Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Csökkent a nyomorban élők aránya

2000.10.05. 08:47
Kapcsolódó cikkek (1)
A Világbank legfrissebb jelentéséhez csatolt összefoglaló szerint az elmúlt évtizedben csökkent a nyomorban élők aránya a világon, míg abszolút értékben nagyjából változatlan maradt. A hatalmas gazdasági növekedés azonban egyre egyenlőtlenebbül oszlik el: a húsz leggazdagabb ország bevétele több mint harmincszor akkora, mint a legszegényebb húszé. Az elmúlt negyven évben a különbség a duplájára nőtt.
Csökkent a nyomorban élők aránya
Nőnek a különbségek
Szembetűnő mind az elmúlt harmincöt év gazdasági növekedésének mértéke, mind egyenlőtlensége a Világbank legfrissebb jelentéséhez csatolt kiegészítés szerint. Bár a fejlődő országok átlagosan évi 2,2 százalékos egy főre jutó jövedelemnövekedéssel dicsekedhetnek, ennek megoszlása rendkívül egyenlőtlen. Míg a kelet-ázsiai gazdaságokban az átlagos jövedelem ötszörösére nőtt, addig Fekete-Afrikában nem változott, Kelet-Európában - így Magyaroszágon - és a volt szovjet tagállamok egy részében pedig csökkent. A tíz leggyorsabban fejlődő gazdaság közül hét távol-keleti - áll a jelentésben.

Egyre nagyobb a fejlett és a fejlődő országok közti különbség: a húsz leggazdagabb ország bevétele több mint harmincszor akkora, mint a legszegényebb húszé. Az elmúlt negyven évben ez a különbség a duplájára nőtt. Csökkent viszont nyomorban élők aránya, ha ezt a napi egy dollárból, vagy annál kevesebből élők csoportjaként definiáljuk. Míg 1987-ben a világnépesség 28 százaléka tartozott ebbe a körbe, ma már csak 24 százalék. Számuk azonban nagyjából ugyanakkora maradt. Magyarországon egy 1993-as felmérés szerint a népesség kevesebb mint két százaléka tartozott ebbe a körbe.

A nagy egészségügyi rendszerek nem feltétlenül a leghatékonyabbak

A jelentés hangsúlyozza az oktatás szerepét a fejlődésben. Az Egyesült Államokban töltenek legtöbb időt az oktatásban, és - Lengyelország mellett - itt a legigazságosabb az iskoláztatás megoszlása a társadalmi rétegek között. Az egészségügyről szólva rámutat, hogy a magas egészségügyi kiadásokból nem feltétlenül következik nagy hatékonyság: Franciaország a jelentés szerint a leghatékonyabb rendszerrel rendelkező ország, negyven százalékkal kevesebbet költ GNP-jéből egészségügyére, mint az Egyesült Államok, ami viszont csak a harminchetedik a hatékonysági listán. Magyarország nemzeti össztermékének 6,4 százalékát fordítja erre a célra, ezzel a középmezőnyben helyezkedik el kiadásban és hatékonyságban egyaránt.

A gazdasági növekedés gyakran környezetszennyezéshez vezet

A gazdasági fejlődésből és iparosodásból eredő problémák közül kiemeli a légszennyezést: több nagyvárosban is súlyos egészségügyi károsodáshoz, korai halálozáshoz vezet a túlzott széndioxid-kibocsátás. A probléma gazdasági vetületéről szólva példaként megemlíti a jelentés, hogy 11 kínai nagyvárosban a korai halálozások és egészségkárosodások a városi lakosság éves bevételének ötödét emésztik fel. Ezzel együtt azonban valamennyi, gyors gazdasági növekedést mutató távol-keleti országban nagymértékben nőtt a hozzáférés a tiszta ivóvízhez és a közegészségügyi ellátáshoz.

A széndioxid-kibocsátás és a gazdasági fejlődés között a párhuzam látványos: az Egyesült Államok áll az élen, és több, a nyolcvanas években gyors fejlődésen keresztülment országban három- vagy négyszeresére is nőtt a széndioxid-kibocsátás. Egyéb környezeti károkról szólva a jelentés kiemeli az erdőtüzeket: egyedül Indonéziában nyolcmilliárd dollár kár keletkezett 1997-1998-ban.

Hatalmas pénzpiaci fejlődés

Hatalmas növekedésen mentek keresztül a nemzetközi pénzügyi piacok a kilencvenes években. A közép és hosszú távú kötvényekben folyósított kölcsönök és banki kölcsönök összege 1997-re 1,2 trillió dollárra nőtt, az 1988-as féltrillióról. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók értéke ma már ötszöröse a világkereskedelem értékének - áll a Világbank tanulmányában.

Kulcsfontosságú a szabadságjogok kiterjesztése

A jelentés arra is rámutat, hogy világos összefüggés figyelhető meg a pénzügyi nyitottság, a szabadságjogok és a szociális kiadások között. A szabadságjogok kiterjesztése a befektetéseknek is jót tesz: ha egy országban a legrosszabból a legjobb kategóriába fejlődnének a szabadságjogok, átlagosan 7,5-22,5 százalékkal jobb megtérülésre lehetne számítani az egyes befektetéseknél - szól a Világbank becslése.

A korrupció szintén a szegényebbeket érinti a legsúlyosabban. Ecuadorban például háromszor annyit költenek a szegényebb háztartások megvesztegetésre - jövedelmük arányában -, mint amennyit a módosabbak közkiadásokra összesen - fejtegeti a bank jelentése.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!