Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Miért is utálom Hillary Clintont?

2000.11.06. 09:58
Kapcsolódó cikkek (1)
Girlpower, girlsrule, girl, girl, girl. Nehéz ügy, de valakinek kezelni kell, mert New Yorkban az igazi választási téma a demokrata Hillary és a republikánus Rick Lazio közötti párharc. Nehéz ügy, mert a logika teljesen kihalt, érzelmi választások dúlnak, hirtelen feminista ügy is lett a dologból. Pedig mennyire messze áll Hillary a feminizmustól, a hölgyek felemelkedésétől, a liberalizmustól és főleg az egyenlőség fogalmától.
A hetedik sugárúton megy a tüntetés, bömböl a magnóból a "Back to the USSR", bömböl "Get back...", van sok sokatmondó plakát, legtöbbje Hillary és a seprűnyél közti viszonyról szól. Szociológia órán lenne jó igazán elővenni az öreg soviniszta zsargont, hogy talán jobb volt választójog előtt, tutti lenne huhogás, meg a pofámba egy pár tornacipő. Ahogy illik. De nem is ez a baj, nem akarok én provokálni, vagy az idő kerekét visszafordítani, de had sírjam el tizenkét pontban, hogy miért is utálom a képmutató főszemélyt.

Miért is utálom Hillary Clintont:

Hillary Clinton indul a New York állam megüresedő szenátori székére kiírt választáson.
1. Mert mindent tud, és mindenkinél jobban.
2. Mert pofátlan, mint az a KISZ-titkár, aki ellopta az ellenszavazatokat.
3. Mert dumál a gazdagokról rózsadombi kastélyából.
4. Mert letörölte a másik női demokrata jelöltet a választási listáról, mint egy pimasz legyet az étlapról. Hová lett a demokrácia?
5. Mert New Yorkhoz semmi köze.
6. Mert nyolc év elég volt, mert nem akarom tudni, hol van, mit csinál, hogy éppen mire költi a pénzünket.
7. Mert ez a szenátusi dolog büdösebb, mint egy hathetes francia brie.
8. Mert a főhőse Fidel Castro.
9. Mert utálom a képmutatást.
10. Mert több adót akar, és mindenható államot.
11. Mert élesen megosztotta New York-i polgártársaimat.
12. Mert szerettem volna küldeni egy zöldzakós melóst a szenátusba, aki szépen eltűnik a munkában, és hallunk róla majd háromszor egy évben.
13. Mert elég volt a médiahajhászatból.
14. Mert elég volt a személyi kultuszból, és annak minden formájából.
15. S ha nem mondtam volna, semmi köze New Yorkhoz.

...a demokraták közben meg sarcoltak...

Egyszóval, mi is történt itt a képmutató elnöki főszeméllyel kapcsolatban? Az tutti, hogy én unom, ahogy untam azokat is, akik állandóan a munkásosztály dicsőségéről szavaltak az átkosban, mert csak ők tudták és senki más, hogy ki milyen úton halad. Mert mindig ugat, hogy a gazdagok a gazdagok, csak azt mondja meg valaki, hogy hány szakadt feka hált meg a Fehér Házban a nagy dőzsölések közepette, vagy miért is vettek egy házat pár hónapja New York legfehérebb, leggazdagabb külvárosában.

Jó, elfújt az öreg Clinton egy párat a szaxofonon, na attól nem lett senkinek se cipője, se gatyája, se Wartburg kombija. Jó volt a gazdaság, nagy volt a felfutás, de azért az igazi csínytevőket ne a Fehér Házban keressük. Mondjuk ki: az információ és a technika vitte a hátán a gazdaságot és mindenkit, aki felfért, a demokraták közben meg sarcoltak, mint a labancok!

A problémák

A Clinton család Hillary 53. születésnapján
Csak nő legyen - avagy a kiéhezett magyar baka szindróma, mindegy, hogy ki, mit képvisel, csak nő legyen - és akkor szavazunk rája. Hosszú távon ez sok jót nem jelent, csak annyit, amikor jelen van, utálatos egy dolog, és hát van. Mondjuk a névhasználat. Hillary2000, Hillary for senate, Hillary for president. Igaz, a Clinton név kicsit dohos, és ez érthető. A leányneve, nem olyan hangzatos, meg nem olyan elnöki, mint Clinton, így marad Hillary. Magyar polgártársaim, mondjuk kibírnánk Kokó2000-et még valahogy, de próbáljuk ki Katika2000-et vagy Évike az országházba vagy Jolánka elnöknek...

A császárkor szindróma, ő, a főszemély minimálisan ennyit megérdemel, a szenátusi szék neki jár, és ezt a demokrata előválasztásokon mindenkinek tudtára is adta. Mert megérdemli - de milyen jogalapon egy ilyen jogállamban, avagy elkerülhetetlen-e az amerikai császárkor? És ahogy a tömeg ütemesen tapsol a férjének, four more years, férj és feleség bűbájosan mosolyog, igen, ha lehetne, az lenne legjobb a népnek, mert el tudnánk mi igazgatni ezt az országot jó egymagunkban, a franc vigye el ezt a bonyolult demokráciát, és ahogy a dolgok mennek, egy nap el is viszi.