Korlátlan demokrata uralom rémképével ijesztgeti olvasóit a vállaltan republikánus Wall Street Journal (WSJ) október 17-i szerkesztőségi vezércikkében. 1993-ban, Bill Clinton győzelme után ugyan a demokraták uralták a Fehér Házat és a kongresszust is, de arra 1965, Lyndon B. Johnson választási győzelme óta nem volt példa, hogy a szenátusban 3/5-ös többségben legyenek. Most előfordulhat, és ez azért jelentős fordulat, mert 3/5-ös többséggel a szenátus bármilyen törvényt megszavazhat, az ellenzéknek nincs lehetősége az obstrukcióra.

Reptérfejlesztést követelnek a kenyai parlamenti képviselők az ország nyugati részén, ahonnan Barack Obama édesapja származik, jelentette a BBC. Az elmaradott vidéken ugyanis jelenleg nincs olyan reptér, ami képes lenne fogadni az Egyesült Államok elnökének különgépét - márpedig Kenyában bíznak abban, hogy Obama nyeri az amerikai választást, és hogy gyökerei miatt gyakran látogat majd Kenyába.

Legújabb flash játékunkból most aztán kiderül, hogyan reagálna egy váratlan terrortámadás esetén Barack Obama és John McCain: a két jelölt közül az egyik igazi főparancsnokként, ingujját feltűrve szembeszáll a fenyegetéssel, miközben a másik félelemtől reszketve meglapul a földön.

[Ezt az írást Felcsuti Balázs jegyzi. Balázs közgazdász végzettségű, tíz éve él a massachusettsi Bostonban, ahol egy biotechnológiai cég alkalmazottja.]

John McCain egy nem mindennapi politikus, nem mindennapi élettörténettel. Sztoriját majd’ mindenki ismeri: katonacsaládból származó ambíciózus fiú apja nyomdokaiba lépve belép a hadseregbe. A vietnámi háborúban 1967 októberében hadifogságba esik, ahol öt és fél évvel későbbi szabadulásáig rendszeresen kínozzák, lelkileg és fizikailag is. Hősiességének szimbóluma,  hogy mikor 1968 derekán magasrangú katona édesapjára való tekintettel felajánlják neki a szabad eltávozást, McCain ezt, mint propaganda fogást, visszautasitja. Ez a heroikus tett több mint négy évvel, és elképzelhetetlen mértékű szenvedéssel hosszabbította meg fogságát.

John McCain három évtizedes politikai pályafutását a következetesség, a pártoskodás elvetése és a pillanatnyi érdekek helyett a meggyőződésből való politizálás jellemezte. Neve olyan fontos, pártközi együttműködést igénylő témákkal forrt össze, mint a kampányfinanszírozás, globális felmelegedés vagy az USA-t igencsak megosztó illegális bevándorlók kérdése. Mérsékelt nézeteivel és politikai bátorságával szimpátiát és elismerést váltott ki a paletta mindkét oldalán és a függetlenek között is, beleértve e sorok íróját is.

Most, hogy a harmadik, utolsó elnökjelölti tévévita is lezajlott, már kijelenthetjük: nem a tévéviták fogják eldönteni az amerikai elnökválasztást. A vitát a közvélemény-kutatások szerint Barack Obama, a demokraták jelöltje nyerte. Ugyanez volt a helyzet az eddigi két tévévita esetén is, és ahogy akkor, úgy most is kevés köze van a közönség percepciójának a valós történésekhez.

[Ezt az írást Felcsuti Balázs jegyzi. Balázs tíz éve él a massachusettsi Bostonban, ahol egy biotechnológiai cég alkalmazottja. Barack Obama kampányát önkéntesként segíti Massachusettsben és New Hampshire-ben is.]

Az biztos, hogy a következő három hétben Hillary Clinton férjével együtt leginkább Barack Obama megválasztása érdekében kampányol majd, de elnökválasztási kampányának június eleji felfüggesztése óta sokakban felmerült a kérdés, hogy mit tervez a jövőben a demokrata jelöltséget több éves előkészítés ellenére elbukó egykori first lady. A harmadik elnökjelölti vitát majd a helyszínen követő Hillary kedden kijelentette, hogy gyakorlatilag semmi esélye annak, hogy négy vagy nyolc év múlva újból induljon az elnökválasztáson. (AP, CNN)

Ököllel verte egy republikánus választási megfigyelő fejét egy demokrata egy ohiói nyugdíjasotthonban. Ohióban, több más amerikai államhoz hasonlóan már napok óta lehet szavazni az amúgy november 4-én tartandó amerikai elnökválasztáson. A 2004-es választást eldöntő, most is csatatérnek számító államban főként nyugdíjasotthonokban élnek a korai szavazás lehetőségével.

John McCain-t nem kínozták meg Vietnamban - állítja a Hoa Lo (a hírhedt "Hanoi Hilton") fő börtönőre, ahol a republikánus elnökjelöltet 40 éve fogva tartották.

Nguyen Tien Tran-nal a Corriere della Sera olasz napilap készített interjút. A börtönőr elismerte, hogy a körülmények nehezek voltak, "de nem embertelenek". Ugyanakkor szerinte McCaint nem kínozták meg. "Ellenkezőleg, megmentettük az életét. Olyan különleges gyógyszerekkel gyógyítottuk, amiket a saját sebesültjeinknek sem tudtunk megadni."

Nem új szájt a BarackBook.com, a nyáron jelent meg, viszont folyamatosan frissül: a Barack Obamát minden eszközzel támadó republikánusok Lawrence Lessig kiberjogászt is felvették a demokrata elnökjelölt álbarátlistájára. Anarki cikke az Indexen>>

Amennyiszer előfordult hasonló baki a 2008-as elnökválasztási kampányban, már meg sem lepődtünk, hogy a hét végén megint Oszamával keverték össze Obamát. A mostani eset ugyanakkor egy kicsit kínosabb a korábbi elszólásoknál, ezúttal ugyanis New York állam egyik megyéjében a kiküldött hivatalos szavazólapokon tüntettek fel Barack Osamát a demokrata alelnökjelölt Joe Biden párjaként.

[Ezt az írást Felcsuti Balázs jegyzi. Balázs közgazdász végzettségű és pénzügyből szerzett MBA fokozatot a philadelphiai Wharton Business School-on. Jelenleg a massachusettsi Bostonban él, ahol egy biotechnológiai cég alkalmazottja. Balázs önkéntesként segíti Barack Obama kampányát Massachusettsben és New Hampshire-ben is.]

Nemcsak elnökre és kongresszusi delegáltakra fognak szavazni a bostoni fővárosú Massachusetts állam polgárai november 4-én. A választók véleményt formálhatnak az állam által kivetett személyi jövedelemadó eltörléséről is. Amerikában a szövetségi jövedelemadón kivül a legtöbb állam is szed polgáraitól SZJA-t. Massachusetts-ben ez az adó a kereset 5.3%-a.

[Ezt az írást Felcsuti Balázs jegyzi. Balázs közgazdász végzettségű és pénzügyből szerzett MBA fokozatot a philadelphiai Wharton Business School-on. Jelenleg a massachusettsi Bostonban él, ahol egy biotechnológiai cég alkalmazottja. Balázs önkéntesként segíti Barack Obama kampányát Massachusettsben és New Hampshire-ben is.]

A pénzügyi válság kitörése óta azon kapom magam, hogy minden nap alig várom a délután négy órát. Akkor zár be ugyanis a New York-i tőzsde.

Az utóbbi három hétben az amerikai részvényárfolyamok zuhanórepülésben voltak. A Dow Jones index rendszeresen esett napi 6-7%-ot, a volatilisabb részvényekből összeállított Nasdaq még rosszabbul teljesített.

A legtöbb amerikaihoz hasonlóan megtakarításaim egy részét én is a (nagyon) hosszú távon verhetetlenül teljesítő tőkepiacra bízom. Magánnyugdíjalapom is, melybe fegyelmezetten minden hónapban beteszem fizetésem egy kis részét, túlnyomórészt részvényekbe van befektetve abban a reményben, hogy a több évtizedes befektetési időhorizontom alatt portfólióm hozama jelentősen meghaladja majd a kötvényekét.

A gazdasági problémák előtérbe kerülése mellett egy másik tényező is hozzájárult ahhoz, hogy 2008-ban a demokrata elnökjelölt Barack Obama több hagyományosan republikánus államban is esélyes a győzelemre. Az illinois-i szenátor csapata már az előválasztási időszakban is fontos célként tűzte ki az új választók tömeges regisztrálását, aminek köszönhetően az előző évhez képest tizenegy kulcsfontosságú államban összesen négymillióval többen szavazhatnak, többségük a demokrata jelöltre. (The Washington Post)

A gazdasági kérdések előtérbe kerülése óta visszaeső John McCain gyengélkedése a nők körében a Boston Globe szerint külön problémát jelent a felzárkózásban. Miközben a republikánusok augusztus végén Sarah Palin alelnökjelöltté választásával is többek között Hillary Clinton csalódott női szavazóit próbálták elcsábítani, az arizonai szenátor jelenleg sokkal kevesebb nőt tud maga mellett, mint 2000-es és 2004-es győzelmekor George W. Bush.

Az elmúlt napokban bekövetkezett nagy negatív fordulat jegyében John McCainen és Sarah Palinon kívül egyre többen támadják a republikánusok közül látványosan Barack Obamát. A republikánus elnökjelölt korábban inkább háttérbe húzódó felesége, Cindy Irakot húzta elő a tarsolyból, míg a korábbi oklahomai kormányzó az illinois-i szenátor fiatalkori droghasználatát vetette be.

Kedden este rendezték a második elnökjelölti vitát az Egyesült Államokban Barack Obama és John McCain között. Az összecsapás a felmérésekben alaposan lemaradó republikánus jelölt egyik utolsó esélyét jelentette a felzárkózásra, míg Obamának az előnyét kellett bebiztosítania. Az elmúlt napok negatív fordulata után az is kérdés volt, hogy mennyire lesz jellemző McCainre az agresszív, támadó hangvétel.

Az elmúlt napokban alapvető fordulat következett be az amerikai elnökválasztási kampányban. Miután John McCain elsősorban a pénzügyi válság és a gazdaság előtérbe kerülése miatt egyértelmű hátrányba került a felmérésekben, a republikánus elnökjelölt kampánycsapata az utolsó, jól bevált eszközhöz nyúlt: átment negatívba és minden fronton beizzította a támadógépezetet. Barack Obama korábban már ismert botrányainak felemlegetésére válaszul a demokraták McCain egyik régi ügyét húzták elő a tarsolyból, legújabb tévés hirdetéseikben pedig már kölcsönösen hazugsággal vádolta egymást a két kampánycsapat. A megváltozott hangnem elemzők szerint a kedd esti, második elnökjelölti vitára is komolyan rányomhatja a bélyegét.

[Ezt az írást Felcsuti Balázs jegyzi. Balázs tíz éve él a massachusettsi Bostonban, ahol egy biotechnológiai cég alkalmazottja. Balázs elkötelezett demokrata, Barack Obama kampányát önkéntesként segíti Massachusettsben és New Hampshire-ben is.]

Szombat délután kilenc másik önkéntessel gyülekezünk a Massachusetts állambeli Arlington demokrata párti kampányirodájában. A helyiség kicsi és zsúfolt, és még szerencse, hogy közterületen tilos a dohányzás, különben füstös is lenne.  

Az első elnökjelölti vitánál tartalmasabb, de a drámát minden elemében nélkülöző vitát folytatott egymással Sarah Palin és Joe Biden, a republikánus és a demokrata alelnökjelölt. Egyikük sem követett el komoly hibát, és egyikük sem nyújtott olyan kimagasló teljesítményt, ami megváltoztathatta volna a verseny kimenetelét. Összességében teljesen kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak. Legalábbis szerintünk, és az elemzők többsége szerint. A republikánusok novemberi esélyeit jól jelzi, hogy az első közvélemény-kutatások szerint az amerikai választópolgárok mégis Joe Biden egyértelmű és fölényes győzelmeként értékelték a történteket.

[Ezt az írást Felcsuti Balázs jegyzi. Balázs tíz éve él a massachusettsi Bostonban, ahol egy biotechnológiai cég alkalmazottja. Balázs elkötelezett demokrata, Barack Obama kampányát önkéntesként segíti Massachusettsben és New Hampshire-ben is.]

Szomszédom, Joe, az amerikai öngondoskodás megtestesítője. Joe ötvenes évei közepén jár. Munkáscsaládból származik, szülei áldozata jóvoltából családjából elsőként járhatott egyetemre. Feleségével együtt egész életükben keményen dolgoztak, törlesztették tanulmányi és lakáshitelüket és saját pénzből fizették egészségbiztosításukat. Felneveltek két gyereket és magánnyugdíjalapjukba félretettek annyi pénzt, hogy majd nyugdíjas éveikben szerényen, de biztonságosan megélhessenek. Joe soha senkitől nem kért és nem kapott semmit, és az állammal szemben is csak annyi elvárása van, hogy tartsa rács mögött a bűnözőket és minél kevesebb adót szedjen.

Egyértelműen Barack Obamát érezték az első elnökjelölti vita győztesének az amerikai választók. A jelöltek népszerűségét napról napra követő két közvélemény-kutató, a Gallup és a Rasmussen mérései szerint a hétvégén Obama jelentős, nyolc-, illetve hatpontos, azaz a statisztikai hibahatárt meghaladó előnyre tett szert.

Amekkora hűhó volt az első elnökjelölti vita körül, olyan unalmasra sikerült maga az esemény. Bár kilenc órával a tervezett kezdés előtt még az se volt biztos, hogy lesz vita, végül John McCain, aki két napja még a nemzeti válsághelyzetre hivatkozva a vita elhalasztását kezdeményezte, bejelentette, hogy mégis elmegy Mississippibe. Az elmúlt két nap eseményei alapján heves vitát remélhettünk, amúgy is, a republikánusok jelöltje híresen rossz természetű, azon se lepődtünk volna meg különösebben, ha már a második percben vörös fejjel üvöltött volna.

Ehhez képest még a hangjukat is alig emelték meg a riválisok. Az egyetlen komolyabb ütésváltás Irán kérdésében zajlott, amikor McCain nevetségesnek nevezte Obama elképzelését a tárgyalásról Irán elnökével. "Leülünk Ahmadinezsáddal, ő meg azt mondja, hogy eltörli Izraelt a föld színéről. Mi meg erre azt feleljük, hogy nem, nem fogod? Ugyan, kérem" - karikírozta Obama a kampány korai szakaszában hangoztatott tárgyalási készségét, amit időközben a demokrata jelölt már többször finomítani próbált.

Nem mernénk nagy összegű fogadásokat kötni arra, hogy pénteken valóban megtartják az első jelölti vitát a demokrata Barack Obama és a republikánus John McCain között, de arra sem, hogy a vita McCain szerdai bejelentésének megfelelően elmarad. A republikánus elnökjelölt csütörtök késő éjszaka már azt nyilatkozta, "úgy hiszem, jelentős esély van rá, hogy még időben megállapodjunk és elrepülhetek Mississippibe [a jelölti vita helyszínére]".

Hogy McCain miből következtetett erre, azt a két jelölt és George W. Bush elnök találkozójáról kiszivárgott információk alapján kikövetkeztethetetlen. Napközben a republikánus és a demokrata tárgyalók elvi egyezséget kötöttek a válság kezeléséről. Ehhez képest a két jelölt és Bush találkozója után a két fél egymást vádolva számolt be arról, hogy nem köttetett alku.

Túlzás lenne azt állítani, hogy értjük John McCain logikáját, de a republikánusok elnökjelöltje szerdán bejelentette, hogy a pénzügyi katasztrófahelyzetre tekintettel ideiglegesen felfüggeszti kampányát, hogy a válság megoldására koncentrálhasson. Ezzel párhuzamosan a péntekre tervezett, első elnökjelölti vita elhalasztását is kezdeményezte, amit a három napra edzőtáborba vonuló Barack Obama, a demokraták jelöltje már el is utasított.

Ugyanakkor magát az edzőtábort otthagyja, eleget téve George W. Bush regnáló elnök példa nélküli meghívásának. Bush szerdán hívta meg magához az elnökjelölteket, hogy a válságból kivezető útról egyeztessenek.

[Ezt az írást Felcsuti Balázs jegyzi. Balázs tíz éve él a massachusettsi Bostonban, ahol egy biotechnológiai cég alkalmazottja. Balázs elkötelezett demokrata, Barack Obama kampányát önkéntesként segíti Massachusettsben és New Hampshire-ben is. A jövőben minden héten jelentkezik kisebb, elemző jellegű írásaival, a későbbiekben pedig beszámol a kampányönkéntesek mindennapjairól is.]

Az amerikai elnökválasztás eddig minden logikára rácáfolt. Az előválasztások során a politikai elemzők döntő többségének véleménye szerint az igazi kérdés csak az volt, hogy ki nyeri a demokrata előcsatározásokat, hisz a jelölt úgyis nagy fölénnyel söpri majd be az elnökséget. Adva van ugyanis egy hallatlanul népszerűtlen republiklánus elnök, aki nyolc hosszú év alatt - amelyből hatban pártja alsó- és felsőházi többséget élvezett a Kongresszusban – tökéletes dilettantizmusról tett tanúbizonyságot az iraki háború lefolytatásában és a gazdaság kezelésében. Arrogáns, unilaterális külpolitikájával magára haragította a fél világot, az amerikai népet pedig a Katrina hurrikán okozta helyzet félremenedzselésével, politikai foglyok kínzásának elnézésével, illetve belföldi telefonbeszélgetések jogtalan lehallgatásával.

Környezetvédők szerdán a természet ellenségének választották a republikánus alelnökjelölt Sarah Palint az Egyesült Államokban. A Biológiai Változatosság Központ azért ítélte Palinnak a Gumi Dodó Díjat, mert az alaszkai kormányzó szerint nem az ember felelős a globális felmelegedésért, valamint egyértelműen ennek ellentmondó bizonyítékok mellett is állította, hogy nőtt a jegesmedve populáció az Északi-sark környékén. (Guardian)

„Palin kormányzó megtévesztő, veszélyes és költséges harcot folytatott a jegesmedve ellen" - jelentette ki Kieran Suckling, a központ igazgatója. „A globális felmelegedésről pedig olyan szélsőséges az álláspontja, hogy mellette Dick Cheney Al Gore lelkes híve."

Miután Hillary Clinton éppen a republikánus alelnökjelölt miatt lemondta szereplését, a szervezők bejelentették, hogy nem tartanak igényt Sarah Palin részvételére egy szeptember 22-i rendezvényen, amelyen a legfontosabb zsidó szervezetek tüntetnek majd Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök ellen. Az indoklás szerint a fellépése miatt kialakult vita elvonja a figyelmet a tiltakozók eredeti céljaitól. (Washington Post)

Japán után Brazíliát is elérte a világban terjedő Obama-mánia: a brit Guardian tudósítója szerint a városokban az utcákon mindenhol Obama feliratú pólókat látni, és újságcikkek mellett még a beszélgetős műsorokban is egyre gyakrabban foglalkoznak a demokrata elnökjelölttel. A csúcspontra október 5-én számíthatunk, amikor Barack Obamát nagy valószínűséggel a helyhatósági választásokon polgármesterré választják. Sőt, az is lehet, hogy több kisváros első emberét is Barack Obamának hívják majd.

Az amerikai sajtóban sokan felkapták a fejüket, amikor a szervezők kedden bejelentették, hogy Hillary Clinton mellett a republikánus alelnökjelölt Sarah Palin is részt vesz egy szeptember 22-i rendezvényen, amelyen amerikai zsidó szervezetek tüntetnek majd az iráni elnök Mahmud Ahmadinezsád politikája ellen. Hamarosan azonban kiderült, hogy Clinton stábja is csak a hírekből értesült az alaszkai kormányzó bevonásáról, és ezért az egykori first lady sürgősen lemondta a fellépést. (CNN)