Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Válasz a terrorra: mit tehet az Egyesült Államok?

2001.09.13. 17:39
Kapcsolódó cikkek (1)
Egyértelmű, hogy Amerika válaszcsapásra, sőt háborúra készül. Bush elnök háborús cselekménynek nevezte a New York-i és washingtoni támadásokat, amelyért nem csak a terroristáknak, de a terroristákat támogató országoknak is lakolniuk kell. A NATO is háborús támadásként értékeli az akciót, ami azt jelenti, hogy a katonai szövetségnek az Egyesült Államok segítségére kell sietnie. A kongresszus pedig egy határozaton dolgozik, amely felhatalmazná az elnököt a katonai erő alkalmazására. Bush lehetőségei valójában azonban elég korlátozottak.
Nincs forgatókönyve Magyarország hadba lépésének
Csak elvi síkon lehet azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy milyen intézkedések történnének Magyarországon, ha a NATO oldalán "hadba lépne" az Egyesült Államok megtalált támadóival szemben - tájékoztatta az Indexet a Honvédelmi Minisztérium. Mivel minden feltevésben a "ha" szerepel első helyen: nem lehet konkrét választ adni - indokolták a választ a minisztérium sajtófőosztályán. Keleti György, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke lapunknak elmondta: a nemzetbiztonsági intézkedések sorrendjéről, módjáról a tagországok jobbára önállóan döntenének.

>>> Bővebben

Ki az ellenség? Ezt továbbra sem tudni, noha látszólag a legtöbben egyetértenek abban, hogy Oszama bin Laden és szervezete áll a támadás mögött. A tettesek letartóztatása és bíróság elé állítása azonban aligha fogja kielégíteni az amerikai közvéleményt.

Célzott megsemmisítés?

Mik Amerika lehetőségei a visszavágásra? Félretéve a lassú és kevéssé kielégítő jogi procedúrákat, merényleteket kísérelhet meg feltételezett terrorista vezetők ellen, mondván, háború van, és ez önvédelem. Egyes szakértők szerint ennek talán még volna is némi jogi alapja. Ugyanerre hivatkozik azonban Izrael is, amikor palesztin katonai vezetőket gyilkoltat meg, és ezt a gyakorlatot éppen az Egyesült Államok ítélte el a leghatározottabban. Ráadásul e lehetőséget - egyelőre - tiltja egy elnöki határozat is.

Totális háború?

Az Egyesült Államok támadást intézhet nemcsak egyes rejtőzködő terroristák és központjaik ellen, de azok ellen az államok ellen is, akik őket támogatják. Itt ismét felmerül a kérdés, hogy pontosan ki is az ellenség? Amennyiben az afganisztáni tálibokról mégis bebizonyosodik, hogy támogatták a terroristákat, Washington háborút indíthat a kabuli vezetés ellen, és megkísérelheti egy új, Nyugat-barát kormány felállítását. Az amerikai nagykövetségek elleni 1998-as támadás után az Egyesült Államok cirkálórakétákat lőtt ki feltételezett terrorista központokra Afganisztánban is, de ennyivel most aligha elégszenek meg.

Totális háborút indítani minden olyan állam ellen, amely terrorista szervezeteket támogat, illetve képez ki, valójában nagyon nehezen megvalósítható dolog, és több kárt okozhat, mint hasznot. Az amerikai külügyminisztérium "latorállamokat" felsoroló listáján ott van Irak, Irán, Észak-Korea és Szíria is. Ezek - Afganisztánnal együtt - mind olyan államok, amelyekkel az amerikai diplomácia egyébként sem tud évtizedek óta mit kezdeni. Katonailag egy részük ráadásul szinte elérhetetlen.

Precedens persze van: 1990-ben az amerikai csapatok megtámadták Panamát, és két hét alatt megdöntötték a kormányt, rabláncon vezetve el a kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított Manuel Noeriga elnököt. Panama azonban a szomszédban van.

Belső ellenzék támogatása?

Amerika növelheti a "latorállamok" belső ellenzékének nyújtott támogatást. Ez azonban lassú, és hatékonysága megkérdőjelezhető: az iraki ellenzéki csoportok támogatása az elmúlt évtizedben gyakorlatilag semmire sem vezetett. Az sem biztos, hogy ez hosszú távon jó ötlet: az afganisztáni tálibokat annak idején épp az Egyesült Államok segítette hatalomra, amikor pénzzel és fegyverekkel támogatta küzdelmüket a szovjet megszállók ellenében.