Natália
-3 °C
7 °C

Világtükör

2000.02.14. 18:14
Heti külföldi lapszemlénkben ezúttal finn, spanyol, jugoszláv, nigériai, amerikai, tajvani, libanoni, izraeli és indiai lapok kínálta cikkekből szemléztünk.

Nő a volánnál

Február 6-án a finn választók Tarja Halonen (képünkön) asszonyt választották Finnország államfőjévé. A szoros versenyben az 56 éves Halonen 51,6%-ot, amíg ellenfele, Esko Aho 48,3%-ot szerzett. Halonen - aki ezúttal Finnország első női elnöke - nem ismeretlen a finn politikai életben. Parlamenti képviselőként, valamint 1995-től külügyminiszterként szerzett politikusi tapasztalatokat és nem utolsósorban ismertséget. Külpolitikai nézeteit jól tükrözi, hogy egyetért az Európai Unió "Haider-politikájával". Belpolitikáját pedig az északi országok szociálpolitikájának helyeslése és az emberi jogok védelmezése fémjelzi. A finn sajtó szerint azonban a választási sikerét mégis annak az egyszerű ténynek köszönheti, hogy nő. "A nők Halonen mögött álltak, ez a nők elnökválasztása volt", szögezte le a finn Aamulehti napilap. A lap állítását alátámasztja, hogy az első forduló öt "komoly" jelöltjéből négy a "gyengébb nemhez" tartozott. A szintén szocdem Paavo Lipponen miniszterelnök a Helsingin Sanomat napilap hasábjain kifejtette, hogy a sikert Tarja önön személyiségének köszönheti. "Mindent amit mondott, komolyan is gondolt", mutatott rá "anti-politikusi" jellemére a miniszterelnök, aki szerint az új államelnök "kavarodást fog előidézni a finn politikában." Halonen nem egy jól "megpíározott" elnök: elvált, vadházasságban él, nem tagja a lutheránus finn egyháznak és számos békemozgalom aktív tagjaként tevékenykedett. Finnországban ez úgy látszik előny. Amíg Esko Aho politikai szereplését a jobb és baloldali megkülönböztetése jellemezte, addig a végül befutó Halonen "minden ember leendő elnökeként" mutatkozott. Tette ezt annak ellenére, hogy rá inkább az ország déli részén szavaztak. "Helsinkiben születtem, mindig is ott laktam, de meg kell hallgatni azokat az embereket is, akik máshol laknak", idézte nyilatkozatát a Lapin Kansa. A finn sajtó ugyanakkor érzékeltette, hogy az elnökválasztás "nőtúltengésében" nagy szerepe van a múlt év áprilisában megváltoztatott alkotmánynak is, amely nagy mértékben csökkentette az államelnök előjogait. Előjogok ide vagy oda, Halonen egyik legfontosabb célja, hogy valamilyen módon rendezze a 10.8%-os munkanélküliség problémáját. És amit ő mond...

  • Helsingin Sanomat

    Rasszista erőszakhullám Spanyolországban

    Február 5-e óta az andalúziai spanyol kisváros, El Ejido élete felborult: erőszakos rasszista támadások érik az ott élő közel 15000 észak-afrikai bevándorlót. A spanyol sajtó szörnyülködve áll a brutális események előtt, amit az ABC nemes egyszerűséggel "nemzeti szégyennek" nevezett. Múlt hét kedden már három napja terror alatt voltak az El Ejidoban élő külföldiek. A támadók bántalmaztak őket, butikokat gyújtottak fel. A három napos káosz alatt összesen 49 ember sérült meg. A rasszista támadások okairól az El Pais spanyol napilapban olvashattunk. A cikk szerint az egész ügy azzal kezdődött, hogy február 5-én egy fiatal lányt késsel leszúrtak a városi piacon. A lány a helyszínen életét vesztette. A feltételezett gyilkost, Lecir Fahimot azonnal letartóztatták és a helyi börtönbe szállították. A vádlott pszichiátriai kezelés alatt állt, s a családja már készült arra, hogy még a bírósági ítélet meghozatala előtt visszatérjen eredeti országába. A család tervezett lépésére reagálva a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka 2000 felbőszült ember szabadult el, s intézett támadást a 45000 fős kisváros észak-afrikai negyedének lakosai ellen. A támadások miatt az ott élők kénytelenek voltak a környező hegyekbe menekülni, ahol a spanyol Vöröskereszt sietett a segítségükre. A véres eseményeket valamennyi spanyol lap mélyen elítélte. A jobboldali ABC napilap a "nemzeti szégyen" kapcsán arról írt, hogy "ami történt az abba a - szerencsére már letűnt - korszakba vezet vissza minket, ahol az emberi kizsákmányolás bűncselekményhez vezetett, ahol egy bűncselekmény elkövetését bosszú követte, ahol a rasszista gyűlölet lincseléssel és üldöztetéssel járt együtt." Ez azért is aggasztó, olvashattuk az ABC-ben, mert El Ejido helyzete jó. Munkalehetőség van bőven, s az életszínvonal is messze a spanyol átlag felett van. Sőt, a kisváros kivételesen kedvező gazdasági helyzete éppen az olcsó munkaerőt képező bevándorlóknak köszönhető, akiknek 40%-uk illegálisan tartózkodik a régióban. Hasonló konklúzióra jutott a La Razón, aki azt tanácsolja El Ejido lakosainak, hogy "emlékezzenek arra, hogy az észak-afrikaiak segítettek nekik meggazdagodni azzal, hogy éhbérért dolgoztak." Az El Pais ugyanakkor a rendőrséget azzal vádolta, hogy "túl későn avatkozott bele a konfliktusba", ezzel bizonyítva azt, mennyire amatőr módon próbálta kezelni a problémát. Hasonló vádakkal illette a rend őreit a La Verdad regionális napilap, amikor szóvá tette, hogy az összecsapás után elmaradtak a letartóztatások, az agresszorokat így nem büntetik meg. A lap szerint a rendőrség felel azért is, hogy a régióban az újságírók állandó veszélynek vannak kitéve.

  • El Pais
  • ABC
  • La Razón

    Libanon áram nélkül

    A múlt heti Világtükörben már beszámoltunk az Izrael-párti Akl Hachem meggyilkolását előidéző újabb libanoni-izraeli konfliktusokról. Izrael ezúttal Libanon áramszolgáltató állomásait bombázta, aminek következtében a libanoni népesség egy része áram nélkül maradt. A bombázások miatt a libanoni Nemzeti Elektromos Művek (EDL) több héten keresztül kénytelen drákói szigorral racionalizálni az áramszolgáltatást, olvashattuk a L`Orient-Le Jour című lapban. A lap - a többi libanoni laphoz hasonlóan - több oldalt szentelt az izraeli bombázások politikai és gyakorlati következményeinek. A bombázások során ugyanis az izraeliek a libanoni áramszolgáltató állomások nagy részét tönkretették: Jamhour, Baalbeck és Deir Nbouh állomásai működésképtelenek. S bár több külföldi ország (pl. Franciaország) felajánlotta segítségét a károk helyreállításában, így is több hónap kellene ahhoz, hogy a helyzet normalizálódjon, tájékoztatott a L`Orient-Le Jour. A The Jerusalem Post értesülése szerint amikor Ehud Barak miniszterelnök légitámadások indítására kérte a védelmi kabinetet, egy amerikai diplomatán keresztül egyúttal kérte Szíriát, hogy "csillapítsa le a Hezbollahot, és üljön vissza a tárgyalóasztalhoz, mielőtt még nem késő." Az izraeli légitámadások nemcsak a libanoni civil lakosság nagy részét, de a libanoni-izraeli határ mentén élő izraelieket is veszélyezteti, hiszen végső soron a libanoniak rajtuk tudnak a legkönnyebben bosszút állni, emlékeztetett az izraeli lap.

  • L`Orient-Le Jour
  • The Jerusalem Post

    Egy amerikai börtönlázadás utórezgése

    1971-ben a new york-i Attica börtönben volt az Amerikai Egyesült Államok történelmének legsúlyosabb börtönlázadása. New York állam csak most, több évtizeddel később döntött arról, hogy néhány áldozatnak kártérítést ítéljen oda. A The New York Times ebből az apropóból elevenítette fel a 43 halottat "eredményező" börtöndrámát. 1971 szeptember 9-e gyászos nap az amerikai börtönök történetében. A "szimpla" verekedésből pillanatok alatt káosz keletkezett, a rabok kiszabadultak, túszul ejtve a smasszereket. A new york-i rendőrség szeptember 13-án könnygázágyúkkal vakon a tömegbe lőtt, nem kímélve sem a lázadó rabokat, sem túszaikat. A későbbiekben bebizonyosodott: a könnygáz rosszul volt elkészítve, s ez vezetett több ember (fogvatartott és túszul ejtett smasszer és rendőr) halálához. S mintha a halottak száma nem lett volna elegendő, a hatóságok először hazudtak, eltitkolva a történteket. Tévesen azt állították, hogy a rabok elvágták a túszok torkát, illetve kiherélték őket. Erre az állításra természetesen a boncolás rácáfolt, sőt, a fogva tartók olyan szintű brutalitására derült fény, amiről előtte csak a raboknak volt tudomásuk. Egyes smasszerok iszonyú módon kínozták a rabokat, arra kényszerítve őket, hogy összetört üvegszilánkokon csússzanak. Eközben csavarhúzokat dugtak a végbelükbe. A The New York Times napilap a Szövetségi Bíróság múlt hónapban hozott ítélete kapcsán emlékezett vissza az 1971-es borzalmakra. Az ítélet értelmében New York állam 8 millió dollárt jutat a megvert és megkínzott fogvatartottaknak kártérítésként, valamint 4 millió dollárt az ügyvédi költségeik rendezésére. "Mindannyian szenvedtünk. Hamarosan mindennek vége", idézte a lap Michael A. Telesca bírót. De a napilap szerint az 1971-es események főszereplői (fogvatartottak, smasszerok, politikai felelősök, ügyvédek, riporterek) nem biztosak ebben. Az eset az egész erőszaktól duzzadó 70-es évek emlékét felidézte: 1970-ben Ohioban a Nemzeti Gárda nyitott tűzet a Kent State egyetem diákjaira, akik a vietnámi háború ellen tiltakoztak. Az incidens során négy diák életét vesztette. A lap állásfoglalása szerint az Atticaban uralkodó körülmények miatt elkerülhetetlen volt a lázadás, s ha áldozatokba is került, de az amerikai közvélemény végre felfigyelt a börtönlakók sokszor embertelen helyzetére. A napilapokban ekkor külön, a börtönök életével foglalkozó rovatok láttak napvilágot. De manapság ez már nincs így, a börtönök senkit nem érdekelnek. A múlt hónapban hozott ítéletben sem ismerte el bűnösségét az állam, tudhattuk meg a The New York Times cikkéből. (A képen az 1971-es lázadás egyik áldozata látható.)

  • The New York Times

    Kínaiak Belgrádban

    A Belgrádban élő kínai kereskedőkről olvashattunk egy hosszabb cikket a független belgrádi Vreme hetilapban. Az újság beszámolója szerint Belgrád és Peking kapcsolata nem merül ki pusztán a diplomáciában. Néhány éve a Jugoszláv fővárosban nagy számban telepedtek le legálisan és illegálisan kínaiak, hogy a jugoszláv kereskedők kínálta, Törökországból származó áruk helyett ugyanolyan rossz minőségű, de jóval olcsóbb árukat kínáljanak. Az első "kínai hullámra" 1996 és 1997 között került sor, amikor a jugoszláv vezetés Kínába látogatott. Miután a Belgrádban tartózkodó kínaiak száma egyre csak nőt, három évvel később Mirjana Markovic (Milosevics neje) a neokommunista JUL (Jugoszláv Baloldali Szövetség) fejeként betartotta ígéretét, s kínai negyedet hozott létre a főváros északi részében található "Új Belgrádban". A Vrene hetilap információi szerint főleg fiatal párok érkeznek Sanghajból (90%-uk Kína déli részéből érkezik). Miután letelepedtek, könnyen munkához láthatnak, hiszen a kínai állam minden állampolgárát aki külföldön kezd vállalkozásba, 5000 márkával támogatja. Másrészt a jugoszláv állam semminemű akadályt nem gördít a kínaiak elé: a vízumot a pekingi jugoszláv nagykövetségen bárki megkaphatja, feltéve ha a kérelmező papírjai rendben vannak és felmutatja a JAT -ra (jugoszláv légtársaság) vásárolt repülőjegyét. A kínaiak vegyes társaságként jegyzik be Jugoszláviában a cégüket, valójában azonban ez csak a papíron szerepel. De a jugoszláv állam egy-egy bejegyzéssel így is, úgy is jól jár, mivel a külföldi cégbejegyzések esetén a Kincstárnak 10000 márkát kell befizetni. Miután a kínai vállalkozó megszerzett minden papírt, pihenés nélkül dolgozni kezd, hogy visszafizesse az állami kölcsönt. A Belgrádban tevékenykedő kínai vállalkozók rettenetesen félnek a rendőrségtől, mert sokuknak közülük nincsenek rendben a papírjai. A vámosoktól nem tartanak, mert - bár a negyedben rengeteg vámolatlan árú található - azok ritkán tartanak ellenőrzéseket. A belgrádi hetilap szerint a bevásárlóközpontok 360 üzletéből 300 kínaiak kezében van. Ennek ellenére egyre több kínai hagyja maga mögött a jugoszláv piacot, mert a belgrádi vásárlóknak nincs elég pénzük, hogy stabil vásárlóerőt jelentsenek, írta a Vreme.

  • Vreme

    Washingtoni gesztus Tajvannak

    Néhány héttel a tajvani elnökválasztás előtt, a Peking és Tajpej közötti konfliktust ellensúlyozni hivatott Amerikai Egyesült Államok szerepe a tajvaniakban a régi szép időket idézte fel. Az előző, 1996-os választások alkalmával Peking úgy tekintett a "lázadó tartományra", mint aki egy "függetlenségi aktust" követett el. Rosszallását azzal fejezte ki, hogy rakétákat telepített a szigetre. De úgy tűnik, az USA nem hagyja cserben a szigetet. "Meglepődtünk azon, hogy az Egyesült Államok képviselőháza nagy többséggel a Taiwan Security Enhancement Act-re szavazott", írta a Taipei Times. A Taiwan Security Enhancement Act lényege, hogy az amerikai és a tajvani hadsereg közvetlen kapcsolatának tiltását oldja fel. A tervezetnek később törvényerőre kell emelkednie, ahhoz azonban még a szenátus jóváhagyása is szükséges. A tajvani lap reméli, hogy Washington számára a régióban Tajvan továbbra is jelentős stratégiai fontossággal bír.

    Gujarat, a hindu fanatizmus laboratóriuma

    Az Indiában jelenleg hatalmon lévő BJP (Indiai Néppárt) kizárólag egy államban, Gujaratban élvez teljes többséget. Az Outlook című indiai lap cikke szerint a BJP ezt a helyzetet ki is használja. A lap szerint Gujaratban a BJP és az ultranacionalista RSS (Rashitriya Swayamsevak Sangh) tesztelni tudja társadalmi programját. A következő hetekben például a gujarati Népgyűlés azt a törvénytervezetet fogja tanulmányozni, amely a más vallásra való áttérést tiltja meg. Ezenkívül egy, a népesség növekedését ellenőrizni hivatott törvénytervezet is terítékre kerül. "Tudjuk, hogy ezt úgy fogják majd fel, hogy ezzel a kisebbség születéseit akarjuk korlátozni, de ez minket egy cseppet sem zavar", nyilatkozta az Outlooknak Gujarat állam miniszterelnöke. Az indiai lap szerint az intézkedések következményei borzasztóak. Ezentúl a hinduk és a muzulmánok feszültségében úszó államban a rendőrök a törvény nevében és a rend fenntartására hivatkozva bármikor kiképezhetik az RSS-t, hogy az terjeszthesse agresszív politikáját. Mégis hat hosszú hónapra volt szüksége ahhoz Gujarat kormányának, hogy legalizálja az RSS-t. Az Outlook szerint a későbbiekben semmi akadálya nem lesz annak, hogy a kormány az RSS-t, vagy a szintén radikális VHP-t (Hindu Világszervezet), netán a hindu politikai rendőrséget, a Bajrang Dalt hívja segítségül, ha egy-egy döntését akarja ráerőltetni lakosaira. A Bajrang Dal öt éven keresztül amúgy is rendszeresen támadta a Gujaratban élő kisebbségeket. Az RSS azon célja tehát, hogy egy hinduk által dominált társadalom jöjjön létre, hamarosan akár valósággá is válhat, olvashattuk az Outlookban.

  • Outlook

    Rabszolga-kereskedelem Nigériában

    Megdöbbentő cikket közölt a nigériában virágzó üzletágként ismert rabszolga-kereskedelemről a Vanguard című nigériai lap. Az új évezred küszöbén egyre több kelet-nigériai gazdagodik meg a rabszolga-kereskedelemből. Minden egyes nap újabb és újabb, gyerekekkel és serdülőkkel ellátott hajók indulnak útra, hogy külföldön fejenként 5000 naira (kb. 13000forint) értékben eladják a "portékát". Több száz éve annak, hogy ez az iparág a Niger folyó mentén kialakult, s most többé-kevésbé ugyanazon régióban újra életre kelt. De most a célpontok főleg a gyerekek és a serdülők, akiknek minimális élettapasztalatuk van. A legkeresettebbek a 12 éves fiúk és lányok, akiket nyugatra, északra, vagy a főváros, Lagosz régiójába adnak el. Rosszabb esetben külföldre. Kamerun, Gabon, Guinée és Benin a legismertebb befogadó államok. A kelet-nigériai Yala régióban évről-évre, januárban és februárban több ezer iskolás korban lévő gyermeket raknak kamionokra, hogy később ültetvényeken dolgoztassák őket. Néhányukat a szüleik vagy a gyámjuk adja el, igen olcsón, mindössze 2000 nairáért. Az is megesik, hogy a gyermekeket erőszakkal hurcolják el, a szülök akarata ellenére. Néhányan ugyan visszatérnek az "álomrégiókból", de teljesen lesoványodva, felpuffadva és megbetegedve, tudtuk meg a Vanguard cikkéből. Egyes információk szerint a rabszolgasorba került gyermekek közül nagyon sokan AIDS-fertőzést kapnak. A vevők a fiúkat elsősorban fizikai munkára kényszerítik, a lányokon pedig szexuális vágyaikat elégítik ki. De Nigériában nemcsak a rabszolga-kereskedelem, hanem a prostitúció is jó biznisz. Olyannyira, hogy már az államnak is elege van belőle. A lakoszi kiadású The Guardian értesülése szerint az ország észak-nyugati részén fekvő Zamfara állam 25000 nairát ajánlott fel "minden prostituáltnak, aki abbahagyja tevékenységét és férjhez megy." A lap szerint már a felajánlott összegért 27 nő már belement az alkuba. Zamfara az egyetlen olyan nigériai régió, ahol 1999 októbere óta az állam komoly küzdelmet folytat a prostitúció visszaszorítása érdekében.

  • Anguard
  • The Guardian
  • Nászút ajándékba!

    Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

    Egzotikus élmények!

    Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.