Öt magyart lőttek le a csehszlovák vasfüggönynél
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Az eddig ismert adatok szerint 42, tiltott határátlépést megkísérlő embert, köztük magyar állampolgárokat öltek meg 1948 és 1989 között az egykori Csehszlovákia részét képező szlovák-osztrák határszakaszon az egykori kommunista rezsim határőrei. Becsült adatok szerint Csehszlovákia egykori nyugati határszakaszán mintegy hatszáz embernek kellett így meghalnia.
A csehszlovák kommunista rezsim - döntően szlovák vonatkozású -ügynöklistáit őrző és feldolgozó Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) honlapján csütörtöktől olvashatók az áldozatok, a gyilkosságokért felelős politikai vezetők és az emberölést elkövető határőrök nevei. Az intézet vezetői sajtótájékoztatón mutatták be az oldalt, és bejelentették: a levéltári anyagokból feltárult bűnügyek aktáit átadták a legfőbb ügyészségnek, amely majd belátása szerint dönt az esetleges bűnvádi eljárások megindításáról.
Az ÚPN vezetője, Ján Petransky sajnálatosnak tartja, hogy a gyilkosok ellen csak most, közel 19 évvel a rendszerváltás után tehették meg a feljelentést, azt pedig egyenesen képtelenségnek nevezte, hogy a Nemzeti Emlékezet Intézetét egyes (kormányzati) emberek szeretnék megszüntetni, s hogy a belügyminisztérium a közelmúltban nagyon fontos iratanyagok zárolásáról döntött, egyszersmind megtagadta, hogy kiadja azokat az ÚPN-nek, jóllehet a törvény értelmében az akták helye az intézetben lenne.
Lubomír Morbacher, az intézet levéltárának vezetője a kommunista határőrség kegyetlenségeit illusztrálandó részletesen ismertetett egy 1952-ben történt esetet, amikor Dévénynél hét határőr különböző lőfegyverekből több mint kétszáz lövést adott le egy személyre, aki egy szál deszkán próbált átevickélni a Morva folyón Ausztriába. Amikor a tetemét kiemelték, kiderült, hogy egy tizenegy éves, ötödik osztályos pozsonyi kisdiákot öltek meg.
Az ÚPN honlapján olvasható dokumentum tanúsága szerint a 42 személy közül öten magyar állampolgárok voltak. Az akkor 27 éves Fekete Gábor, a 24 éves Joó Sándor, és az ismeretlen életkorú Sylak(?) Zoltán 1956. augusztus 19-én egy, a Pozsony és Dévény között, a szlovák-osztrák folyami határszakaszon közlekedő Turiec nevű szlovák sétahajó fedélzetéről vetették magukat a Dunába, és úszva menekültek Ausztria felé, de mielőtt az osztrák oldalon partot értek volna, a csehszlovák határőrség hat emberének gépfegyverből leadott golyózápora végzett velük. A szintén magyar állampolgárságú, 19 éves Pangrácz (Pongrácz) Antalt Pozsony térségében 1955. október 20-án, az ismeretlen életkorú Tóth Illést 1956. június 29-én lőtték le a dévényi tónál.
Az áldozatok között lengyelek és az egykori NDK-ból Csehszlovákián keresztül menekülni próbáló személyek is voltak. Az áldozatok között azonosítatlan személyek is vannak. Közülük többeket a "vasfüggönybe" vezetett magasfeszültségű áram, másokat taposóakna ölt meg, vagy az erre kiképzett határőrkutyákkal marcangoltattak szét. Többen gépkocsival hajtottak neki a feszültség alá helyezett szögesdrótnak, vagy aknára hajtottak, de olyan is volt, hogy kisrepülőgépen menekülőket lőttek le légvédelmi fegyverekkel.
Az ÚPN vezetői szerint számos áldozatnak a teteme sem került elő, a hozzátartozóik máig sem tudnak róluk semmit. Azt sem lehet teljes bizonyossággal tudni, vajon a nem csehszlovák állampolgárok tetemeit kiadták-e valaha a csehszlovák hatóságok. Valószínű, hogy a gyilkosságokat elhallgatták, vagy csak titkosszolgálati úton közölték az érintett ország megfelelő hatóságával, amelyik aztán vagy értesítette az áldozat családját, vagy nem. A kutatók az utóbbit valószínűsítik, így az sem zárható ki, hogy valamelyik magyar áldozat hozzátartozói csak most, ezen az úton értesülhetnek arról, hogy mi történt szeretteikkel.