Miért utálják Amerikát?
További Külföld cikkek
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
- Kirepült egy Boeing 737-es repülőgép futóműve felszállás közben
- Tarjányi Péter: Pokoli helyzet lesz Ukrajnában az elkövetkező hónapokban
- Öt migráns is a vízbe fulladt a La Manche csatornánál, többeket letartóztattak
Nem ez az egyetlen kezdeményezés a probléma kezelésére. Egy, a képviselőházban nemrég benyújtott törvényjavaslat például 255 millió dollárt költene hasonló programokra a következő két évben, és egy ügynökségben fogná őket össze. A törvénynek van szenátusbeli változata is. A Fehér Ház már szeptember 11-e után felvett egy kommunikációs szakértőt az iszlám világ "megdolgozására".
Amerika, az arrogáns
A imázsizgalmat fokozta egy pár napja megjelent tanulmány is. A nagytekintélyű New York-i agytröszt, a Council of Foreign Relations (CFR) által készített jelentés szerint az Egyesült Államokról igen negatív kép alakult ki sok országban, különösen az iszlám világban. Sokan "arrogáns, nagyképű, képmutató, figyelmetlen és kulturális párbeszédre képtelen" országnak tartják Amerikát.
A jelentés szerint az Egyesült Államoknak mindent meg kellene tennie azért, hogy változtasson ezen a képen, már csak azért is, mert a terrorizmus elleni háború nemzetközi összefogást igényel. Az Irak ellen várható hadműveletek szintén aligha képzelhetők el a környező - főként muszlim - országok támogatása nélkül. Ezért azt javasolja, hogy a kormány fordítson nagyobb figyelmet Amerika népszerűsítésére és az ország politikájának elmagyarázására külföldön.
A Közel-Kelet kedvence
Utóbbi különösen szükséges lehet, elsősorban a Közel-Keleten, ahol az Amerika-ellenes érzelmeket részben Washington ottani politikájával, így az izraeli-palesztin konfliktusban tanúsított magatartásával, vagy az afganisztáni háborúval magyarázzák. A CFR felmérése szerint a régióban a megkérdezettek túlnyomó többsége nem értett egyet a hadjárattal, mert úgy gondolta, hogy az igazságtalan.
A térségben elfogadhatatlannak találják a civil áldozatok számát, többségükben pedig még azt is megkérdőjelezik, hogy a tálibok bújtatta Oszama bin Laden követte el a szeptember 11-i terrortámadásokat. A helyzet amúgy sem túl jó: közvélemény-kutatások szerint a jordániaiak, a szaúdiak és a pakisztániak több mint hatvan százaléka rossz véleménnyel van az Egyesült Államokról.
A kép ugyanakkor összetett, hiszen az amerikai életforma, a politikai szabadságjogok és egyéb lehetőségek miatt az Egyesült Államokat egyfajta irigység és csodálat is övezi. Más felmérések szerint a közel-keleti (arab) fiatalok elsöprő többsége akarja elhagyni hazáját, jórészt a nehéz gazdasági körülmények, a politikai és kulturális elnyomás miatt, és sokuk célja továbbra is a "korlátlan lehetőségek hazája".
Egyes szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az Egyesült Államokról a Közel-Keleten kialakult képet igencsak torzítja, hogy a helyi - állami - sajtó masszívan Amerika-ellenes. Ez még azokra az arab országokra is igaz, amelyek névleg Washington szövetségesei. Ezeken a helyeken, például Egyiptomban vagy Szaúd-Arábiában, az államilag ellenőrzött sajtó is tele van - jórészt politikai okokból - Izrael- és Amerika-ellenes (sőt, antiszemita és holokauszttagadó) írásokkal. Egyrészt ezek az államok (hideg)háborúban állnak Izraellel, Amerika legfőbb helyi szövetségesével, másrészt így akarják elterelni a figyelmet saját legitimációs és belpolitikai problémáikról.
A magányos cowboy
A CFR-tanulmány szerint nem tett jót az Egyesült Államok népszerűségének - különösen Európában - az sem, hogy a George W. Bush vezette adminisztráció látszólag nemigen veszi figyelembe szövetségesei kéréseit, és ellenszenvvel viseltetik a nemzetközi egyezmények - például a globális felmelegedés elleni harcról szóló kiotói egyezmény - iránt. A nemzetközi szervezeteket szintén nem szenvedheti: ki akarja vonni magát a Nemzetközi Büntető Törvényszék hatásköre alól, és a múlt héten megvonta támogatását az ENSZ családtervező programjától is, amely fejlődő országokban végez nehezen pótolható tevékenységet.
Jobb piár kell
A CFR szakértői szerint jobb kommunikációval sok mindent meg lehetne oldani. A feltételezett muszlimellenesség kapcsán például rá lehetne mutatni, mennyit segített az Egyesült Államok a boszniai és koszovói muszlimoknak a kilencvenes években, milyen nagy szerepe volt az egyiptomi-izraeli viszály lezárásában, és mekkora támogatást nyújtott a palesztinoknak az oslói békefolyamat idején.