Szilárda
0 °C
6 °C

Demokrata kovbojok vehetik be a keresztény fellegvárat

2006.11.03. 16:55
Bár még visszafogottan nyilatkoznak, már a demokraták is elhiszik, hogy sima győzelmet arathatnak november 7-én, a képviselőházi és részleges kongresszusi választáson az Egyesült Államokban. A vége földcsuszamlásszerű győzelem is lehet, ebben az esetben Bush utolsó két elnöki évében ellenzéki törvényhozással birkózhat.

Bár maguk sem merik még elhinni, akár földcsuszamlásszerű győzelmet is arathatnak a demokraták a mid-term (ld. keretes írásunkat) választáson. Pedig már a republikánus elemzők is biztosra veszik, hogy a két évente újraválasztott képviselőházban elvesztik eddigi 15 fős többségüket és kisebbségbe szorulnak.

Választási tudta-e Ön?

Mid-term election - Jobb híján időközi választásnak fordíthatnák az elnöki periódus közepére eső választást. Az amerikai alkotmány értelmében a Kongresszus két háza közül a képviselőház tagjait kétévente, a szenátorokat hat évente választják újra. Hogy biztosítható legyen a törvényhozás folyamatos munkája, a szenátorokat (akikből államonkét kettő, összesen tehát száz van) harmadonként, két évente választják újra hat évre. A törvényhozási választásokkal egyidejüleg kormányzóválasztást is tartanak, idén 34 kormányzót választanak újra.

Béna kacsa - A fogalmat eredetileg a 18. századi Londonban használták először a tőzsdén arra a brókerre, aki annyi adóságot halmozott fel, hogy már nem tudott tőkét felszabadítani újabb vásárlásokra. Politológiai értelemben az a politikus, aki ugyan hivatalban van, de nincs esélye az újraválasztásra.

Gerrymandering - A választási körzetek testreszabásának amerikai gyakorlata. Nevét Elbridge Gerry (1744. 07. 17 - 1814. 11. 23) amerikai politikus és a szalamander keresztezéséből kapta, miután Gerry úgy szabta át szalamanderformájúra választási körzete határait, hogy ezzel hátrányba hozza politikai riválisát. Az elmúlt évek legnagyobb gerrymanderingje Texasban volt, ahol szinte háztömbönként szabta át a választási körzethatárokat a helyi, republikánus többségű szenátus, biztosítva ezzel a szavazatmaximalizálást saját pártjuknak.

Kompetitív körzet - minden olyan körzet, ahol hagyományosan szoros a verseny, a kisebbségben levő párt eséllyel indít jelölteket. A republikánusoknak a 435 tagú képviselőházban 225 képviselője van, de csupán 50 republikánus körzet számít kompetitívnek

Keresztény jobboldal - A Christian Right Coalition a Republikánus Párt egyik legerősebb frakciója. Tagjai többségükben újjászületett keresztények. Meleg- és abortuszellenesek, hívei a szabad fegyvertartásnak és az amerikai alkotmány első tíz kiegészítésében (Bill of Rights) részletezett liberális alapjogoknak. Ők Izrael legerősebb támogatói is. Leginkább azért, mert hitük szerint a messiás második eljövetelének feltétele, hogy Jeruzsálem zsidó kézen legyen. A Magyarországon az ATV műsorán szereplő 700-as klub a keresztény jobboldal egyik legkomolyabb propagandaműsora.

Low-tax conservative - A Magyarországon gyakorlatilag értelmezhetetlen politikai fogalom egy, a libertarianizmushoz közeli eszmerendszert takar. Ahogy a libertáriusok, úgy a low-tax konzervatívok is a minimális állam és az öngondoskodó polgár eszméjének hódolnak, viszont - az Egyesült Államokban amúgy szintén a republikánusokhoz tartozó - libertáriusokkal szemben olyan individualista elhajlásokat, mint teszem azt a homoszexualitás, nem néznek jó szemmel.

Ha minden a közvélemény-kutatások szerint alakul, Bush kemény utolsó két évre számíthat. Az szinte biztos, hogy a képviselőház demokrata többségű lesz, azaz az elmúlt hat évvel szemben Bush javaslatai nem fognak a már megszokott automatizmussal törvényerőre emelkedni. Ha még a szenátus is a demokraták kezére kerülne (jelenleg háromfős többsége van a republikánusoknak), Bush tényleg béna kacsává válhat, azaz törvényeit rendre visszadobhatja a törvényhozás, illetve új törvények alkotásával jelentősen korlátozhatja a kormányzat mozgásterét.

Visszafogott diadalmenet

Bár hivatalos nyilatkozataikban a demokraták talán túlságosan is visszafogottak, névtelenül már-már a győzelmüket ünneplik. "Aki az elmúlt tíz évben kicsit is figyelte [az amerikai] politikát, az tudja, hogy a hátralevő egy hét milyen hosszú lesz" - nyilatkozta például Bill Burton, a demokrata kampnystáb tagja az AP-nek. A hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó demokrata források azonban "100 százalékig" biztosak győzelmükben.

És a reménykedésre minden okuk megvan. Bár a képviselőházi választási körzeteket az elmúlt évek gerrymanderingjei (körzetátszabás - ld. a keretes írásunkat) után elvileg alig maradt kompetitív körzet, a demokraták a legderűlátóbb republikánus jóslatok szerint is megszerzik a képviselőházi többséget, mi több, akár földcsuszamlásszerű győzelmet is arathatnak.

Erre utal, hogy a hagyományosan kompetitívnek tekintett ötven republikánus körzet közül háromban a Republikánus Párt októberben felfüggesztette kampányát. A demokraták ráadásul hagyományosan republikánusnak számító körzetekben is előretörtek. Az akár a választások kimenetelét is eldöntőként számon tartott 15 körzetből - a republikánusoknak jelenleg 15 fős többsége van - összességében 12-ben vezetnek (hétben magabiztosan). Köztük két indianai körzetben is, ahol emberemlékezet óta nem nyert demokrata politikus.

De olyan, az elnökválasztáson kulcsfontosságú államok is a kezükbe kerülhetnek, mint Colorado, vagy a legutóbbi választást Bush javára eldöntő Ohio.

Béna republikánusok

A demokraták javarészt a republikánusok bénázásának köszönhetik sikerüket. Bush elnök népszerűsége hónapok óta történelmi mélyponton, bőven 40 százalék alatt van. "Olyan még nem volt, hogy egy 40 pont alatti népszerűségű elnök pártja ne veszített volna 15 képviselői helyet" - nyilatkozta az AP-nek Marc Mellman, a demokraták egyik közvélemény-kutatója.

Az elhúzódó iraki háború sem kedvez a republikánusoknak. A lázadók októberi kampánya rengeteg amerikai halálos áldozatot követelt. Igaz, a veszteségek miatt hőbörgő demokrata jelöltek ellen be is vetették hagyományos fegyverüket, a vadpatriotizmust, azaz az amerikai hon megvédésére képtelen puhányoknak állítják be a demokratákat - akik egyik jelöltje, Tammy Duckworth nő létére két lábát is elvesztette az iraki háborúban.

Ettől persze még nem kéne katasztrofális vereséget szenvedniük. 2004-es újraválasztása előtt Bush alig valamivel volt népszerűbb, mint most, az iraki háború pedig akkor sem állt túl jól. Várható vereségük harmadik faktora lehet igazán végzetes.

Demokrata kovbojok a keresztény jobboldalon


Mark Foley

Bush pártja ugyanis elveszítheti eddigi törzsszavazóit. Mark Foley republikánus erkölcscsősz melegpedofil botránya keresztény jobboldaliak tízezreit tarthatja vissza a szavazástól, amire csak ráerősített, hogy Bush volt vallásügyi tanácsadója, aki maga is lelkész, botránykönyvben számolt be arról, milyen mértéktelen cinizmussal nézték birka szavazógépnek a keresztény jobboldal híveit Bush kampánystratégái az elmúlt választásokon.

És a demokraták is erre játszanak rá leginkább. Az Economist a mid-term választások előtt közölt elemzésében a demokraták az amerikai középnyugat, a Sziklás-hegység hagyományosan nonkonformista, republikánus államaiban felnövekvő új generációjára koncentrál. A hegyvidéket különös népek lakják. Miközben társadalmi kérdésekben csökönyösen konzervatívak (meleg- és abortuszellenesek, a szabad fegyvertartás elkötelezett hívei), az állam szerepéről és a gazdaságról vallott nézeteik a legvadabb low-tax conservative vonalhoz sorolják őket.

A körzetben induló demokrata jelöltek tökéletesen megfelelnek a kívánalmaknak. John Salazart például az Economist jellemzése szerint annyi különbözteti meg republikánus versenytársától, hogy ő demokrata. De fegyvermániás és az adók letöréséért küzd. A coloradói kormányzóválasztás esélyesének tartott demokrata, Bill Ritter harcos abortuszellenző. Brian Schweitzer, Montana 2004-ben megválasztott demokrata kormányzója pedig szintén a keresztény jobboldaliak szívét is megdobogtató kirohanásokat intéz a szabadkereskedelem és a globalizáció ellen, miközben isteníti a fegyvertartást.

Azaz, a középnyugat csalódott keresztény jobboldali szavazói ideális jelöltekre találhatnak, ezúttal a demokraták soraiban.

Bush, a béna kacsa

Mindent egybevetve, a demokraták biztosak lehetnek abban, hogy 1994 után visszaszerzik a képviselőházi többséget, amit a republikánusok Clinton első mid-term választásán, Newt Gingrich konzervatív forradalmával szereztek meg. A már idézett Mark Mellman szerint pártja 14-32 képviselői hellyel szerezhet többet, mint két éve. Steve Elmendorf, a demokraták egyik kijáróembere 15-20 fős demokrata többséget valószínűsít.

Bush tehát mindenképpen nehezebb helyzetben kormányozhat elnöksége utolsó két évében, mint eddig. Ráadásul arra is van esély, hogy a képviselőház mellett a szenátusban is elveszti hat fős többségét a Republikánus Párt.

Idén 33 szenátort választanak. A posztjukon maradó 67 szenátor közül 40 republikánus, 27 demokrata. A választási küzdelemben a republikánusok 7, a demokraták 13 szenátori helyet vehetnek biztosra. Nyolc körzetben a demokraták, egyben a republikánusok állnak jobban, 4 körzetben pedig megtippelhetetlen a választás kimenetele. Ha háromban a demokraták nyernek, övék a szenátus is. Így kialakulhat az a társbérlet, amit az amerikai politológusok amúgy egészségesnek tartanak. Az Egyesült Államok alkotmánya alapján a végrehajtó hatalom ugyanis az elnöké, amit egy ellenzéki többségű törvényhozás tud csak igazán kordában tartani.