Salamon
7 °C
14 °C

Öt magyart lőttek le a csehszlovák vasfüggönynél

2008.05.29. 15:36
Fekete Gábor, Joó Sándor, Sylak Zoltán, Pongrácz Antal és Tóth Illést is a csehszlovák határőrök lőtték le az ötvenes években. A szlován Nemzeti Emlékezet Intézete csak a szlovák-osztrák határon történt incidenseket hozta nyilvánosságra, ahol 42-en vesztették életüket.

Az eddig ismert adatok szerint 42, tiltott határátlépést megkísérlő embert, köztük magyar állampolgárokat öltek meg 1948 és 1989 között az egykori Csehszlovákia részét képező szlovák-osztrák határszakaszon az egykori kommunista rezsim határőrei. Becsült adatok szerint Csehszlovákia egykori nyugati határszakaszán mintegy hatszáz embernek kellett így meghalnia.

A csehszlovák kommunista rezsim - döntően szlovák vonatkozású -ügynöklistáit őrző és feldolgozó Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) honlapján csütörtöktől olvashatók az áldozatok, a gyilkosságokért felelős politikai vezetők és az emberölést elkövető határőrök nevei. Az intézet vezetői sajtótájékoztatón mutatták be az oldalt, és bejelentették: a levéltári anyagokból feltárult bűnügyek aktáit átadták a legfőbb ügyészségnek, amely majd belátása szerint dönt az esetleges bűnvádi eljárások megindításáról.

Az ÚPN vezetője, Ján Petransky sajnálatosnak tartja, hogy a gyilkosok ellen csak most, közel 19 évvel a rendszerváltás után tehették meg a feljelentést, azt pedig egyenesen képtelenségnek nevezte, hogy a Nemzeti Emlékezet Intézetét egyes (kormányzati) emberek szeretnék megszüntetni, s hogy a belügyminisztérium a közelmúltban nagyon fontos iratanyagok zárolásáról döntött, egyszersmind megtagadta, hogy kiadja azokat az ÚPN-nek, jóllehet a törvény értelmében az akták helye az intézetben lenne.

Lubomír Morbacher, az intézet levéltárának vezetője a kommunista határőrség kegyetlenségeit illusztrálandó részletesen ismertetett egy 1952-ben történt esetet, amikor Dévénynél hét határőr különböző lőfegyverekből több mint kétszáz lövést adott le egy személyre, aki egy szál deszkán próbált átevickélni a Morva folyón Ausztriába. Amikor a tetemét kiemelték, kiderült, hogy egy tizenegy éves, ötödik osztályos pozsonyi kisdiákot öltek meg.

Az ÚPN honlapján olvasható dokumentum tanúsága szerint a 42 személy közül öten magyar állampolgárok voltak. Az akkor 27 éves Fekete Gábor, a 24 éves Joó Sándor, és az ismeretlen életkorú Sylak(?) Zoltán 1956. augusztus 19-én egy, a Pozsony és Dévény között, a szlovák-osztrák folyami határszakaszon közlekedő Turiec nevű szlovák sétahajó fedélzetéről vetették magukat a Dunába, és úszva menekültek Ausztria felé, de mielőtt az osztrák oldalon partot értek volna, a csehszlovák határőrség hat emberének gépfegyverből leadott golyózápora végzett velük. A szintén magyar állampolgárságú, 19 éves Pangrácz (Pongrácz) Antalt Pozsony térségében 1955. október 20-án, az ismeretlen életkorú Tóth Illést 1956. június 29-én lőtték le a dévényi tónál.

Az áldozatok között lengyelek és az egykori NDK-ból Csehszlovákián keresztül menekülni próbáló személyek is voltak. Az áldozatok között azonosítatlan személyek is vannak. Közülük többeket a "vasfüggönybe" vezetett magasfeszültségű áram, másokat taposóakna ölt meg, vagy az erre kiképzett határőrkutyákkal marcangoltattak szét. Többen gépkocsival hajtottak neki a feszültség alá helyezett szögesdrótnak, vagy aknára hajtottak, de olyan is volt, hogy kisrepülőgépen menekülőket lőttek le légvédelmi fegyverekkel.

Az ÚPN vezetői szerint számos áldozatnak a teteme sem került elő, a hozzátartozóik máig sem tudnak róluk semmit. Azt sem lehet teljes bizonyossággal tudni, vajon a nem csehszlovák állampolgárok tetemeit kiadták-e valaha a csehszlovák hatóságok. Valószínű, hogy a gyilkosságokat elhallgatták, vagy csak titkosszolgálati úton közölték az érintett ország megfelelő hatóságával, amelyik aztán vagy értesítette az áldozat családját, vagy nem. A kutatók az utóbbit valószínűsítik, így az sem zárható ki, hogy valamelyik magyar áldozat hozzátartozói csak most, ezen az úton értesülhetnek arról, hogy mi történt szeretteikkel.