Mária
-6 °C
-2 °C

Mégsem lesz aranybánya Verespatakon

2005.09.07. 12:14
A jelenlegi uniós szabályok nem rendelkeztek egyértelműen, mi számít bányászati hulladéknak. Most új szabályokat hoznának, ami ket éppen a tiszai ciánszennyezés váltott ki.

Az Európai Parlament (EP) kedden ismét kiállt a bányászati hulladékok kezeléséről szóló irányelv mellett. A tervezet mind a működő, mind pedig a már bezárt bányáknál szigorú előírásokat tartalmaz. Ha a környezetvédelmi miniszterek is elfogadják a határozatot, akkor nem épülhet fel a romániai Verespatakra tervezett aranybánya.

Romániát és Bulgáriát külön is felszólítják arra, hogy a csatlakozásuk előtt is tartsák be a rendeletet, nyilatkozta Hegyi Gyula, az EP környezetvédelmi bizottságának szocialista képviselője a Világgazdaságnak. A szakminiszterek ősszel foglalkoznak behatóbban a kérdéssel.

Verespatakon egy kanadai-román vegyesvállalat szeretne aranyat kitermelni. A bánya létrehozásával szinte eltűnne a falu a térképről, értékes római kori leletek vesznének el és egy esetleges balesetben hatalmas mennyiségű cián kerülhetne ki a környezetbe. A bánya indítását 2007-re tervezik, többek közt ezt lehetetleníteni el az életbe lépő rendelet.

Derülátás

Az EP direktívája szerint a bányákban régebben keletkezett hulladékokat nemcsak összeírni kellene, hanem az ezekből adódó környezeti károkat is meg kellene szüntetni. A tagállamok néhány kérdésben még nem jutottak egyességre, de Hegyi Gyula így is nagy előrelépésnek tekinti a tervezetet. "Derűlátásra ad okot, hogy a módosító inditványok többségét az EP szinte ellenszavazat nélkül fogadta el"-mondta a képviselő.

Az új szabályozásra azért volt szükség, mert a jelenlegi jogszabályok nem egyértelműen fogalmaznak a bányákban keletkező hulladékokról. A bányaiparban keletkező melléktermékek egy része nem jelent környezeti kockázatot, mert építkezéseknél, vagy a kitermelés helyszínén ezek felhasználhatók.

Más anyagok viszont igen súlyos környezeti katasztrófákhoz vezethetnek. A 2000-es tiszai ciánszennyezés tizennyolc millió eurós kárt okozott Magyarországnak a halászat és a turizmus területén, nem beszélve a felbecsülhetetlen ökológiai pusztításról.A verespataki aranybánya is magában rejti egy súlyos ciánszennyezés kockázatát.

Az új szabályozás százszázalékos garanciát nyújt majd az ellen, hogy az aranybányák ciánszennyezése bármely uniós országban környezeti károkat okozzon, mondta a Világgazdaságnak Hegyi Gyula.

Jonas Sjöstedt svéd képviselő, a javaslat egyik előkészítője a parlamenti vitában utalt arra, hogy éppen a tiszai katasztrófa jelentette a direktíva megalkotásának kiindulópontját.