Mária
-6 °C
-2 °C

'Többsíkú válságról van szó az unióban'

2005.06.22. 22:12
A költségvetési és intézményes kérdéseken túlmutató, mélyebb válságba került az Európai Unió a hosszú távú költségvetésről szóló megállapodás elmaradásával, illetve az alkotmányos szerződésről május legvégén tartott francia és holland népszavazás elutasító kimenetelével - derült ki azokból az összegzésekből, amelyeket az uniós intézmények vezetői adtak szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén a most lezáruló luxemburgi elnökség teljesítményéről és az elmúlt héten tartott állam- és kormányfői találkozóról.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az Európai Tanács soros elnöke a kudarccal végződött múlt heti kormányfői üléssel kapcsolatban szerdán kijelentette: "Valódi válsághelyzetből kell kilábalnunk. Ez a válság mély, és nem pusztán költségvetési kérdésről van szó."

A sokat megélt - mostani felszólalása során többször vastapssal ünnepelt - uniós politikus szerint az új tagállamok a lehető legjobban álltak hozzá" a költségvetési tárgyalásokhoz, társaiknak "leckét adtak európai ambícióból". Juncker az idei első félév eredményei közé sorolta a stabilitási paktum megreformálását, ami szerinte hosszú bizonytalan időszak végére tett pontot. A miniszterelnök azt mondta, a luxemburgi elnökség ideje alatt új lendületet adtak a lisszaboni stratégiának, és előrelépés történt az innováció, a kutatás, a versenyképesség és a munkahelyteremtés területén.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a januárban kezdődött luxemburgi elnökség legnagyobb sikere a lisszaboni stratégia megújítása volt a tavaszi EU-csúcson. Felszólította a tagállamokat, mutassanak rugalmasságot, és gondoljanak bele abba, mire vezet a makacs hozzáállás. Az elnök azt kérte, az EU-országok kevésbé nacionalista retorikát használjanak, és a mostani helyzetre keressenek európai megoldást.

A magyar felszólalók között Kósáné Kovács Magda (MSZP) megállapította, hogy az elmúlt hat hónap sikerekkel teli időszak volt, még ha ezek nehezen megszületett kompromisszumok eredményei voltakis. A magyar képviselőnő ugyanakkor nem leplezte csalódottságát sem. "Mi is, akár az elnökség, hittünk a lisszaboni stratégiában, amelynek alapelve a szolidaritás. Ez egyben az európai baloldal alapértéke is... Az elmúlt néhány napot nem a szolidaritás jellemezte." A luxemburgi elnökség üzenete szerinte világos: nem a kétsebességes Európára, igen a szociális Európára.

Barsiné Pataky Etelka (Fidesz-MPSZ) úgy vélte, a mostani "nem Európa válsága, ez a tizenötök krízise". Leszögezte: új megállapodás kell, amely nyilván messze nem csak a pénzről szól. Annak egyik pillére szerinte a 25 tagúra szélesedett unióban a bővítés elmélyítése kell legyen.

A nagy EP-frakciók közül a néppárti csoportot vezető Hans-Gert Pöttering azt mondta, vissza kell nyerni az uniótól elfordult emberek bizalmát. Az európai politika megújításához szerinte az országok között jó kétoldalú kapcsolatokra van szükség, és fontos az intézményes kérdésekben utolsó érvényes dokumentum, a nizzai szerződés megerősítése is.

A szocialista frakcióvezető, Martin Schulz szerint Európa válságban van, "de az állam- és kormányfők is válságban vannak". Úgy vélte, a költségvetési tárgyalásokon a parlament, a bizottság és a tagországokat képviselő tanács is megfelelően elvégezte feladatát, az állam- és kormányfők viszont erre nem voltak képesek.

Graham Watson liberális frakcióvezető két kihalófélben lévő dinoszaurusz, Franciaország és Nagy-Britannia küzdelmeként" írta le a költségvetési vitát. A rövidlátó politika helyett Watson szerint Európának új motorra" lenne szüksége, és ennek érdekében mozgósítani kell az unió kisebb tagállamait is.