Jeromos
9 °C
26 °C

Világtükör

2000.03.06. 15:25
Pinochet szabad, Mozambik elázott. A múlt hét két legfontosabb külföldi eseményének sajtóreakcióján kívül még számos más téma is terítékünkre került.

Szabad a gazda!
Pinochet sajtója

Csütörtöki sajtóreakciók:
Március 2-án Jack Straw belügyminiszter bejelentette, hogy Nagy-Britannia megszünteti az Augusto Pinochet chilei ex-diktátor ellen 1998 októbere óta tartó kiadatási eljárást, amely a chilei ex-diktátort már egy ideje

Londonban marasztalta. "Pinochet szabadon visszatérhet Chilébe!" A La Tercera chilei konzervatív napilap a hírt két hipotézissel egybekötve kommentálta: az egyik feltevés szerint a négy felperes állam fellebbezést nyújt be, míg a második hipotézis lényege, hogy Pinochet azonnal elhagyva Londont már éppen a repülőtér felé tart. Chile új elnöke, Ricardo Lagos éppen Uruguayban tartózkodott, amikor a Pinochet-ügy legújabb fejleményét megtudta. Az elnököt a külföldi útjára a La Tercera egyik újságírója is elkísérte. "Chilében senki nem áll a törvények felett, bármi is legyen a neve! És olyan humanitárius okok, amiket Anglia használt, hogy Augusto Pinochetet szabadon engedje, nem léteznek Chilében, ahol bárkit elítélhetünk, függetlenül az egészségügyi állapotától, kivétel ha értelmi fogyatékos az illető ", nyilatkozta a lap szerdai számában Ricardo Lagos. A napilap szerint a chilei elnök ezen kijelentése felér egy fenyegetéssel, főleg ha bekalkuláljuk azt is, hogy a néhai diktátort odahaza 59 feljelentés várja. A chilei hatóságok óvatosságáról írt a The Guardian csütörtöki számában, ahol arról olvashattunk, hogy a chilei kormány szeretné elkerülni, hogy Pinochetet ünneplő tömeg várja a repülőtéren.

Pénteki sajtóreakciók:

A spanyol El Pais pénteki számában kihangsúlyozta, hogy az ügyben nem történt igazságszolgáltatás, és "megértik a kegyetlen diktatúra áldozatainak frusztrációját." A napilap azonban hozzátette, hogy Pinochet londoni fogsága alatti napok sem Pinochet, sem Chile, sem a világ számára nem teltek el haszontalanul. "Ezentúl létezik egy igazságszolgáltatás, ami véget vet az efféle bűnözők büntetlenségének", írta az El Pais. Egy nézőpont, amit az El Mundo napilap is pártolt, aki Garzón bírónak, valamint a spanyol kormánynak is gratulált, amiért az "tiszteletben tartotta a független bírói hatalmat és a brit kormány határozatait." A chilei lapok pénteki számai az ex-diktátor visszatérésének módjáról írtak. A La Tercera értesülése szerint a chilei hadsereg vezetője, Ricardo Izurieta több órán át készült szövegével, amivel Pinochetet köszöntötte megérkezésekor. A Renovacion Nacional nevű chilei szélsőjobboldali párt egyik vezetője, Miguel Luis Amunátegui, a napilap pénteki számában kifejtette, hogy pártja megkönnyebbült, hogy a Köztársaság elnöke és a hadsereg parancsnoka végre visszatér hazájába. Pinochet szabadon engedése múlt hét pénteken valamennyi jelentős európai napilap címlaptémája volt. "Pinochet szabad emberként tér haza", olvashattuk a The Guardian címlapján. A londoni napilap megvédte Jack Straw brit belügyminiszter döntését, mondván, hogy az "technikai nézőpontból" helyes volt. A The Independent szerint az ügynek két tanulsága van: az egyik, hogy az ügy sokáig húzódott. Ha a néhai diktátort letartóztatása után nyomban kiadják, akkor egészségügyi okok miatt később nem engedték volna szabadon. Másodsorban a napilap úgy véli, hogy "ez egy nagy lépés az alapvető emberi jogok védelmében." Az El Mundo spanyol napilap pénteki számában úgy fogalmazott, hogy Pinochet szabadon bocsátásáért kizárólag Jack Strawt terheli a felelőség. Pinochet így megmenekül a spanyol igazságszolgáltatás elől. A La Libre Belgique pénteki számában kifejtette, hogy az ex-diktátor szabadon engedésével a chilei hatóságok becsapták az embereket azért, mert minden jel arra utal, hogy a chilei kormány nem akarta, hogy Pinochetet külföldön elítéljék. A belga napilap szerint a belga hatóságok is "becsapták" az embereket, mert nem tették szóvá a brit felelősöknek az ex-diktátor szabadon engedését ugyanolyan erővel, mint azt Ausztria esetében tették. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában Pinochet szabadon bocsátásának hátterében egy "chilei, spanyol és angol informális szövetséget" sejtetett.

  • The Guardian
  • El Pais
  • El Mundo
  • The Independent
  • La Libre Belgique
  • Frankfurter Allgemeine Zeitung

    Haider, IMF, CDU vagy amit akartok...

    "Haider lemondása!", olvashattuk a bécsi Kronen Zeitung keddi címlapján azt követően, hogy az osztrák szélsőjobboldali Szabadság Párt elnöke, Jörg Haider lemondott tisztségéről. De Haider "játékban marad", jegyezte meg a Die Presse. A napilap szerint Haider lemondása ugyan mérsékelni fogja az Ausztriára gyakorolt nemzetközi nyomást, azonban Haider a párt listájának élén fog visszatérni a következő parlamenti választásokon, s akkor már kancellárnak jelölteti majd magát, vélekedett az osztrák napilap keddi számában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai számában szintén Haider lemondásával foglalkozott: "Jörg Haider nem akar fantom kancellár lenni, de nem vonul vissza teljesen a politikától." A Die Presse pedig - előző napi cikkével ellentétben - szomorúan konstatálta, hogy a tizennégy európai partnert "nem győzte meg" Haider lemondása, s az érintett országok továbbra is fenntartják Bécs elleni szankcióikat. A német sajtó múlt hét szerdán az Egyesült Államok és az Európai Unió között, az IMF-elnök személyének kinevezése körül kirobbant vitáról számolt be. A Die Welt az IMF elnöksége kapcsán "vaskezet" emlegetett, a Süddeutsche Zeitung pedig úgy vélte, hogy "Bill Clinton megkérdőjelezi az európai jelölt, Caio Koch-Weser német pénzügyminiszter-helyettes kompetenciáját."

    Csütörtökön ismét a CDU-botrány került a német kávéscsészék mellé. Ezúttal az foglalkoztatta a lapokat, hogy vajon ki lesz a CDU új elnöke? A Die Welt értesülése szerint a CDU lübecki gyűlésén a párt "tenorjai" nemtetszésüket fejezték ki arról, hogy Angela Merkelt jelöljék a CDU következő elnökének. A napilap úgy tudja, hogy a várható elnök Kurt Biedenkopf lesz, aki jelenleg tartományi elnök-miniszter. Pénteken a Die Welt a német emberek intelligenciájával volt elfoglalva. A lap közétette a Bundeswehr (német hadsereg) Társadalmi Tudományok Intézetének tanulmányát, mely szerint a Németország déli részén élő emberek intelligensebbek, mint az északiak, miközben a kelet-és nyugatnémetek között nincs különbség.

  • Kronen Zeitung
  • Die Presse
  • Frankfurter Allgemeine Zeitung
  • Die Welt
  • Süddeutsche Zeitung

    Esőemberek (Mozambik)

    Afrika déli része ötven éve nem tapasztalt esőzések áldozata. A katasztrófa leginkább Mozambikot érinti, ahol eddig már több százan meghaltak, s további 800000 ember helyzete bizonytalan. Az esőzések Dél-Afrikát, Botswanát és Zimbabwét egyaránt sújtják. "A kontinens déli részén pusztító esőzések hatalmas problémát eredményeztek a közegészségügyben", írta a The East African kenyai hetilap. A lap értesülései szerint ijesztő mennyiségben csökken az iható víztartalék, s a helyzetet csak súlyosbítja, hogy a víz tisztításához szükséges berendezések éppen a katasztrófa által legjobban érintett régiókban hiányoznak. A The Mail & Guardian mozambiki tudósítója a helyszínen tartózkodva írta le az állapotokat: "Teljes családok menekültek a házaik tetejére, mások több napja egy faágba kapaszkodnak." A tudósító múlt hét kedden beszámolt a dél-afrikai hadsereg erőfeszítéseiről, akik helikopterekkel 7000 mozambikit menekítettek ki az árvíz sújtotta területekről és helyeztek biztonságba. A The Mail & Guardian ugyanakkor megköszönte azon olvasóinak támogatását, akik az esőzések áldozatain segítettek. A katasztrófára reagálva több nemzetközi szervezet sietett Mozambik segítségére.

    A The Star múlt hét szerdai számában beszámolt arról, hogy Gordon Brown brit pénzügyminiszter bejelentette az érintett régiók adóságainak eltörlését és más gazdag államot is hasonló gesztusra szólított fel. Ugyancsak szerdán a londoni The Independent hasábjain méltatlankodó véleményeket olvashatunk: "A gazdag országok hogy tudják ignorálni a mozambiki drámát?" (...) "Egy ország víz alatt van és szinte semmi válasz", olvashattuk a napilapban, aki azzal vádolta a gazdag államok kormányait, hogy "ölbe tett kézzel ülnek a tragédiával szemben." A The Guardian csütörtöki számában szintén a nyugati reakció lassúságát tette szóvá: "a nyugat egészen addig közömbös a világban zajló drámákkal szemben, amíg a televízióban nem jelennek meg a felvételek." A portugál Jornal de Notícias pénteki számában közölte, hogy Portugália elengedi Mozambik fele adóságát. A Diário de Noticias napilap pedig szomorúan jegyezte meg, hogy a helyzet a Gloria-ciklon megérkezésével csak rosszabbodni fog az egykori portugál gyarmaton.

  • Dél-Afrikai Meterológia
  • The East African
  • The Star
  • The Mail & Guardian
  • Mozambiki hírügynökség
  • The Independent

    Történelmi állatok

    A brit sajtó múlt hét kedden azon állatok "partraszállását" ünnepelte, akiket "elektronikus útlevéllel" a kontinensről első ízben engedtek a Szigetország területére. "Kis lépés az embernek, de nagy lépés a kutya fajnak", poénkodott a The Independent. A Daily Telegraph "a Manche csatornát először átszelő 18 kutya és macska számára történelmi pillanatoknak" nevezte az eseményt. S ha már "történelmi állatok", akkor Eichmann. A londoni The Guardian szerdai számában üdvözölte Izrael döntését, hogy az európai zsidó deportálásokat szervező Adolf Eichmann naplóját nyilvánosságra hozza. A napilap szerint nagyon jó az időzítés, mivel Nagy-Britanniában most kerül a mozikba Egy specialista címmel az a film, amely Eichmann jeruzsálemi perét mutatja be. Az már csak ráadás, hogy Londonban éppen most van folyamatban David Irving revizionista történész ellen egy per, írta a londoni napilap.

  • The Independent
  • Daily Telegraph
  • The Guardian

    Ítélet feketén-fehéren (Egyesült Államok)

    Amadou Diallo szülei a tárgyaláson
    Február 25-én a bíróság felmentette azt a négy New York-i rendőrt, aki 1999 február 4-én 19 lövéssel megölte a fegyvertelen Amadou Diallot. A felmentő ítéletre a múlt hét hétfőjén reagált az amerikai sajtó. Az USA Today napilap beszámolója szerint az ítélet elleni tüntetést vasárnap azért a ENSZ székháza közelében rendezték meg, hogy a nemzetközi figyelmet a Diallo-ügyre tereljék. Rudolph Guiliani, New York város polgármestere ugyanezen a napon azt nyilatkozta, hogy a bíróság által hozott ítélet helyes, és csak a tüntetők akarják úgy értelmezni, hogy ez egy üzenet a rendőröknek: "a fekete közösségek elleni erőszakos cselekmények büntetlenül maradhatnak."

    Az egy hónapig tartó per, majd az ítélet miatt az Egyesült Államokban újra előtérbe került a kisebbségek elleni jogtalan rendőri fellépések körüli vita. Alice Green egy, a polgári jogokért harcoló New York-i aktivista, aki a pert az elejétől a végéig végig kísérte, az USA Todaynek feltette a kérdést: "A rendőrségnek van-e joga ahhoz, hogy azért tartóztasson le embereket, mert azok megfelelnek egy bűnözői sztereotípiának?" A The New York Times az ítélet kapcsán az egyik esküdtet, a 72 éves Helen Hardert kérdezte meg. Az asszony (aki egyébként fehér) elmondta, hogy a per folyamán nem uralkodott rasszista hangulat a tárgyalóteremben. A tizenkét esküdt közül négy tartozott a feketékhez. Harder véleménye szerint a megvádolt rendőröket nem ítélné így el a közvélemény, ha lett volna közöttük néhány fekete rendőr. A tüntetést a The New York Times is hasonlóképpen kommentálta, mint az USA Today: "Ne lőjenek, kiabálták a tüntetők, ez egy pénztárca, nem egy revolver!" A mondatot a lelőtt fekete fiatalember "helyett" hangoztatták, aki csak a pénztárcájáért akart nyúlni, amikor a rendőrök - jogos önvédelemre hivatkozva - lelőtték.

  • USA Today
  • The New York Times
  • A tüntetés képei
  • A rendőrségi brutalitásról

    Enyhül az EU drogpolitikája

    Az Európai Unió drogpolitikája olyan irányba halad, hogy hamarosan büntetlenséget élveznek azok, akik csak személyes használatra tartanak maguknál kábítószert, írta a londoni The Guardian. A lap észrevételeit a lisszaboni székhelyű a Toxikománok és Drogosok Európai Megfigyelőhelyének (OEDT) évi jelentése alapján írta. Az OEDT szerint igaz ugyan, hogy a tagállamok többsége visszautasította azokat a szélsőséges törvénytervezeteket, amelyek a teljes büntetlenséget vagy az abszolút szigorítást helyezték előtérbe, azonban már a döntéshozók is tudatában vannak annak, hogy a függő betegek bebörtönzése csak a probléma előnyére válik. A jelentés szerint még ha a drogosok letartóztatásának száma növekedett is Európában, az ítéletek enyhültek, illetve a börtönt sok esetben adminisztrációs szankciók váltották fel. Emellett a "kárcsökkentés" politikája (pl. steril fecskendők ingyen adományozása) egyre erősebb tendencia Európában. A "drogok" és az "élvezeti anyagok" (pl. dohány, alkohol) fogalmai pedig kezdenek összemosódni, írta az elemzés apropójából a The Guardian.

  • The Guardian

    Elhidegülő lengyel-orosz diplomácia

    A lengyel-orosz diplomáciai kapcsolatok elhidegüléséről cikkeztek lengyel és orosz napilapok. A lengyel Gazetta Wyborcza napilap szerint a két ország közötti viszony először akkor kapott léket, amikor Lengyelország csatlakozott a NATO-hoz. Majd 2000 januárjában az bosszantotta fel az orosz vezetést, hogy Lengyelország Varsóból elküldött kilenc, kémkedéssel gyanúsított orosz diplomatát. Újabban pedig a csecsenföldi háború elleni varsói tüntetések száma emelkedett meg a lengyelországi orosz követség és konzulátus előtt. Február 13-án Poznanban a konzulátus előtt emlékeztek meg a Sztálin által deportált csecseni ellenzékre, amikor egy-két incidensre is sor került. "Mindegyik orosz televízió a Szabad Kaukázus szervezet több tucat tagját mutatta, amint a konzulátus területén belül azt kiabálják, hogy "Bombázzák a Kremlt!", miközben az orosz zászlón tapostak", írta a Gazetta Wyborcza, majd hozzátette, hogy az esemény miatt Igor Ivanov orosz külügyminiszter lemondta tervezett lengyelországi utazását mondván, hogy az "haszontalan". A lap hasábjain egy Moszkvában tartózkodó orosz diplomata elmondta, hogy többen zaklatták telefonon, amiért "a lengyelek támogatják a csecseneket." Az ellentüntetésre sem kellett sokat várni: február 26-án a szentpétervári és a moszkvai lengyel követség előtt vonultak fel orosz tüntetők, hogy kövekkel, tojásokkal és kék festékkel töltött nejlonszatyrokkal megdobálják az épületet. Pawel Dobrowolski, a Lengyel Külügyminisztérium szóvivője a napilapnak elmondta, hogy Lengyelország kérte az orosz hatóságot, hogy erősítsék meg a lengyelek orosz képviseleteinek védelmét. A másik oldal véleményét a Rzeczpospolita tárta fel. A lap beszámolója szerint Moszkva azzal vádolja Lengyelországot, hogy területén eltűri a csecsen "információs bizottságok" jelenlétét, amelyek Moszkva számára veszélyesek. De ami Moszkva szerint a legrosszabb, hogy egyes lengyel parlamenti képviselők nem is titkolják ezen csecsen csoportok irányában érzett szimpátiájukat.

  • Gazetta Wyborcza
  • Rzeczpospolita

    Iránban a helyzet...

    Az arab nyelvű Al Hayat napilap vélekedése szerint ha Mohammad Khatami iráni elnök úgy dönt, hogy a későbbiekben nem enged a konzervatív erők nyomásának, és ha a reformereknek sikerül elsimítaniuk ellentéteiket, akkor Iránban a már sokszor megálmodott iszlám demokrácia akár valóra is válhat. A napilap elemzése az új iráni modellt úgy képzeli el, mint az európai kereszténydemokrata értékekre épülő rendszert ami a továbbiakban a többi muzulmán országra is adaptálható lesz. A "khatamizmusba" természetesen azt is bele kell érteni, hogy az ország Nyugat felé is nyitottá válik. Az iráni reformereknek azonban közel sem olyan könnyű a dolguk, mint ahogy azt "kintről" sokan elképzelik. A reformsajtó aktív újságíróját, Akbar Ganjit ismeretlenek halálosan megfenyegették, amiért bátran kritizálja a konzervatívokat és Hachemi Rafsandjani volt iráni elnököt, írta az iráni Aftab-e Emrouz. Ganji ugyanezen újságban egy független nemzeti bizottság létrehozását kezdeményezi, amely végre feltárná az egykori vezetők által elkövetett szőrnyűségeket és elítélné a bűnösöket.

    Törökország: Hizbullah, kurdok, PKK

    A török Milliyet napilap az egykori miniszterrel, az 1999-ben feloszlatott kurd Tömegek Demokrata Pártjának alapítójával Serafettin Elcivel készített interjújában a török sajtót újabban foglalkoztató Hizbullahról beszélgetett. A Hizbullah nevű török iszlámista - egyébként illegális - szervezetről a Világtükörben és egy külön Index-cikkben már foglalkoztunk. A Hizbullah azért került ismét a közvélemény figyelmébe, mert Törökországban két hónapja folyamatosan kerülnek elő a szervezet által meggyilkolt emberek holttestei. A török hatóságok eddig behunyták a szemüket a gyilkosságok előtt, mivel a szervezett célpontjai elsősorban az Öcalan vezette marxista Kurd Munkáspárt (PKK) tagjai voltak. Mivel azonban 1999 elején a PKK és a Hizbullah megbékélt, az iszlámisták a török állam ellen vették fel a küzdelmet. A Serafettin Elcivel készített interjú:

    A Hizbullah még mindig egy veszély?

    A Hizbullah nagyon aktív volt Törökország délkeleti részén (Kurdisztánban). Főleg a kilencvenes években vált egy félelmetes mozgalommá. Néhány műveletet végeztek a szervezet ellen ebben az időszakban, de valójában nem volt szándékukban elnyomni őket. Az volt az érzésünk, hogy a hatóságok azért csukják be a szemüket, hogy minél jobban ellenálljanak a PKK-nak. A parlamentben egyébként van egy jelentés a nem tisztázódott gyilkosságokról, ami erre a pontra felhívja a figyelmet. (...) A PKK zavarta a nagyon vallásos embereket, akik egy marxista, ateista pártot láttak benne. Tehát a Hizbullah így bizonyos bázisra lelhetett. De soha nem tudta volna elérni ezt a méretét, ha nem lett volna védve. A Hizbullah nem politikai mozgalom. És egy ilyen szervezetnek, ilyen barbár módszerekkel nem is lehetnek igazolható céljai.

    Fel tudják-e teljesen oszlatni a Hizbullahot?

    Ez egy olyan szervezet, amely a legnagyobb titokban cselekszik. Fogalmam sincs, hogy el lehet-e érni valamennyi ágát. Mivel olyan keményen támadják, hogy a felső vezetés vallomásait is megszerzik, feltételezhetjük, hogy az állam a mozgalom végéig is eljut. De van egy régi aggodalmam e téren: az az érzésem, hogy az állam csak elhúzza a problémát, ahelyett, hogy megoldaná azt.

    Hol tart most a kurd kérdés és mit kell most tenni?

    Most lehetőség van arra, hogy a kurd kérdést párbeszéddel és demokratikus módon rendezni lehessen. Mivel ez még mindig Törökország legfontosabb problémája. Nem tudják azt mondani: "Elfogtuk Öcalant, leromboltuk a PKK-t, tehát többé nem kell foglalkoznunk a problémával." A kurd kérdés addig tart amíg nem rendezik a kurdok számára kielégítően le a problémát. A társadalom egy része nem keresheti a boldogságát egy másik rész rovására. A "Törökországot a törököknek" szlogent fel kell váltani a "Törökországot minden polgárnak" szlogennel. Fel kell hagyni azzal a vízióval, ami tagadja a kurdokat és asszimilálni akarja őket. És ami a kurdokat illeti, amikor a jogos és legitim követeléseiknek adnak hangot, akkor tisztán érthetővé kell tenniük, hogy nem akarják megosztani vagy megsemmisíteni az államot.

    Mi maradt mára a PKK-ból?

    Jelen pillanatban a dolgok nem valami tiszták. A kurdoknak az az érzésük, hogy Öcalan és az állam a kérdés rendezésére megkötött egy egyezményt. A PKK egy igen jelentős bázisa úgy tűnik, hogy hű maradt a vezéréhez. De többen közülük levették álarcaikat, hogy egy független, egységes és szocialista Kurdisztánt alapítsanak, ahol sokan otthagyták a fogukat. Most nehéz nekik elfogadni azt a vonalat, amelybe Öcalan oly hirtelen beleegyezett. A szervezet tehát bármelyik pillanatban szétrobbanhat. Mindenesetre nem mondanak le a fegyverekről! Csak egyszerűen abbahagyták a fegyveres harcot. Amilyen hosszú ideig a kezükben lesznek a fegyverek, addig mindig fenn áll majd a veszélye annak, hogy az erőszak kiújul.

  • Milliyet
  • Last minute tengerparti nyaralások

    Még nem volt nyaralni? Ősszel sem késő elutazni ezekre a gyönyörű helyekre.

    Utazás aggodalom nélkül?

    Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!