További USA cikkek
- Donald Trump megszólalt: „Vérfürdő” lesz, ha nem választják újra
- Jön Joe Biden évértékelője, mindenki azt várja, megteszi-e a nagy bejelentést
- Balkáni tükör: kire kacsint Trump, kit segít Biden?
- Trump egy volt energiaügyi lobbistát jelölt belügyminiszternek
- Trump: Obama lehallgatott, ez az új Watergate
Csernomirgyin szerint politikai indíttatású a támadás |
Egy későbbi, de szintén 1995-ös megállapodás már nem hagyományos fegyverek szállításáról, hanem nukleáris technológia eladásáról szólt. Csernomirgyin a levelek tanúsága szerint itt is arra kérte Al Gore-t, hogy titkolja el a Kongresszus elől a birtokába jutott adatokat.
Oroszország egyébként idén is folytatta a fegyverszállítást, ezért januárban Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a megállapodás betartására kérte Ivanov külügyminisztert egy titkos levélben. Októberben ez a levél is kiszivárgott. A szankciókról szóló 1992-es törvényjavaslatot még szenátorként egyébként éppen Al Gore és a republikánus McCain (aki később a republikánus párton belül Bush ellenfele lett az elnökválasztási kampányban) nyújtotta be.
Barker szerint a dokumentumok közlése veszélyezteti a nemzetbiztonságot
Az albizottság előtt Barker elmondta: a '95-ös egyezmény összhangban van az amerikai törvényekkel, és anélkül a fegyverszállítás sokkal nagyobb méreteket öltött volna. Barker szerint az orosz-iráni üzlet egyébként sem esett a szankciós jogszabályok hatálya alá, mivel a leszállított fegyverek nem esnek a törvényben leírt ,,fejlett hagyományos fegyverzet" kategóriába, és az export nem ingatta meg a térség stabilitását.
Igaz, hogy Moszkva egy modern, nagy hatótávolságú torpedókkal felszerelt Kilo-osztályú dízel-tengeralattjárót, rengeteg tankot és páncélozott szállítójárművet, bombákat és lőszert is eladott Iránnak, de a külügy szerint ez nem veszélyezteti a térségben tartózkodó amerikai erőket. Baker közölte: ilyen diplomáciai ügyekben a világ minden kormánya így járt volna el.
A New York Times szerint az egyezmény megszületését először Moszkvában hozták nyilvánosságra, az amerikai kongresszus is onnan kapott tájékoztatást. A közzétett dokumentumban természetesen a vitatott részletek nem szerepeltek, ezeket a már említett lapok közölték öt évvel később. Barker szerint a most előkerült dokumentumok nagyon megnehezítik Washington dolgát, és emiatt sokkal nehezebb lesz a fegyverszállítások leállítását elérni, tehát épp a közlés az, ami Amerika nemzetbiztonságát veszélyezteti.
Joseph DeThomas, Barker munkatársa határozottabban fogalmazott: ,,Az ügy nyilvánosságra hozása csak az iráni és moszkvai Amerika-ellenes erőknek áll érdekében".
A szenátorok még mindig nem láthatták a papírokat
Az ügy elég rossz fényt vet Gore-ra |
Brownback saját bevallása szerint arra számított, hogy miután a kormányoldal zárt ülést kért, az albizottság tagjai legalább bepillanthatnak az ominózus egyezmény dokumentumaiba. A minisztérium képviselői azonban még zárt ajtók mögött sem adták át a papírokat.
Bush a kampány során kihasználja a botrányt
George Bush republikánus elnökjelölt, akinek az alelnök vetélytársa az elnökválasztási harcban, a kínálkozó alkalmat azonnal kihasználta kampányában. ,,Az iráni fegyverszállítások ügye nagyon kellemetlen, és komoly következményei lehetnek" - mondta a texasi kormányzó egy michigani beszédében.
Később George Shultz (Ronald Reagan külügyminisztere) Bush egyik sajtótájékoztatóján kijelentette: ,,a fegyverszállítás felborította a stratégiai egyensúlyt, és igenis komoly veszélyt jelentett az amerikai erőkre". Shultz, aki egyébként külügyi albizottsági elnök, hozzátette: ,,az ügy elég rossz fényt vet Gore-ra, és megkérdőjelezi korábban oly nagyra tartott külpolitikai jártasságát."
,,Al Gore legalább hat-hét éve rosszul kezeli az orosz-amerikai kapcsolatokat. A megállapodás következtében Amerika az elmúlt években szinte semmit sem tehetett az iráni fegyverszállítás leállításáért, miközben Irán a nemzetközi terrorizmus egyik legfontosabb támogatója. Nagyon nincs rendben, hogy a szenátoroknak újságból kell értesülniük ilyen súlyú dolgokról" - mondta az exminiszter.
Csernomirgyin is megszólal
Moszkvában Viktor Csernomirgyin kijelentette, hogy szerinte a Kongresszus ,,támadása" Al Gore ellen politikai indíttatású. (Jim Kennedy, Gore szóvivője ugyanezt mondta a dokumentumok nyilvánosságra hozatala után.) Mint mondta, a megállapodás mindkét állam nemzeti érdekeit szolgálta. Az exkormányfő kijelentette: ,,az iráni üzlet nem jelent veszélyt Amerikára. A ,,leleplezők" szándékosan vártak idáig. Közvetlenül a választások előtt akarták kijátszani az ,,orosz kártyát".