Ambrus
-7 °C
3 °C

Sikeres a Bush-kormány rakétaelhárító kísérlete

2001.07.15. 12:32
Vasárnap hajnalban egy kaliforniai támaszpontról bocsátották fel a célrakétát, amelyet a 21 perccel később, a Csendes-óceán nyugati részén levő Kwajalein-atollról indított ellenrakétával eltaláltak.
Ki ellen véd?
Közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban, 04.40-kor a kaliforniai Vandenberg támaszpontról bocsátották fel a célrakétát, egy vaktöltettel ellátott, átalakított Minuteman 2 interkontinentális ballisztikus rakétát, amelyet a 21 perccel később, a Csendes-óceán nyugati részén levő Kwajalein-atollról indított ellenrakétával eltaláltak.

Az ellenrakéta 240 kilométeres magasságban, a Föld légkörén kívül megsemmisítette az előzőleg műholdakkal és radarokkal nyomon követett "ellenséges" rakétát.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma lényegében a legutóbb tavaly júliusban kudarcba fulladt teszt forgatókönyvét ismételte meg. Az eddigi három rakétaelhárítási rakétakísérletből csak az első sikerül. A tavaly július 8-i teszt balsikerét az okozta, hogy az ellenrakéta nem tudott leválni a gyorsító fokozatról, míg a tavaly nyárit megelőző, 2000. január 19-i kísérletben az ellenrakéta eltévesztette a célt, mert egy eltömítődött hűtőszelep az utolsó pillanatokban "elvakította" az infravörös keresőszemeket.

Amerika villant

A sikeres rakétakísérlet rendkívül fontos pillanatban történt: Bush a jövő héten szerdán utazik második európai útjára, ahol a hét vezető ipari hatalom és Oroszország vezetőivel találkozik.

Az Egyesült Államok európai szövetségesei eddig tartózkodással reagáltak az amerikai nemzeti rakétavédelmi tervre; Németország és Franciaország nem titkolta, hogy újabb fegyverkezési versenytől tart. Vlagyimir Putyin elnök pedig elutasítja a rakétavédelmi rakétarendszerek telepítés korlátozó ABM-szerződés felbontását, amelyet Bush a tesztek folytatása kapcsán kilátásba helyezett.

Megfigyelők szerint a rakétateszt sikere mindenképpen erős adu lesz azoknak a kezében, akik a tesztpogram felgyorsítását sürgetik és az ABM-szerződés elavultságáról beszélnek.

A nemzetközi helyzet fokozódik

A második európai útjára készülő George Bush elnök már előre megkísérelte csillapítani az esetleg ismét balul elsülő, 100 millió dollárba kerülő rakétateszt kedvezőtlen hatását, kijelentette ugyanis: a végeredménytől függetlenül folytatni fogják a meghirdetett, gyorsított ütemű kísérletsorozatot.

A kormány illetékesei a héten elmondták, hogy nemcsak a földi telepítésű rakétavédelem terén folytatják a teszteket és a fejlesztést, hanem kiterjesztik azokat a tengeri, légi és világűrbeli ellenrakétákra és lézerekre. A védelmi minisztérium illetékesei szintén előre csökkentve az esetleges balsiker miatti kiábrándulást, közölték, hogy ez csak egy a megkezdődő tesztsorozatban, és a hibából is tanulnak.

Joseph Cirincone, a Carnegie Békealapítvány leszerelési szakértője úgy vélte, hogy ha az előző kettő sikertelen teszt után a mostani is kudarccal végződik, akkor ez erősen megtépázza Bush tekintélyét, sőt védelmi és külpolitikájára, valamint a költségvetésre is hatással lesz, hiszen az elnök politikai rangsorában éppen a rakétavédelem áll az első helyen.

Az amerikai rakétavédelmi program eddigi főbb állomásai
1983. március 23. - Ronald Reagan amerikai elnök bejelenti, hogy kiterjedt vizsgálatot kezdenek egy rakétavédelmi program megvalósíthatóságáról. A kongresszusbeli ellenzők által "csillagháborús" tervnek nevezett elgondolás a 35 éves amerikai nukleáris stratégia átszabását irányozza elő: a hangsúlyt a rakétavédelem kapná az atomtámadásra adandó válaszcsapás helyett.

1984. június 10. - Az amerikai hadsereg sikerrel lelő egy célrakétát a Csendes-óceán felett.

1991 január - Az öbölháborúban először alkalmaznak élesben ballisztikus rakéták elleni védelmet.

1997. április 1. - Megalakul a Pentagonban a ballisztikusrakéta-védelmi szervezet, amely azt jelöli ki célul, hogy 2003-ra megtervezik és kifejlesztik a rakétavédelem rendszerét.

1998. április 30. - A Boeing vállalat 1,6 milliárd dolláros megrendelést kap a program legfőbb beszállítói szerepére.

1999. július 23. - Bill Clinton elnök aláírja az országos rakétavédelmi törvényt.

1999. augusztus 17. - Az Egyesült Államok és Oroszország felújítja a stratégiai fegyverzetekről szóló tárgyalásokat, egyeztetnek a rakétavédelmi rakétarendszereket korlátozó 1972-es ABM-szerződés módosításáról.

1999. október 2. - Az első sikeres integrált rakétaelhárító rakétakísérlet: az elfogórakéta megsemmisíti az "ellenséges" célrakétát.

2000. január 18. - A második ilyen rakétateszt nem jár sikerrel: az elfogórakéta célpontészlelő detektorai a rakétafejbe került nedvesség miatt hibásan működnek, és az elfogórakéta ennek következtében célt téveszt.

2000. július 7. - A harmadik rakétateszt ugyancsak sikertelen, a megsemmisítő fej nem válik le a gyorsítórakétáról.

2000. szeptember 1. - Bill Clinton elnök a rakétaelhárító technika fejletlenségére hivatkozva nem engedélyezi az országos rakétavédelmi rakétarendszer telepítésére irányuló munkálatok megkezdését.

2000. december 28. - A Boeing újabb, hat évre szóló, hatmilliárd dollár összegű üzlethez jut a rakétavédelmi programban.

2001. április 10. - Oroszország, Kína és Észak-Korea felhívja az ENSZ leszerelési bizottságának a figyelmét arra, hogy az amerikai országos rakétavédelem megvalósulása veszélyt jelentene a nemzetközi biztonságra, új fegyverkezési versenyt indítana el, és aláaknázná a rakétavédelmi rendszereket korlátozó ABM-szerződést.

2001. május 1. - George Bush elnök közli, hogy olyan új keretre van szükség, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára a mai világ fenyegetéseire válaszolni tudó rakétavédelem kiépítését.

2001. június 27. - A kongresszus elé kerül a 2002. évi költségvetés, amely 8,3 milliárd dollárt irányoz elő a rakétavédelemre.

2001. július 14. - A negyedik rakétaelhárító rakétateszt, a Bush-kormány első ilyen kísérlete sikeres.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.