Világtükör
További Külföld cikkek
- Orbán Viktor megnyugodhat, nem a mostani csúcs után jön el az Európai Egyesült Államok
- Oroszország ellenséges akcióba kezdett Amerikával szemben
- Az amerikai hírszerzés jelentette: halálos kórokozókat állít elő egy diktátor
- Orbán Balázs: Magyarország kicsi, ezért luxus lenne kilépni az EU-ból
- Gyerekeket késelt meg egy támadó Franciaországban, ketten megsérültek
Khatami iráni elnök szavaz |
Összeomlik vagy megújul a CDU?
"Schauble feladja!" |
Gerry Adams, a Sinn Fein vezetője |
Amíg idehaza már az internetes médiumok fiatal szerkesztőire is "politikai röntgen" vár, s a magyar polgárok szabadon röhöghetnek a róluk írt jelentésekben, addig Romániában késik az egykori politikai rendőrség, a Securitate dossziéihoz való hozzáférést biztosítani hivatott törvény. Azaz az ominózus törvényt már kihirdették, de alkalmazására még nem került sor. Erről panaszkodott Románia legolvasottabb napilapja, a Romania Libera "A patkányirtás még várat magára" című cikkében. A napilap a szomszédos országokat hozza fel példának, ahol a hasonló aktákba már boldog-boldogtalan betekinthet. A Romania Libera szerint a parlamanti botrányok, a politikai pártokon belüli viták mind-mind késleltetik a törvény alkalmazását. A napilap "nem érti", hogy miközben az illetékesek hangoztatják, hogy a fontos aktákat a szekusok a forradalom idején már megsemmisítették, miért akadályozzák akkor mégis a törvény alkalmazását? Ehhez tartozik az a botrány is, ami a Securitate archívumát tanulmányozó kollégium tagjainak kinevezése körül robbant ki. A kinevezés kapcsán létrehozott parlamenti bizottság volt ugyanis az első, aki a tagok kinevezésének késleltetésével fékezi a folyamatot: a kollégium mind a mai napig nem alakult meg. S mivel a dossziék továbbra is zár alatt vannak (a lap szerint feltehetőleg a következő parlamenti választásokig), az ex-szekusok és az informátorok számára nem lesz probléma újabb parlamenti mandátumok és befolyásos posztok megszerzése. A Romania Libera a botrányért a Petre Roman vezette Demokrata Pártot teszi felelőssé. A lap szerint a párt többek között ebből kifolyólag veszít egyre inkább a népszerűségéből, ahogy azt a közvélemény-kutatások jelzik. A dossziék zár alatt tartása pedig azért ilyen fontos egyesek számára, mert a hozzáférésük esetén nemcsak az válna nyilvánvalóvá, hogy konkrétan kik voltak a Securitate emberei, hanem az is, hogy ezen személyek nagy része alkotja a jelenlegi román gazdasági és politikai magot.
Amikor egy minisztert meggyilkolnak Szerbiában...
Bulatovic védelmi minisztert likvidálta egy bérgyilkos |
Váláságban a kanadai egészségügy
Nemcsak a magyar egészségügy van padlón. A The New York Times napilapban a kanadai egészségügy válságáról olvashattunk. A cikk megdöbbentő adatokat, tényeket közölt. Nem múlik el úgy nap, hogy a kanadai sajtóban ne jelenne meg cikk a 90%-ban állami "fennhatóság" alatt álló kanadai egészségügyi rendszer válságáról, jelentette ki az amerikai napilapnak Pierre Gauthier, az egyik quebec-i orvosszövetség elnöke, aki szerint az egészségügy lett Kanada első számú problémája. A múlt hónapban Torontóban annyira telítettek voltak a kórházak, hogy a város huszonöt kórházából huszonháromban egyszerűen nem tudtak elsősegéllyel szolgálni egy teljes napon keresztül. A tél folyamán a Vancouver General Hospital parkolója pedig annyira túlzsúfolt volt, hogy a mentőautók nem tudtak a kórházba jutni. A szívinfarktusos betegek 20%-ának egy órát kellett várakozniuk, hogy bejussanak az intézménybe, holott őket tizenöt percen belül kezelni kellene. A The New York Times szerint a válság oka az, hogy a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Ottawaban például drasztikusan, a felére csökkentették a vidéknek szánt egészségügyi támogatásokat. Montrealban hét, Ontarioban pedig negyvennégy kórház volt kénytelen becsukni kapuit, vagy egyesülni más kórházakkal. Ezen kívül Ottawa gyakorlatilag nem ad lehetőséget arra, hogy külföldi orvosok dolgozzanak az intézményeiben, a kanadai orvosi egyetemeken pedig 20%-kal csökkentették a lehetséges felvételizők számát: ma Kanadában 20000 lakosra jut egy hely, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában ez a szám 13000. Québecben 36000 ápoló(nő)t és 1200 orvost nyugdíjaztak idő előtt. Ráadásul a múlt évben 6000 kanadai ápoló(nő) és 1000 kanadai orvos helyezkedett el amerikai kórházakban. Mivel a kanadaiak 90%-a él az Egyesült Államokkal határos vidékeken, számos beteg amerikai kórházakban kezelteti magát. Kanadában ugyanis hosszú időket kell várni egy-egy kezelés elkezdésére. A The New York Times értesülése szerint egy rákos beteg a kemoterápiás kezelésére akár 4 hónapot is várhat. Montreal orvosai pedig újabban a rákos betegeket a New York államban található plattsburghi Champlain Valley Physicians kórházba küldik. A plattsburghi kórháznak ez persze jó üzletnek bizonyul: nemrég még be akarták csukni, ma pedig már másfél millió dollárt költenek új felszerelésekre. A kanadai kórházakban az ügyvédek olyan papírokat íratnak alá a rákos betegekkel, melynek alapján a beteg elismeri, hogy tudatában van annak, hogy a sugárkezelést valószínűleg késve kapja meg. Van olyan kórház, ahol 670 beteg van várólistán. A New York-i kórházakat a kanadai betegek kiszolgáltatott helyzete arra késztette, hogy Kanadában reklámozzák szolgáltatásaikat.
Kínát a G8-csúcsra hívná Japán
A legfejlettebb ipari országok (G8) legközelebbi csúcstalálkozóját Japán szervezi, az eseményre Okinawaban kerül majd sor. Tokió szeretné ha a csúcson megfigyelői státuszban Peking is részt venne, írta a japán Nihon Keizai Shimbun napilap (Az újság japán legtekintélyesebb gazdasági napilapja.) A júliusi csúcstalálkozó minden bizonnyal a japáni diplomácia fő fogása lesz. Kína esetleges meghívása megosztja a G8 tagjainak véleményét, de az egyértelmű, hogy Pekinget vonzza a "klub". A hongkongi Ta Kung Pao újság 1999 december 8-án publikált egy elemzést, amely erősen hangsúlyozza, hogy a gazdasági és politikai értelemben is nagyhatalomnak tekinthető Kína nem hiányozhat a G8-ból. Jóllehet azt senki nem vitatja, hogy az emberi jogok és a demokrácia területén még van mit fejlődnie Kínának, de a cikk szerint ideje, hogy a G8 Kínával bővülve G9-re keresztelje át magát. A Nihon Keizai Shimbun japán napilap írásából az derült ki, hogy Kína azért keresi a G8 "társaságát", mert a koszovói konfliktus során ráérzett arra, hogy nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa a nemzetközi politika főszereplője, sokkal inkább a G8. Kína tehát hiába állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, ha hatalmát nem tudja ezzel "fitogtatni". Kína közeledésének másik oka Tajvanra vonatkozik. Ha Kína részt vehetne a G8-csúcson, akkor Tajvannal szembe kerülne előnyösebb pozícióba, hiszen Tajvannak semmi esélye nincsen arra, hogy egy ilyen eseményre meghívást kapjon. Ez nem lenne igaz a Kereskedelmi Világszervezet (OMC) esetében, amelynek elvileg "bárki" tagja lehet. (Tajvan ugyan a második Világháború után tagja lett a GATT-nak, nem tagja az OMC-nek.) Kína előnyére válik, hogy közeledését nem utasítaná vissza Németország. Gerhard Schröder német kancellár szerint "fontos, hogy a XXI. században Kína is a legfejlettebb államok köréhez tartozzon." Persze Schröder véleménye sem mentes érdekektől, ahogy Japáné sem. Németország és japán ugyanis minél előbb állandó tagja szeretne lenni az ENSZ Biztonsági Tanácsának, és jelen pillanatban ennek csak Peking van ellene, olvashattuk a Nihon Keizai Shimbun hasábjain.
Iszlámista vérengzés Algériában
Február 14-én iszlám fegyveresek támadtak polgári lakosokra Khemis Melyana város közelében. A támadás során tizenhatan meghaltak (ebből három nő) és több mint tizenketten megsebesültek. A frankofon La Tribune szerint ez a - várostól mintegy néhány száz méternyire lejátszódó - látványos merénylet ismét nyugtalanságot keltett az algériaiak között, akik még tisztán emlékeznek az előző év borzalmaira. (Az iszlámista csoportok több ízben követtek el mészárlásokat civil lakosok ellen.) A napilap ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a hatóságok gyorsan reagáltak a drámára: Khemis Myliana város felett és körül több tucat helikopter bevetésével keresték az elkövetőket. Az algériai sajtó felháborodását csak növelte az a tény, hogy ez az akció hasonlóképpen, mint a tizenegy emberéletet követelő január 24-ei eset, a kormány által meghirdetett "egyezmény" után történt. Az "egyezmény" értelmében az az iszlámista, aki január 13-ig leadta a fegyvert, amnesztiában részesült. A La Tribune értesülései szerint Delly régióban még nagyon sok támadásra kész, megfelelő támogatottsági hálózattal rendelkező fegyveres iszlámista rejtőzik. A jelenlétük és az újabban rájuk gyakorolt katonai nyomás pedig azt jelzi, hogy az algériai elnök, Bouteflika által 1999 áprilisában beígért algériai béke megvalósulása messze van. (Szombaton ismét iszlámisták által elkövetett merénylet történt Algériában.Öten meghaltak.)
Nyugati szekták terjeszkednek Afrikában
Nyugati protestáns szekták terjeszkedéséről olvashattunk az amszterdami De Volkskrant napilapban. A cikkíró szerint a szekták a katolikus egyház rovására terjeszkednek, s gyakran amerikai mintára, rendkívül agresszív kommunikációs stratégiát alkamaznak arra, hogy híveket gyűjtsenek. Afrika 1900-ban kb. nyolcmillió keresztényt számolt. Kilencven évvel később a keresztények száma 175 millióra emelkedett. A cikkíró szerint azonban az utóbbi években a protestáns szekták hódítanak. A De Volkskrant beszámol arról az esetről, amikor a nigériai Benin Cityben 16 hívő toporzékolt egy Istentisztelet alatt, miközben a német evangélista lelkipásztort, Reinhardt Bonnkét próbálták megérinteni. A lagosi The Guardian szerint Bonnke több ezer hívőt gyűjtött össze Afrikában, s az egyik prédikációja miatt 1991-ben kitört vallási összecsapás következtében kétszázan veszítették életüket a Nigéria északi részén fekvő Kanóban. A holland lap szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban is több tízezerre tehető azok száma, akik ehhez az új szektához tartoznak: gyűléseik során protestáns lelkész segítségével kezdenek ördögűzésbe, hogy az ország vezetője, Laurent Kabila és az ország keleti részét ellenőrzése alatt tartó lázadókból kiűzzék a gonosz ördögöt. A De Volkskrant által megszólaltatott egyik dél-afrikai egyházi humanitárius szervezet munkatársa, Antoine Rutayisire szerint a protestáns szekták sikere annak köszönhető, hogy az afrikaiak nagy része már visszataszítónak tartja a kiöregedett katolikus doktrínákat. A nyomor és a háború pedig termékeny talajt kínálnak új vallási alternatívák számára, akik zeneileg is a régiók ősi kultúrájához hasonló rítusokat nyújtanak a hívők számára. Persze az új telekommunikáció adta lehetőséget kihasználva. Nairobiban (Kenya) például szinte képtelenség úgy a televízióban műsorokat nézni, hogy ne találkoznánk unos-untalan több órán át tartó vallási műsorokkal. Ebben közrejátszik az is, hogy a legtöbb televíziós programot egyenesen az Egyesült Államokból sugározzák, tudtuk meg a De Volkskrant cikkéből.