Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

A témák

2000.07.25. 23:14
Gazdaság és pénzügyek

A téma, ami hosszú idő óta először aligha fogja dominálni a választásokat. Az amerikai gazdaság a hatvanas évek óta nem volt ilyen jó formában, '91 óta folyamatosan növekszik, az infláció elhanyagolható, a munkanélküliség rekordalacsony. Az okok homályosak, egyesek szerint a nyolcvanas évek reagani reformjai tették lehetővé a mostani növekedést, míg mások úgy vélekednek, hogy az évtized technológiai robbanása áll az "új gazdaság" mögött.

Vita tárgyát képezi majd a jelentős költségvetési plusz elköltése. A republikánus jelöltek inkább adócsökkentést szeretnének (a növekedést fenntartandó), a demokraták pedig a szociális rendszert akarják megerősíteni (a negyvenmillió biztosítás nélküli állampolgárra hivatkozva), illetve a gigantikus nemzeti adósságot fizetnék vissza (a legnagyobb a világon).

Külpolitika és hadügy

Bár általában a republikánusokat szokás a militánsabbaknak tekinteni (Reagan és a fegyverkezési verseny, Reagan és a csillagháborús projekt), Clinton kezdeményezte a ballasztikus védelmi rendszer fejlesztésének újjáélesztését. A republikánus jelöltek ezzel egyetértenek. Ami a külpolitikát illeti, lényegében mindannyian támogatják az elmúlt időszak intervenciós politikáját külföldön (kivétel a reformpárti Buchanan), valamint a Kínával való partnerség erősítését, az ország felvételét a WTO-ba.

Abortusz

Az amerikai politika talán legérzékenyebb és legtöbb érzelmet kiváltó témája. A republikánus párt, mivel támogatottságának nagy részét a déli államok szigorúan vallásos lakói adják, évtizedek óta ellenzi az abortuszt, egyes extrém eseteket (nemi erőszak, stb) leszámítva. Ennek ellenére nehézsúlyúbb jelöltjeik valószínűleg viszonylag mérsékelt álláspontot fognak képviselni az utolsó fordulóba érve. A demokraták hajlamosak a kérdést az érintett nő és orvosa magánügyének tekinteni. Az elmúlt két évben a kérdés több ízben tragédiához vezetett, miután egy gyermekelhajtást vállaló orvost megöltek, illetve klinikákat megtámadtak militáns abortuszellenző csoportok.

Fegyverviselés

A fegyverviselés a másik, alkotmányos alapon rendre visszatérő kérdés az USÁ-ban. A republikánusok, akik a szabad fegyverviselés hívei, arra hivatkoznak, hogy az alkotmány ezt minden állampolgár számára lehetővé teszi (valóban, külön cikkely van róla), illetve úgy vélik, hogy nem a fegyvereket kell felelőssé tenni a lövöldözésért, hanem az embereket. Mérsékeltebbjeik támogatnak valamiféle kézifegyverkontrollt. A demokraták inkább a szigorú kontroll hívei. A kérdés aligha fog a háttérben maradni, az elmúlt évek iskolai lövöldözéseinek köszönhetően.

Bűnözés

Újabb érzékeny téma, ámbár a kilencvenes években a bűnözés soha nem látott mértékben csökkent az USÁ-ban, és a bűnüldöző szervek hatékonysága is megnőtt. Emelkedett viszont a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Szintén probléma a magas börtönpopuláció (1,9 millió ember), és nagyon magas a kivégzések száma, miután a hetvenes években újra bevezették a halálbüntetést. A feketebőrű amerikaiakat lényegesen nagyobb arányban éri utól a törvény keze. Természetesen egyik jelölt sem engedheti meg magának, hogy a militáns amerikai légkörben gyengekezűnek látszon.

Jóléti rendszer és egészségügy

Ennek az igen népszerű témának három fő pontja van. Az első a nyugdíjrendszer, ami ugyan az elmúlt évek gazdasági növekedésének köszönhetően még funkcionál, strukturális válságban van. A nyugdíjas amerikaiak több mint fele él az állami nyugdíjból elsősorban, viszont egyre kevesebb ember jövedelméből kell eltartani egyre többet, ahogy a társadalom öregszik. A két pártnak nincs világos stratégiája, bár a republikánusok hajlanak arra, hogy a rendszert, vagy legalábbis egy részét, privatizálni kellene.

A második pont a munkanélküliek támogatása. Ez sosem volt valami nagyvonalú, főleg az európai gyakorlathoz képest, de 1996 óta még kevésbé az: ekkor megszüntették az automatikus szövetségi támogatást, az egyes államokra bízva a dolgot. Bár egyesek úgy vélekednek, hogy az új rendszerrel a legszegényebbek rosszul jártak, a közvélekedés általában az, hogy a reform sikeres volt, mind pénzügyileg, mind eredményeit tekintve. Ami a társadalom legalsóbb rétegeinek támogatását illeti, a republikánus jelöltek (és a demokrata Gore) inkább a magánszféra és a jótékonysági szervezetek bevonásában gondolkodnak, míg Bradley szerint a szövetségi kormányzatnak kellene többet tennie. A farmokon élő és dolgozó rétegek folyamatos elszegényedésével a kérdés egyre vitatottabbá válik.

A harmadik pont az állami egészségügyi ellátás. A legnagyobb állami rendszer, a Medicare, ami 40 millió ember ellátásáról gondoskodik, a jelenlegi számítások szerint 2015 körül csődbe fog jutni, hasonló okokból, mint a nyugdíjrendszer. Egyik pártnak sincs markáns és a másikétól könnyen elkülöníthető programja, bár a demokraták hajlamosabbak az állami finanszírozás növelésére. Gond továbbá, hogy kb. 44 millió embernek egyáltalán semmilyen biztosítása nincs (a maradék kb. 170 millióról egyéb, főleg magánbiztosítók gondoskodnak).

Oktatás

Az oktatás alighanem a kampány középpontjában lesz. A probléma elsősorban az államilag finanszírozott iskolák teljesítményével van, ami évek óta elmaradni látszik az elvárásoktól. A demokraták itt országos követelményrendszert akarnak kiépíteni, és büntetéseket helyeznének kilátásba az olyan iskolák számára, akik nem felelnek meg. A republikánusok egyetértenek ezzel, de ők nem országos, hanem helyi szinten (az egyes államokban, illetve még lejjebb) képzelik el a követelmények megszabását. További különbség a két párt indulói közt, hogy a republikánusok támogatnák, hogy szövetségi pénzen a szegényebbek magániskolákba küldhessék a gyermekeiket, ha nem elégedettek az állami oktatással. A demokraták ezt ellenzik, mert a terv pénzt vonna el az állami iskoláktól. Egyes keresztény-konzervatív jelöltek szeretnék továbbá visszaállítani a kötelező iskolai imát, valamint a Biblia oktatását.