Ambrus
-7 °C
3 °C

Új stílust hozhat Bush elnöksége

2001.01.18. 21:00
Mind vezetési stílusában, mind politikájában különbözni fog George Bush Bill Clintontól. A kongresszusi patthelyzet - és Bush személyes stílusa - egy kevésbé aktív elnökséget vetít előre. Ez az amerikai külpolitikára is vonatkozik, bár a kampányban lefestett kváziizolacionizmusból valószínűleg nem sok valósul meg.
George Bush egészen más elnök lesz, mint amilyen Bill Clinton volt. Nem csak azért, mert Clinton demokrata, és Bush republikánus; vezetési stílusuk is eltérő. Bush nem szeret a részletekkel ,,pepecselni", ez már a kampány során kiderült. Híres arról, hogy a jelentéseknek csak az összefoglalóját olvassa el, azt se mindig végig. Bush csapatjátékos: embereket nevez ki, delegál, kioszt: kapitány lesz, nem kormányos. Ebben a szerepben érzi jól magát: Texasban, ahol edződött, a kormányzó hatóköre legendásan korlátozott.

Nagy reformokra aligha kerülhet sor

George W. Bush, a 43-dik elnök
A politikai légkör egy viszonylag inaktív elnökséget vetít előre. A kongresszus fele-fele arányban megosztott. A demokraták nagy része ellenséges. A legtöbb elemző egyetért abban, hogy Bush terveiből - főként a nagyobb ívűekből - szinte semmi nem fog megvalósulni. Legitimitása a választási hacacáré és a csekély ,,többség" - országszerte harmadmillióval kevesebb szavazatot kapott Gore-nál - miatt szinte zérus. Mélyreható reformok, nagy húzások itt nem lesznek.

Ettől persze még aligha fő Bush feje. Ha ügyesen ellensúlyoz a republikánus jobbszél fundamentalista öregjei és a mérsékelt közép közt, ha ellen tud állni saját pártja nyomásának, ebből profitálhat is. Az amerikaiak nem sokat várnak ma a szövetségi kormányzattól. Nem csoda, hogy a kampány ,,nagy kérdései" arról szóltak, hogy kapjanak-e az idősek állami pénzen gyógyszert, és hogy nagyobb ívű szociálpolitika, külpolitikai kérdésekről szinte egyáltalán nem esett szó. Ha vigyáz arra, hogy ne menjen bele ideológiai harcokba, Bush lehet az új évezred Calvin Coolidge-e. A húszas évek republikánus elnöke jórészt arról volt híres, hogy nem csinált egyáltalán semmit. Úgy maradt meg a köztudatban, mint aki ül a tóparton, és horgászik. Simán újraválasztották. Így is lehet valaki nagy elnök? Lehet.

Az első lépések
A kormány összeállítása markánsan konzervatív, jelezve, hogy Bush vagy nem vette túl komolyan saját ígéretét a kiegyezésről és a ,,nemzeti megbékülésről", vagy pedig a konzervatív lobbi nyomása erősebb, mint aminek jelenleg ellen tud állni. A kormányban mindössze egy demokrata politikus van. Ráadásul John Ashcroft személyében a keresztény-konzervatív szárny egyik legmarkánsabb alakja lesz az Egyesült Államok igazságügy-minisztere, aki nemcsak kérlelhetetlen abortuszellenességéről ismert, de sokan egyenesen azzal vádolják, hogy rasszista, és az állam és egyház szétválasztásában sem hisz.

Bush pár napja jelezte, hogy Clinton egy-két lépését, melyet elnöksége utolsó időszakában tett, esetleg visszacsinál. Főként környezetvédelmi jellegű döntésekről van szó, Bushnak pedig, akinek kormányában az olaj- és az ipari lobbi prominens képviselői is jelen vannak, ebben a kérdéskörben már eddig is komoly össztüzet kellet kiállnia zöldszervezetek részéről.

Bush már azt is megemlítette, hogy részéről Oroszország nem számíthat túl sok pénzügyi támogatásra. Ez ugyan önmagában még nem jelent sokat, mert annyit most sem fizetnek az amerikaiak, de utalhat arra, hogy Bush komolyan gondolta a kampány során hangoztatott elképzelését egy ,,szigorúbb" Oroszország-politikáról.

Bush külpolitikai stábja egy letűnt kor alakjaiból áll

Ahol ez nem jöhet be, az a külpolitika. Bush nem izolacionista, de közel jár hozzá. De egy olyan politikából, ahol Amerika minden helyi válságra úgy tekint, mintha elszigetelt lenne, amit ignorálni lehet, sok nem valósulhat meg. Erről a korszellem majd gondoskodik. Az biztos, hogy Bush nem sok humanitárius bombázótripet indít majd, és nem fogja éjszakába nyúlóan győzködni Arafatékat sem. De aligha vonhatja ki magát az USA a világ gondjaiból.

A kérdőjelek ott vannak, hogy tud-e a Bush-adminisztráció megfelelő válaszokról gondoskodni a globalizálódott, ,,Clinton-i" világban. Az emberek, akikkel körülveszi magát, egy letűnt kor politikusai. A külügyi vonalat olyan emberek fogják vinni, akik a hidegháborúban szocializálódtak, annak a kornak az alapvetési határozzák meg gondolkodásukat. Erősen kérdéses, hogy tudnak-e egy falak nélküli világban gondolkodni, ahol nem az számít, hogy milyen nagy vagy, hanem hogy milyen gyors. Nem az, hogy milyen magas falat tudsz építeni, hanem hogy milyen erős hidat. Nem az - egy amerikai kommentátor fordulatával élve -, hogy mekkora rakétáid vannak, hanem hogy mekkora a sávszélességed.

Egy dolog persze teljesen biztos. George Bush sokkal okosabb - sőt, rafináltabb -, mint amilyennek mutatja magát. Sokan bedőltek már az ,,ostoba texasi vagyok"-imázsnak, és valamennyien a temetőben vannak. Ő meg a 43-dik amerikai elnök.