Azt eddig is tudtuk, hogy George Clooney Barack Obamát, Chuck Norris pedig republikánus kihívóját, Mitt Romney-t támogatja, de komolyabb kiállásra már nem számítottunk az utolsó napokban. Michael Bloomberg, New York független polgármestere viszont váratlanul bejelentette Obama támogatását, amit részben a demokrata elnök klímaváltozás elleni elkötelezettségével indokolt.

Amerika és a világ kíváncsian figyelik, hogy ki nyeri az elnökválasztást a tengerentúlon. A fej fej melletti állást mutató közvélemény-kutatási adatok miatt a befektetők kivárnak. Pedig éppen a szoros eredmény lehet a záloga annak, hogy a két párt lezárja végre az igazi háborúját a választások után, és ezzel középtávon is kedvező környezetet teremtsen a gazdaság és a tőzsdék számára.

Néhány héttel ezelőtt minden világosnak tűnt. Barack Obama egyértelműen vezette a közvélemény-kutatásokat. Előnye 3-4 százalékos volt országosan, ami nem tűnik soknak, de ha nem is földcsuszamlásszerű, mégis magabiztos győzelmet jelenthetett volna a jelenlegi amerikai elnöknek. Azonban az első elnökjelölti vita megfordította a trendeket, és a republikánus kihívó, Mitt Romney kiegyenlítette az állást.

Hogyan érintheti a Sandy hurrikán a jövő keddi elnökválasztást? Az amerikai politikai élet egyik legnépszerűbb kérdése ez, de a szokásos hasonló kérdésekkel ellentétben most a legmagabiztosabb szakértők is leginkább csak csóválják a fejüket, miközben a hurrikán pusztítása után csütörtökön újrakezdődött a kampány.

Javában zajlik az elnökválasztási kampány az Egyesült Államokban, ahol szinte minden figyelem Barack Obama demokrata elnökre és republikánus kihívójára, Mitt Romney-ra irányul. Kevés szó esik azonban Obama és Romney választási stábjáról és legfőbb tanácsadóikról. Annak ellenére is, hogy legalább annyira az ő teljesítményükön múlik a választás kimenetele, mint a jelöltekén.

Az amerikai elnökválasztási verseny pár nappal a nagy nap előtt a végletekig kiélezett, és a Sandy hurrikán pusztítása is alaposan felkavarta a közvéleményt, így épeszű elemző most nem is nagyon próbálkozik az eredmény megjóslásával. Ehelyett mi is inkább egy ritkán boncolgatott témát veszünk elő: mi történik a volt elnökökkel?

A hivatalból leköszönő elnököknek járó juttatásokat és privilégiumokat a Former Presidents Act részletezi. Ezt 1958-ban hozták, azelőtt az exelnököknek még nyugdíj sem járt a hivatalban töltött éveik után. A törvény ma a volt elnököknek járó nyugdíj mértékét az aktív miniszterek fizetésének összegében állapítja meg, ez jelenleg évi bruttó 191300 dollár (közel 42 millió forint), ami nagyjából az amerikai átlagfizetés négy-ötszörösének felel meg. Az elnöki fizetés ennek kicsit több mint a duplája, 400 ezer dollár évente (ami egyébként az inflációt is figyelembe véve most a legalacsonyabb az elmúlt bő 200 évben). Jár ezen felül nekik egészségbiztosítás, és a legjobb katonai kórházak ellátása szükség esetén.

A volt elnökök saját személyzetet tarthatnak, amit a kormány fizet, az egyetlen kikötés, hogy legfeljebb évi 150 ezret kaphat egy ilyen alkalmazott. 1965 és 1996 között az exelnököknek életfogytig tartó védelem járt az aktív elnökre is vigyázó titkosszolgálattól, azonban mára ezt eltörölték, és Obamának csak a leköszönés (legyen az most, vagy négy én múlva) utáni tíz évben fog vigyázni a szolgálat, a feleségével együtt. Az exelnökök gyerekeire csak 16 éves korig vonatkozik a védelem, Obama két lánya most 14, illetve 11 éves, vagyis ha megnyeri a választást, ha nem, 4-5 évnél tovább nem kap titkosszolgálati védelmet Malia és Natasha. A titkosszolgálati védelmet egyébként vissza is lehet utasítani, de ezzel eddig egyedül Nixon élt a lemondása után.

Elvileg semmi nem tiltja, hogy egy leköszönő elnök munkát vállaljon, vagy vállalkozást indítson, de ezzel a lehetőséggel nemigen szoktak élni - ami logikus is, hiszen olyan információk és államtitkok birtokában van minden exelnök, ami az üzleti életben biztosan jogosulatlan előnyhöz, az pedig végeláthatatlan pereskedésekhez vezetne. Ehelyett jellemzően könyveket írnak, alapítványokat vezetnek, jótékonykodnak, előadásokat tartanak. Általában tanácsadóként az utódok mellett maradnak, illetve egyfajta speciális nagykövetként diplomáciai feladatokat látnak el, Jimmy Carter például emberi jogi aktivistaként béke Nobel-díjat is kapott 2002-ben. Rajta kívül még három volt amerikai elnök van életben. Bill Clinton különösen aktív a politikai életben, támogatja Obama újraválasztási kampányát, emellett az ENSZ speciális nagyköveteként katasztrófa sújtotta országok segítségkérő akcióiban segít, és a William J. Clinton alapítványt vezeti, ami a klímaváltozás és az AIDS kutatóit támogatja. A két Bush a közélettől visszavonulva él Texasban, az ifjabbat a Texas Rangers baseballcsapat meccsein látni a legsűrűbben (a csapat tulajdonosa volt, mielőtt az állam kormányzója lett), az idősebb Parkinson-kórral küzd, de az orvosai szerint jól van.

Másként reagált az Egyesült Államok keleti partvidékén pusztító Sandy hurrikánra Mitt Romney és Barack Obama. Az elnök - akinek elnökként kötelessége is, hogy válsághelyzetekben a válsággal foglalkozzon - hétfőn lemondta az ebből a viharból amúgy kimaradó Floridában esedékes kampányrendezvényét. Ami amúgy nem jelentéktelen áldozat, a csatatérállamok legnagyobbikában ugyan stabilnak tűnik Romney előnye, de a különbség hibahatáron belüli. És ha november 6-án Florida Obamára szavazna, Romney-nak gyakorlatilag esélye se volna az elnöki címre.

Mitt Romneyt és Barack Obamát szinte egyedüli alternatívaként kínálja az elnöki posztra az amerikai politika. Mint előző cikkünkben bemutattuk, vannak ugyan olyan figurák és pártok az Egyesült Államokban, akik faltörő kosként nekimennek a rendszernek, de az ő szarvuk is beletörik a kínlódásba. A libertárius, zöld és alkotmánypárti jelöltekre ugyan az államok zömében lehet szavazni, de arra, hogy megszorongassák a nagyokat, nekik is kevés esélyük van.

A kis vagy harmadik pártok (azaz Third Parties) alapvető nehézségekbe ütköznek már az induláskor, ugyanis az is nagy küzdelem számukra, hogy egyáltalán felvergődjenek a szavazólapokra. A legalább 1-1 százalékra mért Gary Johnson, Jill Stein és Virgil Goode után most azokra a pártokra és jelöltjeikre koncentrálunk, akik meg akarják mutatni magukat, de egyelőre kevés sikerrel.

Barack Obama elnöksége alatt, 2009. január 20. óta 850 dollárról megduplázódott az arany árfolyama. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, szükség volt egy pénzügyi és gazdasági válságra, valamint egy erre reagáló válságkezelő pénzügyi és gazdaságpolitikára Amerikában, írja az aranypiac.hu.

Miközben Barack Obama elnök és republikánus kihívója, Mitt Romney nagyon szoros küzdelemben fordult rá a november 6-i elnökválasztásig hátralévő utolsó két hétre, a két nagy jelölt harmadik vitája után egy nappal megtartották a rajtuk kívül induló kisebb elnökjelöltek külön vitáját is egy chicagói szállodában. A Libertárius Pártot képviselő Gary Johnson, a zöldpárti Jill Stein, az alkotmánypárti Virgil Goode és a tavaly alapított Igazság Pártot képviselő Rocky Anderson vitáján a moderátor pedig a showman Larry King volt. A felhajtás messze elmaradt attól, ami Obama és Romney vitáit kísérte, de az interneten ennek ellenére sokan követték az eseményeket.

Fotó: Saul Loeb

Szó volt a klímaváltozásról, mind a négyen elítélően beszéltek a pénz szerepéről a politikában, ellenezték a külföldi háborúkat, Goode-on kívül pedig a többiek egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államoknak legalizálnia kellene a marihuánát. A vita részletes ismertetése helyett azonban inkább ismerjük meg a fontosabb harmadik párti (vagyis nem demokrata vagy republikánus) jelölteket. Felvázoljuk azt is, ki melyik nagy jelölttől lophat értékes szavazatokat, és mennyire boríthatja ez a nagy pártok terveit.

Mitt Romney kampánycsapata bejelentette, hogy a republikánus elnökjelölt Bostonban, a Boston Convention and Exhibition Centerben várja majd a november 6-i eredményeket. Romney korábban – az egyébként biztosan Obamára szavazó – Massachusetts állam kormányzója volt, és Belmontban él családjával.

A második vita harciassága ugyan elmaradt, de Barack Obama a hétfő esti, utolsó elnökjelölti tévévitában is keményen támadta republikánus kihívóját, Mitt Romney-t, aki inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy hihető főparancsnokként adja el magát az elnöknek inkább kedvező külpolitikai témákban.

A harmadik elnökjelölti vita után már csak két hét marad a november 6-i amerikai elnökválasztásig, és csúcsra pörög a kampánygépezet. Tíz hónappal a republikánus előválasztások kezdete után még mindig nem dőlt el az elnökség sorsa, szoros a verseny országosan és a csatatérállamokban is Barack Obama elnök és kihívója, Mitt Romney között. Az elnökválasztási kampány képei fekete-fehérben a Nagyképen.

Két héttel a november 6-i elnökválasztás előtt a külpolitika lesz a hétfő este rendezett harmadik, egyben utolsó tévévita középpontjában Barack Obama elnök és republikánus kihívója, Mitt Romney között. A külpolitika alapvetően Obama terepe, mégis az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mennyire tudják a gazdasághoz és a belpolitikához kapcsolni a felmerülő kérdéseket.

Hajszálra megegyezik és egyaránt 47-47 százalékon áll Barack Obama elnök, valamint republikánus kihívója, Mitt Romney országos támogatottsága a valószínű választók között a (helyi idő szerint) hétfő esti, utolsó elnökjelölti tévévita előtt – derült ki a The Wall Street Journal és az NBC News közös közvélemény-kutatásából.

Már kevesebb, mint három hét van hátra a november 6-i amerikai elnökválasztásig, az állás pedig nagyon szoros, ezért mindkét jelölt önti a dollármilliókat azokba a csatatérállamokba, amelyek majd eldöntik az elnökség sorsát.

Az első, elveszített tévévita után harciasabb fellépést vártak az újraválasztásáért küzdő Barack Obama elnöktől, aki ennek megfelelően támadó üzemmódba ment át a második vitában, és lépten-nyomon bírálta republikánus kihívóját, Mitt Romney-t. A volt massachusetts-i kormányzó próbálta megőrizni két héttel ezelőtti magabiztosságát, azonban több rossz pillanata is volt, és többek között egy Obamának kényes külpolitikai témából is ő jött ki rosszabbul.

Különösen nagy a tétje az amerikai elnökjelöltek kedd esti, második tévévitájának, miután a két héttel ezelőtt tartott első megmérettetés után szorosabb lett az állás. Elfogyott az újraválasztásáért küzdő Barack Obama demokrata elnök előnye országosan, és több csatatér államban is feljött, vagy átvette a vezetést a republikánus jelölt, akinek saját bázisát is sikerült feltüzelnie.

Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy ő a felelős a kelet-líbiai Bengáziban működő amerikai konzulátus biztonsági helyzetéért. A konzulátust múlt hónapban radikális iszlamisták megtámadták, és a támadás következtében életét vesztette az amerikai nagykövet és három másik amerikai.

Rálőttek Barack Obama kampányirodájára Denver belvárosában, senki se sérült meg. Raquel Lopez, a denveri rendőrség nyomozója elmondta: a rendőrséget az épületben dolgozók riasztották, miután a lövés következtében egy ablaktábla darabokra tört, számolt be a Reuters.

Az épületre egyetlen lövést adtak le. Az esetnek még nincs gyanúsítottja, a rendőrség jelenleg a biztonsági kamerák felvételeit elemzi. Egyelőre azonban azt sem tudni, hogy politikai célzatú merényletről van-e szó. A nyomozók ugyanis nem tudnak arról, hogy megfenyegették volna Barack Obama kampánystábját, de vizsgálják ennek lehetőségét is.

A magyar származású, de négy és fél évtizede az Egyesült Államokban élő Thomas Peterffy fizetett politikai hirdetésben szólítja fel az USA lakosságát arra, hogy a republikánus jelöltekre szavazzanak. A Forbes magazin nyilvántartása szerint a Soros Györgynél szegényebb, de azért négymilliárd dolláros vagyon felett rendelkező Peterffy Magyarországon, a szocializmus alatt szerzett tapasztalatait osztja meg az amerikaiakkal.

"A nép egyre szegényebb lett, és ugyanezt látom most [Amerikában] is", mondja a milliárdos, aki szerint választott hazája, az Egyesült Államok egy "csúszós lejtő" felé halad. "Amerika gazdagsága a sikerre vágyó emberek erőfeszítéseiből ered" – folytatódik a hirdetés. "Ha a siker befeketítésével elvesszük az embereket ösztönző erőt, azt a vagyont vesszük el, amivel a gazdagok segíthetik a szegényebbeket. Igen, a szocializmusban a gazdagok szegényebbek lesznek, de az eleve szegények még rosszabb helyzetbe kerülnek. Az emberek el fogják veszteni a kemény munkába vetett hitüket."

A hirdetés egyetlen szóval sem említi Obama elnököt vagy Mitt Romneyt, a republikánusok elnökjelöltjét, de egy olyan kampányban, ahol a republikánusok folyamatosan gazdagellenességgel vádolják Obamát, a célzás konkrétumok nélkül is egyértelmű. Peterffy több millió dollárt költ arra, hogy a hirdetés minél több emberhez eljusson a választásokat megelőző hetekben.

Az 1944-es születésű Péterffy Tamás 1965-ben emigrált az Egyesült Államokba, vagyonát nagyrészt az 1977-ban indított Interactive Brokers nevű, mára online tőzsdeügynökséggé fejlődött, értékpapír-kereskedelemmel és pénzügyi tanácsadással foglalkozó, 2009-ben 987 millió dolláros bevételt elkönyvelő cégének köszönheti.

Joe Biden megtette, amit Obama elmulasztott. Az első elnökjelölti vita után a konszenzusos vélemény Romney győzelmét részben Obama visszafogottságának tulajdonította. A demokraták leginkább azért bírálták, mert nem használta ki Romney botlásait, nem támadta például az elhíresült 47 százalékos nyilatkozata miatt. Biden most többször is előhozta ezt. „Néha, és ezt az alelnök maga is tudja, a szavak nem úgy jönnek ki az ember száján, ahogy akarja” – vágott vissza az első alkalommal Paul Ryan, Romney alelnökjelöltje. A poénon még a legendás elszólásairól ismert Biden is nevetett, igaz, azt is hozzátette, hogy ő maga mindig úgy is érti, ahogy mondja.

Fotó: Saul Loeb

„Akár az elnökválasztás kulcsfontosságú pillanata is lehet” – írja a Washington Post a csütörtök esti, magyar idő szerint péntek hajnali háromkor kezdődő alelnökjelölti tévévitáról.

De félre a tréfát. Az alelnökjelölti vita, vagy akár az alelnökjelölt személye ritkán fontos. Sőt. Az alelnök nem fontos. A toposz szerint ugyan egy szívdobbanásnyira van az elnökségtől (az elnök halála esetén az alelnök ül az elnöki székbe), de az HBO-n futó vígjáték, a Veep túlzásai ellenére is hitelesebb képet ad szerepéről. „Sue, hívott az elnök? Nem? Nem.”

Nem bízná a véletlenre az amerikai elnökválasztás eredményét David Siegel floridai ingatlanmogul. A Gawker által kiszivárogtatott köremail szerint a Westgate Resorts ügyvezető igazgatója balladai hosszúságú levelében azzal fenyegeti a dolgozóit, hogy Obama újraválasztása veszélybe sodorhatja állásaikat -írja a Huffinton Post.

A 2010-es focivébé idején Paul, a jóstehetségű polip borzolta minden tisztességes focidrukker kedélyeit azzal, hogy állítólag csalhatatlanul megjósolta a meccsek eredményeit. Az amerikai elnökválasztás közeledtével sorban jelennek meg a hasonlóan komolyan vehető jóslatok, amelyek általában borzasztóan nem tudományosak, viszont azt állítják, hogy az eddigi választásokon rendszeresen beváltak. A Mother Jones gyűjtött össze néhányat a meredekebbek közül, ezekből szemezgetünk.

A Gallup október 2. és 8. között reprezentatív felmérést készített Egyesült Államokban a valószínű szavazók körében, a felmérés nagy része az elnökjelöltek október 3-i, vitáját követően történt. Az eredmény 49:47 százalék Mitt Romney javára, a regisztrált szavazók körében azonban Barack Obama elnök vezet 49:46-ra. Egy nappal korábban ez az arány még 50:45 volt.

A regisztrált és a valószínű szavazóknál mért arány közti látványos különbség jól mutatja, hogy mennyire fontos lesz a kampánya finise az idei elnökválasztáson: sok múlhat azon, ki tudja jobban megszólítani a hezitálókat.

Pár héttel a választás napja előtt szürreális fordulatot vett az amerikai elnökválasztási kampány. Mitt Romney az első elnökjelölti tévévitán az amerikai közszolgálati tévé, a PBS állami támogatásának megszüntetését ígérte, amit az online közvélemény Amerika kedvenc gyerekműsora, a több mint 40 éve futó Szezám utca elleni támadásként értékelt. Az internetes népművészet után a demokraták kampánystábja is reagált, és tévés reklámban ekézi Romneyt, aki a Wall Street helyett a Sesame Streeten keresi a gondok megoldását, és aki Bernie Madoff és Dennis Kozlowski helyett a Nagy Madarat tartja az amerikai társadalom ellenségének.

A republikánus kampány is azonnal reagált, gyorsan előkotorták Obama egy 2008-as nyilatkozatát, ami szerint kis dolgokra kell nagy kampányt építeni, ha az embernek nincs érdemi mondanivalója, és most erre építik az ellentámadást. Ryan Williams kampányfőnök arról beszélt a Yahoo Newsnak, hogy 23 millió munkanélküli és rekordot döntő benzinár mellett az amerikaiak többet érdemelnének az elnöktől, mint szezámutcás viccelődés. Második lépésként közzétettek egy infógrafikát, ami azt mutatja, hogy az igazán fontos témákról, Líbiáról, a gazdaság rendbetételéről egyáltalán nem beszél az elnök, a Szezám utcáról bezzeg rengeteget.

A kampány következő fontos állomása az alelnökjelöltek tévés vitája lesz október 11-én, aztán Obama és Romney még két alkalommal vitázik a tévé nyilvánossága előtt, először 16-án a New York állambeli Hofstra egyetemen, majd 22-én Floridában, ami a választás szempontjából sorsdöntő állam lehet. Mivel az első tévés vita 67 millió nézőt érdekelt (32 éve nem volt ilyen magas nézettsége elnökjelölti vitának), a következő három tévés eseménynek a szokásosnál is nagyobb tétje lesz.

Határozottabb fellépést, intenzívebb külföldi jelenlétet, Amerika ellenségeinek elrettentését és a szövetséges országok támogatását ígérte mai beszédében Mitt Romney a republikánusok elnökjelöltje. Romney szerint Barack Obama elnök külpolitikája csalódást okozott, cserbenhagyta Amerika barátait és teret engedett Washington ellenségeinek. Romney azt ígért, ha elnök lesz, ezen változtatni fog.

Mitt Romney republikánus elnökjelölt behozta hátrányát, sőt, előzni is tudott egyes, úgynevezett „csatatérállamokban" az amerikai elnökjelöltek első tévévitája nyomán – derült ki a Rasmussen Reports által pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból.

A republikánus jelölt korábban azt mondta, az amerikaiak 47 százaléka áldozatnak tartja magát.

Barack Obama kampánystábjából több forrás is jelezte, hogy szeptemberben minden eddiginél több pénzt gyűjtöttek, amivel hatalmas rekordot állíthatnak fel – az összeg ugyanis állítólag felülmúlja a 150 millió dollárt. Pontos számokat nem mondtak, mert a beérkezett adományokat még számolják, hivatalosan pedig csak október 20-ig kell nyilvánosságra hozni az adatokat.