Mária
-6 °C
-2 °C

Az amerikai külügy elismerte az orosz-amerikai paktumok létét

2000.10.26. 18:01
Tovább gyűrűzik az Index által már ismertetett, október közepén kirobbant Gore-Csernomirgyin botrány az Egyesült Államokban. Néhány amerikai napilapban megjelentek bizonyos dokumentumrészletek, amelyek azt bizonyították, hogy 1995-ben Al Gore Csernomirgyin kérésére eltitkolta a Kongresszus elől az orosz-iráni fegyverszállítás és nukleáris együttműködés fontos részleteit. A külügyminisztérium hivatalnokai egy bizottsági meghallgatáson azóta elismerték a paktumok létét, de azt állítják, hogy azok nem sértették az amerikai törvényeket, sőt kifejezetten hasznosak voltak, és a nemzetbiztonságot szolgálták. A republikánusoknak, köztük Bush elnökjelöltnek azonban más a véleménye.
Az amerikai külügyminisztérium képviselői a Kongresszus külügyi bizottságának albizottsága előtt elismerték, hogy az 1995-ös titkos Gore-Csernomirgyin megállapodások fontos részleteit eltitkolták a törvényhozás elől. John P. Barker, aki a külügyben a nemzetközi fegyverkereskedelmi megállapodások betartásáért felel, ennek ellenére kijelentette, hogy a megállapodás, illetve annak titokban tartása nem sértette az amerikai érdekeket, és nem fenyegette a nemzetbiztonságot. Barker szerint a titkos paktumra szükség volt, az orosz-iráni fegyverszállítást ezzel az eszközzel lehetetett leginkább ellenőrizni és befolyásolni.

Csernomirgyin szerint politikai indíttatású a támadás
Mint arról az Index is beszámolt, október közepén a New York Timesban, majd a Washington Timesban is megjelentek olyan dokumentumrészletek, amelyek azt bizonyították, hogy 1995-ben Al Gore alelnök ígéretet tett Csernomirgyin akkori orosz miniszterelnöknek, hogy a tudomására jutott, orosz-iráni fegyverszállításokkal kapcsolatos információkat nem adja át a Kongresszusnak, sőt segít Moszkvának abban, hogy a szállítások miatt rá vonatkozó amerikai szankciókról szóló jogszabályokat megkerülje. Cserébe Oroszország megígérte, hogy csak 1999. dec. 31-ig szállít fegyvert Iránnak.

Egy későbbi, de szintén 1995-ös megállapodás már nem hagyományos fegyverek szállításáról, hanem nukleáris technológia eladásáról szólt. Csernomirgyin a levelek tanúsága szerint itt is arra kérte Al Gore-t, hogy titkolja el a Kongresszus elől a birtokába jutott adatokat.

Oroszország egyébként idén is folytatta a fegyverszállítást, ezért januárban Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a megállapodás betartására kérte Ivanov külügyminisztert egy titkos levélben. Októberben ez a levél is kiszivárgott. A szankciókról szóló 1992-es törvényjavaslatot még szenátorként egyébként éppen Al Gore és a republikánus McCain (aki később a republikánus párton belül Bush ellenfele lett az elnökválasztási kampányban) nyújtotta be.

Barker szerint a dokumentumok közlése veszélyezteti a nemzetbiztonságot

Az albizottság előtt Barker elmondta: a '95-ös egyezmény összhangban van az amerikai törvényekkel, és anélkül a fegyverszállítás sokkal nagyobb méreteket öltött volna. Barker szerint az orosz-iráni üzlet egyébként sem esett a szankciós jogszabályok hatálya alá, mivel a leszállított fegyverek nem esnek a törvényben leírt ,,fejlett hagyományos fegyverzet" kategóriába, és az export nem ingatta meg a térség stabilitását.

Igaz, hogy Moszkva egy modern, nagy hatótávolságú torpedókkal felszerelt Kilo-osztályú dízel-tengeralattjárót, rengeteg tankot és páncélozott szállítójárművet, bombákat és lőszert is eladott Iránnak, de a külügy szerint ez nem veszélyezteti a térségben tartózkodó amerikai erőket. Baker közölte: ilyen diplomáciai ügyekben a világ minden kormánya így járt volna el.

A New York Times szerint az egyezmény megszületését először Moszkvában hozták nyilvánosságra, az amerikai kongresszus is onnan kapott tájékoztatást. A közzétett dokumentumban természetesen a vitatott részletek nem szerepeltek, ezeket a már említett lapok közölték öt évvel később. Barker szerint a most előkerült dokumentumok nagyon megnehezítik Washington dolgát, és emiatt sokkal nehezebb lesz a fegyverszállítások leállítását elérni, tehát épp a közlés az, ami Amerika nemzetbiztonságát veszélyezteti.

Joseph DeThomas, Barker munkatársa határozottabban fogalmazott: ,,Az ügy nyilvánosságra hozása csak az iráni és moszkvai Amerika-ellenes erőknek áll érdekében".

A szenátorok még mindig nem láthatták a papírokat

Az ügy elég rossz fényt vet Gore-ra
A republikánus Sam Brownback, aki a két külügyi albizottság egyesített ülését összehívta, az ülés után csalódottságának adott hangot. Mint mondta, Barker többek között arra hivatkozott, hogy a megállapodás nem minősül nemzetközi szerződésnek, tehát nem is kellett a Kongresszus elé vinni. Brownback szerint ez az érv egyáltalán nem kielégítő, sőt komolyan megingatja a polgárok választott képviselőikbe vetett bizalmát.

Brownback saját bevallása szerint arra számított, hogy miután a kormányoldal zárt ülést kért, az albizottság tagjai legalább bepillanthatnak az ominózus egyezmény dokumentumaiba. A minisztérium képviselői azonban még zárt ajtók mögött sem adták át a papírokat.

Bush a kampány során kihasználja a botrányt

George Bush republikánus elnökjelölt, akinek az alelnök vetélytársa az elnökválasztási harcban, a kínálkozó alkalmat azonnal kihasználta kampányában. ,,Az iráni fegyverszállítások ügye nagyon kellemetlen, és komoly következményei lehetnek" - mondta a texasi kormányzó egy michigani beszédében.

Később George Shultz (Ronald Reagan külügyminisztere) Bush egyik sajtótájékoztatóján kijelentette: ,,a fegyverszállítás felborította a stratégiai egyensúlyt, és igenis komoly veszélyt jelentett az amerikai erőkre". Shultz, aki egyébként külügyi albizottsági elnök, hozzátette: ,,az ügy elég rossz fényt vet Gore-ra, és megkérdőjelezi korábban oly nagyra tartott külpolitikai jártasságát."

,,Al Gore legalább hat-hét éve rosszul kezeli az orosz-amerikai kapcsolatokat. A megállapodás következtében Amerika az elmúlt években szinte semmit sem tehetett az iráni fegyverszállítás leállításáért, miközben Irán a nemzetközi terrorizmus egyik legfontosabb támogatója. Nagyon nincs rendben, hogy a szenátoroknak újságból kell értesülniük ilyen súlyú dolgokról" - mondta az exminiszter.

Csernomirgyin is megszólal

Moszkvában Viktor Csernomirgyin kijelentette, hogy szerinte a Kongresszus ,,támadása" Al Gore ellen politikai indíttatású. (Jim Kennedy, Gore szóvivője ugyanezt mondta a dokumentumok nyilvánosságra hozatala után.) Mint mondta, a megállapodás mindkét állam nemzeti érdekeit szolgálta. Az exkormányfő kijelentette: ,,az iráni üzlet nem jelent veszélyt Amerikára. A ,,leleplezők" szándékosan vártak idáig. Közvetlenül a választások előtt akarták kijátszani az ,,orosz kártyát".

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!