Mária
-7 °C
3 °C

A víz menekültjei

2001.03.22. 18:41
A bolygónkon élő emberek kétharmadának komoly vízhiánnyal kell szembenéznie huszonöt év múlva - tartalmazza a Víz Világnapja alkalmából kiadott, a Tearfund fejlesztési tanács által készített jelentés. Az érintett területek lakosainak el kell majd hagyniuk otthonaikat, és vízben gazdagabb vidékeket kell keresniük. Ők lesznek a ,,víz menekültjei". A vízhez való jogot ugyanakkor alapvető emberi jognak nevezte a Tearfund egyik munkatársa.

Az elmúlt században a világ vízfogyasztása majdnem kétszer olyan gyorsan növekedett, mint Föld lakossága. Az emberiség vízigénye megnövekedett. A fejlett, gazdagabb országok hatékony vízgazdálkodással feltehetően megoldják majd a problémát, de a szegényebb, fejlődő területek bajba kerülhetnek. ,,A fogyasztás 1990 és 1995 között hatszorosára nőtt. Jobb, ha a fejlett országok már most felkészülnek a víztelenség miatt menekülő milliók befogadására" - figyelmeztet a Tearfund-jelentés.

,,Kényszerurbanizáció"

Ahol a legnagyobb a baj
Mexico City: A város vízének 40 százalékát kipumpálták a város alatt elhelyezkedő víztáblából, ezért a város süllyed. A századfordulón kiépített csőrendszer is elavult már, a csatornázási rendszer pedig hiányos. Az esővíz szennyvízzel keveredve kerül a földekre.

Nebraska: A helyi farmerek gyorsabban pumpálják ki a vizet a talajból, mint ahogyan azt az esőzések pótolják. Észak-Amerika legnagyobb vízszolgáltatója, az Ogallala, a kimerülés szélén áll.

Közel-Kelet: A víz lassan fontosabb már, mint az olaj. Már az 1967-es háború is a Jordán folyó feletti uralomért folyt.

Nyugat-Afrika: Guinea, Mali és Nigéria lakói, bár a Niger mellett élnek, annak szennyezett vize miatt órákat gyalogolnak friss víz reményében. Nigéria lakosságának fele kényszerül naponta vízkeresésre.

Nílus: Az ENSZ szerint a víz feletti uralom lesz a háborúk fő kiváltó oka Afrikában a következő időszakban. Egyiptom már 1991-ben deklarálta: kész harcolni a Nílusért.

Aral-tó: A vízszint 16 métert esett 1962 és 1992 között. A korábban az egyik legtermékenyebb területen hibás politikai döntés miatt gyapotot kezdtek termeszteni, és a két folyót elvezették. Ma a természetes környezet már olyan szennyezett, hogy a területen egyedülállóan magas a gyermekhalandóság és a rák!

Gangesz: A folyó annyira kimerült, hogy a mangrove-erdők területe csökkenni kezdett. Az eszetlen erdőirtások és építkezések megolvasztották a folyót tápláló gleccsert, ami a közeljövőben katasztrófához vezethet.

Sárga-folyó: A Kína északi részét ellátó három folyó vize szennyezett, egészségkárosító. 1997-ben a meder 226 napig volt száraz. Az északkínai víztábla évente másfél métert apad.

Dél-Ausztrália: A Havas-folyó megfordítására tett kísérlet csak ártott. Most a kontinens két legnagyobb folyója közötti területet látja el vízzel. A Darling- és Murray-folyók közötti víztábla csökken, ami sok sót nyom a felszínre, tönkretéve ezzel sok farmergazdaságot. Itt folyik a mezőgazdasági termelés kétharmada.

Új-Delhi: A város tizenöt éven belül feléli tartalékait.

Kína városainak mintegy kétharmada nem képes kielégíteni a vízszükségletét. Ez csak rosszabb lesz, hiszen az előrejelzések szerint mintegy 50 százalékkal több vízre van szükség ahhoz, hogy a világ növekvő népességét ellássa 2025-ben. A növekvő vízigény mellett csökkenő készletek az urbanizáció egy új formáját is eredményezhetik több területen. Iránban a vidék 60 százaléka kényszerülhet városokba egyszerűen azért, mert a vidéki területeken nincs víz.

Ez már a jelen

Azoknak az országoknak, melyek a vizüket az afrikai Csád-tóból nyerik, két választásuk van : vízkészletüket öntözésre vagy lakossági használatra fordítják. A tó ugyanis elvesztette vízének mintegy 95 százalékát az elmúlt 38 év alatt. Ez hat ország összesen húszmillió lakosát érinti. Hasonló helyzet van kialakulóban az Aral-tó környékén is, mely egykor az egyik legvirágzóbb mezőgazdasági paradicsomnak számított. A tó szintje 16 métert süllyedt, területe megfeleződött.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint, a világon több mint egymillió ember nem fér hozzá tiszta ivóvízhez. Évente 3,4 millióan halnak meg olyan betegségekben, amelyek a jobb vízellátással és a higiéniai követelmények betartásával elkerülhetők lennének.

Az ENSZ egy korábbi felmérése szerint a Föld népességének máris 40 százaléka néz szembe vízproblémákkal. Ez az arány a Tearfund szakemberei szerint 2025-re eléri a 66 százalékot. A kevés víz természetesen kihat a mezőgazdaságra is, emelkedő árakat generálva a szektorban. Az óvatos előrejelzések szerint akár 1,3 milliárd ember (akik napi 1 dollárnál is kevesebbet keresnek) kerülhet olyan helyzetbe, hogy negyedszázad múlva nem tudja megfizetni az alapvető élelmiszerek árát.

Veszélyben a mezőgazdaság

A mezőgazdaság a friss víz 70 százalékát emészti fel a legtöbb országban. Ez az arány Ázsiában és Afrikában 90 százalék. Érthető tehát, hogy ez az ágazat sínyli meg leginkább a vízhiányt. Ausztrália, Ázsia és Afrika több területén egyszerűen megszűnt a termelés, mert a farmerek nem tudják biztosítani az öntözéshez szükséges vizet. ,,A jövőben ez az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezethetnek" - tartalmazza a jelentés.

Másfél perc zuhany

,,Az Egyesült Királyságban naponta 150 liter víz jut minden személyre, amit mindenki saját belátása szerint használhat fel" - mondta el a BBC-nek Joanne Green, a Tearfund munkatársa, és hozzátette: ,,A szegényebb, fejlődő országokban egy személyre annyi víz jut, amennyit egy európai másfél perc alatt zuhanyozik el ".

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!