindig megosztják az embereket.
Az elnökjelölti vitákkal lassan ráfordulunk az amerikai elnökválasztási hajrára, de talán még nem késő, hogy feltegyük a kérdést: tulajdonképpen mi is a tétje a világ legdrágább, legnagyobb felhajtással kísért és legtöbb szuperlatívusszal övezett politikai kampányának?
Szórakoztató mellékszál bukkant fel a kedd hajnali elnökválasztási vitával kapcsolatban: Howard Dean volt vermonti kormányzó azzal gyanúsította meg Donald Trumpot, hogy
Ahogy arra számítani lehetett, nézettségi rekordot döntött a magyar idő szerint kedd hajnalban megrendezett Clinton-Trump-vita.
Az amerikai elemzések kiemelik, hogy Trump már-már iróniába hajló módon igyekezett kedves, nyugodt hangnemben indítani a vitát, de a latolgatások alapján a győztes taktika egyik kulcsának tartott nyugalom hamar elillant. A republikánus jelölt – talán habitusából eredően – az ilyenkor szokásos faarc helyett a kelleténél intenzívebben reagálta le Clinton frázisait, sokszor csóválta a fejét, ajkát harapdálta.
Az elnökjelöltek vitájának éjjelén többen kerestek Hillary Clintonra, mint Trumpra - közölte a Google.
Before and after the #PresidentialDebate: searches by US state for @HillaryClinton & @realDonaldTrumphttps://t.co/c3Eqtco5Je pic.twitter.com/Ekt9E3d13B
— GoogleTrends (@GoogleTrends) September 27, 2016
Miután nagyon messze elmaradt az elnökjelölti vitára való bejutáshoz szükséges küszöbtől, Jill Stein zöld párti politikus inkább a vitának helyt adó Hofstra Egyetem campusába kitelepülve próbálta felcsipegetni a Hillary Clintonra és Donald Trumpra irányuló médiafigyelem morzsáit.
A demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump összecsapott az első, történelmi tévévitában, amit akár több mint százmillióan is követhettek élőben. Egyik oldalról sem hiányoztak a támadások, és Trump ügyesen vitte át az üzenetét a vita első harmadában, de több fontos pillanatból is Clintonnak sikerült jobban kijönnie, miközben komolyabb hibát egyikük sem követett el.
Az öltözködésben megcserélődtek a két párt hagyományos színei, mivel Clinton vörös kosztümöt, Trump pedig kék nyakkendőt választott a New York-i Hofstra Egyetemen tartott vitára. Ahogy az várható volt, Clinton a felkészültségére és a tapasztalatára is épített Trumppal szemben, aki inkább az összképben próbált kitűnni, de megint többször ellentmondásba került a tényekkel. Miközben az osztott képernyőn a veterán vitázónak számító Clinton végig stabilan állt, addig Trumpnál a szokásos mozgolódások mellett feltűnő volt, mennyiszer ivott a poharából.
Minden bizonnyal ez lesz minden idők legnézettebb politikai eseménye, több mint százmillióan követhetik majd a demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump első elnökjelölti vitát, ami sok szempontból történelmet írhat.
A New York-i Hofstra Egyetemen tartott vita alapjaiban változtathatja meg az egész elnökválasztási versenyt, az állás ráadásul éppen a kezdést megelőző órákban lett, ha lehet, még szorosabb. A FiveThirtyEight Now Cast modellje azt mutatja meg, hogy mi lenne az állás, ha nem november 8-án, hanem már holnap tartanák az elnökválasztást. Ebben hétfőn este volt olyan pillanat, amikor 50,3 százalék esélyt adtak Trump, és 49,7 százalék esélyt Clinton győzelmére, azóta megint 50,6 százalék esélye lenne a volt first ladynek. Trump utoljára a republikánus konvenció idején tudott egy-két napra előnybe kerülni, azóta és előtte is a demokrata jelölt vezetett.
Vasárnap New Yorkban járt Benjámin Netanjahu és találkozott Donald Trumppal és Hillary Clintonnal is. A két találkozóból az első az érdekesebb, ugyanis a republikánusok elnökjelöltje az izraeli kormányfőnek azt ígérte, hogy amennyiben ő lesz az elnök, akkor el fogják ismerni Jeruzsálemet, mint Izrael oszthatatlan fővárosát.
Ez az USA közel-keleti politikájának teljes fordulatát jelentené az MTI szerint, ugyanis a zsidó állam 1948-as megalapítása óta Washington nem ismerte el Izrael fővárosaként Jeruzsálemet - és nem véletlenül, mivel a palesztinok is leendő államuk fővárosaként tekintenek a városra.
A republikánus elnökjelölt Donald Trump bedobta, hogy meghívja a hétfő esti elnökjelölti tévévitára Gennifer Flowerst, azt a nőt, akivel évtizedekkel ezelőtt, még elnökké választása előtt volt viszonya Bill Clintonnak, habár kampánycsapata vasárnap már tagadta, hogy tényleg erre készülnének.
Ezzel a fricskával reagált a hétvégén arra, hogy Hillary Clinton kampánycsapata meghívta a republikánus jelölt élénk kritikusának számító Mark Cuban milliárdost, hogy üljön ott a vendégükként az első sorban. A többek között a Dallas Mavericks NBA-csapatot is tulajdonló Cuban a kampányban rendszeresen ostorozta Trumpot, amiért nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását.
A demokrata elnökjelölt Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump eltérő stratégiával, de nagy erőkkel készül a hétfő esti első tévévitájukra, ami alapjaiban írhatja újra az egész elnökválasztási versenyt. Minden bizonnyal ez lesz minden idők legnézettebb politikai eseménye, túlszárnyalva Ronald Reagan és Jimmy Carter 1980-as vitáját, de az sem kizárt, hogy még a tavalyi Super Bowl 114 millió nézős rekordját is megközelítheti az USA-ban.
Azért lehet ennyi ember kíváncsi arra a bizonyos másfél órára, mert sokat fordult az elnökválasztási küzdelem, mióta Clinton másfél hónapja még magasan vezetett Trump előtt. A republikánus jelölt feljött demokrata riválisa nyakára, és ugyan továbbra is Clinton maradt a favorit, innentől már nem kell mindennek a feje tetejére állnia, hogy Trump tovább faragjon a hátrányán, és akár át is vegye a vezetést.
Bár eddig egetrengető botrányok nem igazán kerekedtek ki a Hillary Clinton ímélbotrányával kapcsolatos nyomozásból, most legalább megtudhattuk, hogy Barack Obama álnéven levelezik. Erre az FBI által pénteken közzétett nyomozati iratokból derült fény, és a Politico számolt be róla.
A legújabb nyilvánosságra hozott dokumentumokban ugyanis szerepel egy kihallgatás leirata, amelyben a tanú, az amerikai külügyminisztérium egyik magas beosztású munkatársa nem ismerte fel egy vizsgált e-mai feladóját. Mikor közölték vele, hogy az elnökről van szó, aki álnevet használ, annyit mondott: ez hogyhogy nem titkosított? A leirat szerint meglepődött azon, hogy az Obama álnéven kommunikál, sőt utána kért magának egy másolatot is a kérdéses e-mailről.
Hillary Clintonnak az utóbbi hetekben eléggé megcsappant a népszerűsége, ezért a demokrata elnökjelöltnek elő kellett húznia valamit a kalapból. Nem meglepő módon a választás az elit-, gazdag- és kapitalizmusellenes hangokban bővelkedő kampány egyik slágertémájára, a gazdagok megadóztatására esett, Clinton új adótervezete ugyanis
Azaz a szupergazdagok hagyatékának nagyobbik részét lesápolná az amerikai állam.
Az internetes mémek is beszálltak az elnökválasztásba: Palmer Luckey, a virtuális valóság szemüvegeket fejlesztő Oculus alapítója beszáll a Trump-kampányba, és olyan bloggereket és internetezőket szerződtet, akik megrendelésre gyártanak majd lejárató és kifigurázó tartalmat Hillary Clintonról.
Pálfordulás következett be az amerikai elnökválasztás hajrájában, ugyanis a Trump ellen hevesen kampányoló republikánus texasi szenátor, Ted Cruz bejelentette, hogy a republikánusok jelöltjére fogja leadni a voksát. Cruz két dologgal indokolta döntését. Az egyik, hogy tavaly megígérte, hogy mindenképpen a republikánus jelöltre fog szavazni. A másik indok, hogy bár alapvető dolgokban ütköznek nézeteik Trumppal, Hillary Clinton számára teljesen vállalhatatlan, és képtelen lenne rá szavazni.
Cruz korábban a republikánus jelöltállító gyűlésen alakított egy nagyot azzal, hogy nem volt hajlandó támogatásáról biztosítani az egy nappal korábban nagy többséggel hivatalos elnökjelöltnek választott Donald Trumpot. A helyszínen a delegáltak keményen kifütyülték, és a pártból is sokan bírálták.
Cruz akkor azt mondta, hogy olyan vezetőre van szükség, aki kiáll az értékek mellett, és azok mentén egyesít, és remélte, hogy a düh helyett a szeretet választják az emberek.
A Kongresszus Hírszerzési Bizottságának vezető demokrata politikusai az orosz titkosszolgálatokat teszik felelőssé az elmúlt hónapok amerikai választói adatbázisait és a Demokrata Párt szervezeteit ért hackertámadások miatt. Dianne Feinstein kaliforniai szenátor és Adam Schiff képviselő közös nyilatkozatban szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hagyjon fel a tevékenységével, ne próbálja meg befolyásolni a novemberi elnök- és kongresszusi választást, írja a CNN.
Az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban egyre többször ért kibertámadás politikai szervezeteket és közhivatalokat. Szerdán ismeretlenek egy scannelt képet töltöttek fel az internetre Michelle Obama first lady útlevéléről. A gyanú szerint a hackerek a Fehér ház rendszeréből vagy az elnöki hivatal valamelyik dolgozójától jutottak hozzá a fájlhoz.
Rovataink a Facebookon