Eufrozina, Kende
7 °C
21 °C

Így írnak ők!

2000.05.29. 07:16
Miközben Los Angelesben az orvosok írni tanulnak, addig a finneknél társadalmi vita alakult ki arról, hogy a sajtó minek nevezze az elnöknő pasiját. Miközben Izrael dél-libanoni kivonulásával a Közel-Keleten új fejezet kezdődik, addig Ázsiában Laosz Kína segítségére támaszkodik. Miközben Venezuelában az elnökválasztás zajlik, addig Egyiptomban egy könyv megjelenése keltett kulturális feszültséget.

Dél-Libanon-Izrael: Lapozzunk?

"Exodus". A találó bibliai kifejezés a brit The Economist hetilap aktuális számának címlapján olvasható, az izraeli hadsereg Dél-Libanonból történő kivonulására utal. Az izraeli csapatok 22 éven keresztül állomásoztak Dél-Libanonban. Ehud Barak választási ígéretében szerepelt, hogy ennek az állapotnak véget vet. A történelmi jelentőségű kivonulásra végül a múlt héten került sor. A hetilap szerint a döntés merész és népszerű volt: kevés izraeli tudná ugyanis igazolni az izraeli katonák dél-libanoni állomásoztatásának helyességét. Az izraeli miniszterelnök fő célja a Szíriával való békekötés volt, de az izraeli-szíriai megegyezéseket gátolta Dél-Libanon elfoglalása. Bár a nézeteltérés tárgya csak néhány száz méterben mérhető, mégis mindkét fél számára döntő fontosságú. Barak mindezzel azt akarta bizonyítani, hogy ,,unilaterálisan", illetve egyezmény nélkül is hajlandó a kivonulásra. A hetilap úgy véli, hogy a kivonulás Dél-Libanonban új erőviszonyok kialakulásához vezet majd.

Bár Izrael és a szomszéd államok számára ezzel egy új fejezet kezdődik, az amerikai Time kételkedett abban, hogy a kivonulás elősegíteni az izraeli-szíriai békemegállapodás létrejöttét. A hetilap cikke elsősorban a határ mentén élő izraeliek biztonságára fektette a hangsúlyt. Mivel Szíriával nincs békemegállapodás, Izrael reméli, hogy a Dél-Libanoni Hadsereg (Izrael szövetségese) az ENSZ-erők megérkezéséig a libanoni gerillák és a határ mentén élő, izraeli lakosok közé áll. Jelenleg ugyanis az észak-izraeli lakosok ki vannak téve a ,,csak egy kődobásnyira lévő ellenség" esetleges támadásainak. Az amerikai hetilap hozzátette, hogy Baraknak nem voltak javaslatai arra nézve, hogy az ott élők biztonságát hogyan garantálja.

,,A libanoni kérdést valóban rendezte Izrael?", tette fel a kérdést leplezetlen szkepticizmussal a Monday Morning angol nyelvű libanoni hetilap. A hetilap úgy véli, ,,ha nincs elfoglalás, nincs ellenállás". Ellenben ahhoz, hogy Barak - Bill Clintonnal karöltve - a békefolyamatok irányában továbblépjen, a miniszterelnöknek meg kell erősítenie a pozícióját az országon belül. A megtorlással való fenyegetés - beleértve a polgári infrastruktúra bombázását Libanonban - ,,belpolitikai ügy egy olyan Izraelben, amely az esedékes kivonuláshoz közeledve egyre inkább meghökkent. Ez az első alkalom, hogy az izraeli hadsereg arra kényszerült, hogy kivonuljon egy elfoglalt arab területről", hangsúlyozta a Monday Morning publicistája, majd hozzátette: vajon Barak meg tudja-e valósítani ígéreteit? Ha ugyanis igaz, hogy Izraelnek semmi keresnivalója libanoni területen, akkor mégis miért vita tárgya a határvonal megállapítása?
The Economist
Time Magazine

Finnország: Minek nevezzelek?

Tarja Halonen
Nem csak sportminiszterünket zavarja, hogy a sajtó hogyan definiálja magánéleti termékét. Finnország elnöknője, Tarja Halonen is hasonló cipőben jár, bár ebben az esetben a partnerrel való kapcsolat meghatározása körül bontakozott ki a már-már társadalmi vitává fajult nyelvhelyességi komplikáció. Nem sokkal megválasztása (március 1.) után, Halonen elnöki rezidenciájába hívta vadházastársát, Pentti Arajarvit. Ma már arról folyik a vita, hogy a sajtó hogyan szólítsa azt a férfit, akivel Halonen együtt él. Mielőtt az elnöknő beköltözött a rezidenciába, ugyanabban az épületben, de más lakásban lakott, mint Arajavi (Helsinki egyik régi, népszerű negyedében, Kallioban).

A választási kampány ideje alatt Halonen azt hangoztatta, hogy házasodni készül. A ,,definíció-harc" április végén vette kezdetét, amikor az elnöki kabinet a finn újságírókkal sajtóközleményben tudatta, hogy amikor Pentti Arajarvit említik, akkor legyenek szívesek ne a vadházas, hanem a házastárs terminust használni. A legjelentősebb két nemzeti napilap, a Helsingin Sanomat és a svéd nyelven kiadott Hufvudstadsbladet (Hbl) azonnal reagált az elnöki kérésre. A svéd nyelvű lap publicisztikájában kifejtette, hogy azért nem használja a házastárs kifejezést, mivel az a svéd nyelvben csak egy törvényes férjre értendő, márpedig Arajavi nem tekinthető annak. A napilap végül úgy döntött, hogy a férfi szót használja, ami hitvest és vadházast is ,,takarhat". Ellenben a Helsingin Sanomat nem értette Halonen kérését. ,,Kétségkívül, a vadházas terminus túl közhelyes és homályos az elnöki szféráknak", ironizált a lap.

A finn elnöknő különös magánélete a választási kampány során is előtérbe került: egyedül nevelte fel a lányát, vadházasságban él, s egy, a homoszexuálisok jogait védő egyesületnek is elnöke. Szimpatizánsai azonban úgy vélekednek, a finn elnöknő magánéletével is csak a politikai bátorságáról tesz tanúbizonyságot. Halonen most nehéz helyzetben van: ha lemondana a vadházasságról, a támogatói gyávának minősítenék, ha viszont nem alakítja ,,hivatalossá" kapcsolatát, a hagyománytisztelő finnek egyre erőteljesebb ellenszenvét váltja ki.
Helsingin Sanomat
Hufvudstadsbladet

USA: Így írnak ők!

A feszültség oka az olvashatatlan írás?
Los Angeles Cedars-Sinai nevű, egyébként igen neves kórházának orvosai tanfolyamon vesznek részt, írta a The Washington Post. Ebben semmi különös nincs. Igen ám, de a tanfolyamon nem az informatikával, vagy az orvosi tudományok újabb vívmányaival ismerkednek meg a résztvevők, hanem egész egyszerűen írni tanulnak. A tanfolyam ötlete a kórház személyzeti főnökétől, Paul Hackmeyertől származik, aki szerint az orvosok olvashatatlan írása a nővérek és az orvosok közötti feszültségekhez, frusztrációkhoz vezetett. Hackmeyer a kórházban minden dolgozó számára közzétett egy, a kórház egyik orvosától származó olvashatatlan vényt azzal a kísérő szöveggel, hogy ha valaki meg tudja fejteni a rajta lévő szöveget, akkor Los Angeles egyik luxus hoteljébe kap beutalót. Az eredmény: eddig senki nem tudta elolvasni, hogy mi a csuda van a vényen. Márpedig egy olvashatatlan vény ,,élet és halál ügye is lehet", ismerte el William Mandel kardiológus, az írótanfolyam egyik résztvevője, aki szerint egy ilyen tanfolyam tényleg nagyon hasznos lehet az orvosi szakma számára. Az olvashatatlan írás sok esetben ugyanis a beteg rossz kezeléséhez vezet. A jelenség olyannyira általános, hogy az Amerikai Orvosok Szövetsége rendszeresen arra szólítja fel az orvosokat, hogy igyekezzenek szépen írni, s ha ez végképp nem megy, akkor gépeljék le a szöveget. Bár sokan szkeptikusak voltak egy ilyen kezdeményezés sikerességében, az olvashatatlanságukról hírhedt orvosok örömmel részt vettek a tanfolyamon, ahol két specialista, Inga Dubay és Barbara Getty vette kezelésbe őket.
The Washington Post

USA: A McCaffry-dosszié

Barry McCaffrey
Volt egyszer egy Öböl-háború, és volt ott egy magas rangú amerikai katona, becses nevén Barry McCaffrey, aki a tűzszünet megkötése után két nappal, semmi ok nélkül megtámadott egy iraki csapatot. Az ügyben vizsgálat indult, aminek befejeztével McCaffreyt nem találták bűnösnek, és mint minden becsületes nagypolitikai ügyet, jól titkosították. Röviden ennyi a McCaffry-dosszié lényege. Teltek az évek, a ,,kimosott" magas rangú katona időközben a Clinton vezette narkóháborúval lett megbízva, a lelki nyugalma is helyreállt, amikor váratlanul a New Yorker magazin újra kiteregette a régi szennyest. Az elfelejtett aktáról egy bizonyos Seymour Hersh újságíró törölte le a port, megtámadva az ,,ország egyik legkoszosabb katonáját". Hersh többek között azt az esetet tárta fel, amikor a McCaffry parancsnoksága alatt álló egységek 350 fegyvertelen iraki rabra nyitottak tüzet. Ugyanakkor górcső alá vette a hadsereg által indított vizsgálatok hibáit is: például a nyomozás során a McCaffryt kritizáló személyek vallomásait egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Az újságíró szerint a tábornok a tűzszünetet követően az iraki egységek elleni támadásra több ízben adott parancsot. Az amerikai hadsereg több tisztje nyilatkozott úgy Hershnek, hogy McCaffrey arra használta a háborút, hogy szétzúzza az irakiakat.
New Yorker

Venezuela: Savinizmus

Hugo Chavez: a néphez szól
Május 28-án elnökválasztásokat tartottak Venezuelában. Hugo Chavez jelenlegi elnök abban reménykedik, hogy a szavazók nem ellenfelére, Fransisco Ariasra, hanem rá adták le szavazataikat. Bár Chaveznek jók az esélyei, a venezuelai Economia Hoy gazdasági napilap - a választások előtt megjelent egyik cikkében - erősen kritizálta Chavezt. Az elnök hívei közül sokan elismerik a vezetési hibáit, de remélik, hogy május 28-át követően minden megváltozik majd. Úgy vélik, hogy Chavez számára az elnökválasztás az utolsó politikai konfrontáció, s ezután felveszi a küzdelmet a gazdasági problémákkal, illetve intézményes reformokat fog végrehajtani. A közgazdász cikkíró ezt erősen gyanítja. Szerinte Chavez nagyon primitív alapokon álló populista politikát folytat: Venezuela legszegényebb rétegének igyekszik imponálni azzal, hogy televíziós beszédeiben a ,,valahová tartozás" (ami lehet egy család, egy lakónegyed, netán egy baseball-csapat) fontosságát emeli ki, illetve baseball-rajongóként tetszeleg. Így ha még téved, akkor is csak annyit mondanak az emberek: ,,Ő közülünk való, soha nem hagyna minket cserben." Chavez populista politikája minden ésszerű politikai-gazdasági érvnek egyben akadálya is, jelezte a cikkíró. Mindez azt jelenti, hogy az ésszerű érvek hangoztatásával az ellenzék szinte labdába sem rúghat az elnökválasztásokon. Az elnök politikájának másik hibája, hogy a társadalmat két részre osztja: vannak az ,,ők", és vannak a ,,mi". Az ,,ők" az ellenség, akiket Chavez nap mint nap ,,megújít". Az ellenségek kikerülhetnek a Kongresszusból, a vállalatok vezetőiből, egyházi személyekből, a lényeg, hogy legyenek, és létükkel fenyegessék az örökösen hangoztatott ,,folyamatokat". Nem csoda ha az elnök nem a racionalitás alapján válogatja a kormány tagjait, hanem a hozzá való lojalitás az egyedüli szempont. Ezen ,,saviniszta" tulajdonságokat elemezve, az Economia Hoy kételkedik abban, hogy Chavez a választásokat követően új arcot öltene. Pedig Venezuelának szüksége lenne egy ésszerű elnökre: a munkanélküliség 20 százalékos, a gyárak 10 százalékát kellett bezárni, s az 1999 decemberi esőzések miatt még mindig több mint ötezer ember él hajlék nélkül.
Economia Hoy

Laosz: A Testvérek összetartanak

Megtelt laoszi taxi: betelt a ...
Laosz kommunista vezetése igencsak kényelmetlen helyzetben van: az ország gazdasága hanyatlik, a politikai változásokat követelő emberek száma pedig ezzel arányosan nő, derült ki a hongkongi Far Eastern Economic Review hetilap cikkéből. A hatalmukat féltő laoszi kommunista vezetők kétségbeesésükben ideológiai testvéreikhez, Vietnámhoz és Kínához fordultak segítségért. A vezetők aggodalmát növeli, hogy az elmúlt hónapokban a hmong etnikum újból fellázadt. Ez az etnikum a háború befejezte (1975) óta harcol az autonómiáért Vientiane (Laosz fővárosa) kormánya ellen. A thaiföldi és az amerikai titkosszolgálatok információi szerint az ország északi részében megnőtt a fegyverkereskedelem. Az északi régióban több laoszi funkcionárius életét vesztette. A lázadások megfékezése miatt a laoszi kormány - egy kereskedelmi szerződésért cserébe - megerősítette együttműködését Vietnámmal. ,,Gazdaságilag és katonai hadműveletekkel a kormány nem képes arra, hogy véget vessen a lázadásoknak", hangsúlyozta a hetilapnak Sunai Phasuk Laosz-szakértő, aki hozzátette: ,,Laosz politikailag, ideológiailag és katonailag mindig is kötődött Vietnámhoz." A laoszi kormánynak ugyanakkor a növekvő politikai ellenzékkel is szembe kell néznie. Vientane vezetése ezen a téren a másik testvér, Kína segítségét vette igénybe: Sunai Phasuk szerint Kína nemrég kamat nélküli kölcsönt jutatott Laosznak, hogy a gazdasági válságban lévő ország stabilizálja a laoszi pénzt. Emellett Kína a katonai segítségnyújtástól sem zárkózott el. A Nyugat nyomása ellen Peking támogatja a laoszi status quo fenntartását, mivel Pekingben is nő a politikai változásokat sürgetők tábora, jelezte a szakértő. Mivel azonban Laosz makrogazdasága ezentúl csak külföldi segítséggel lesz képes megállni a lábán, az ellenzéki nyomás nem fog csökkeni, jósolta a hetilap.
Far Eastern Economic Review

Egyiptom: Az iszlám védelmében

,,Azt hiszi, hogy a rossz életkörülmények miatt tüntetünk? Csalódnia kell, mi minden megfosztást tolerálunk, de nem fogadjuk el, hogy inzultálják az iszlám vallást", idézte egy tüntető egyiptomi diák szavait a Cairo Times. A kevésbé moderált iszlámista diákok dühét az 1983-ban Bejrútban kiadott ,,Lakoma az algáknak" című könyv kairói kiadása váltotta ki. A regény szerzője Haider Haider nevű szíriai író. A könyv egyiptomi kiadása jó ürügynek bizonyult arra, hogy az Al Amal párt iszlámista-populista Al Shaab napilapja offenzívát indítson a szerintük gyalázkodó mű ellen. A napilap újságírója, Mohammed Abbas május elején kezdett bele a regény elleni hadjáratába, s cikkeiben arra buzdította az olvasókat, hogy öljék meg a szerzőt. Abbas cenzúrát követelt, a kulturális minisztériumot könnyelműséggel vádolta, s követelte, hogy Faruk Hoszni miniszter jelenjen meg a haditörvényszék előtt. Az Al Wasat hetilap szerint a cikk szerzője még azoknak az íróknak a nevét, telefonszámát és címét is közzétette a lapban, akik szerint ,,kulturálisan felelősek" az ügyben. Az Al Shaab keltette légkört figyelembe véve, az egyiptomi kormány betiltotta az Al Amal pártot. Az ügy érdekessége, hogy a nyolcvanas években, az akkor még fiatalkorú Abbas több olyan regény írt, amelyben pornográf jelenetek olvashatók. Ezen persze senki nem háborodott fel. Az egyiptomi társadalomban kialakult helyzetet a sajtó egyöntetűen, kollektív hallucinálással járó lidércnyomásos állapotnak minősítette. Az Al Hayat szerint az országban pontosan olyan légkör uralkodik, amilyen Farag Foda író meggyilkolása (1992), és az irodalmi Nobel-díja, Naguib Mahfouz ellen elkövetett gyilkossági kísérlet (1994) előtt volt tapasztalható. A kialakult helyzetért az Al-Hayat az arab értelmiséget vádolja: ,,Az első dolog, amit az arab értelmiségnek meg kell tennie az, hogy világosan megkülönbözteti a sajtószabadságot az erőszak gyakorlásától", írta a napilap.
Cairo Times
Al Hayat

Szerb ,,Szentháromság": Hatalom, Üzlet, Maffia

,,Szerbia a kilencvenes években a maffia, a hatalom és az üzlet háromszögében élt", írta a montenegrói Monitor hetilap. Az embargó miatt a gazdasági tevékenység az olaj és a cigaretta importálására és az élelmiszerek exportálására koncentrálódott. A haszon óriási volt. A politikusok meggazdagodtak, a maffiózók pedig ,,üzletemberekké" vedlettek át. Az első időben a rendőrség igyekezett tolerálni néhány illegális aktivitást, később már a rendőrök védték a bűnözőket. Tíz év alatt mintegy harminc embert nyelt el a szerb ,,Bermuda-háromszög": az áldozatok elsőször a rendszer ellenségei voltak, később azok, akik nem akartak együttműködni a rendszerrel, újabban pedig azok, akik nagy hatalomra tettek szert, esetleg túl sokat tudnak. Ma nem sokat ér Szerbia. Az ország vállalatainak értékét a belgrádi Republika 19.2 milliárd márkára becsüli. Az EU országai meg tudnák vásárolni azért az összegért, amit 1991 óta a dél-kelet európai államok támogatásának keretében eddig segélyként kifizettek. Mladjan Dinkic, a G-17 független szakértője szerint Szerbiát a rezsim leszállított áron kiárusította. A privatizáció 1989-ben kezdődött. 1991 augusztusáig mintegy 1220 állami kézben lévő vállalat cserélt gazdát. Ezután Szerbia egy külön törvényt hozott, ami érvénytelenített 253 társaság magánosítását. A hatóságok a nagy nemzeti vállaltokat államosították. A társadalmi tulajdonban lévő vállalatok 42 százalékát államosították, 44 százalékát privatizálták, 14 százalékuknak pedig nem változott a tulajdonosa. Ettől függetlenül a pénzügyminiszter egy 1994-es törvénymódosítást követően újraértékelte a privatizált javakat. Eredmény: mintegy másfél millió alkalmazott képtelen volt fizetni a részvényeit, amiket az állam így kisajátított. A privatizált negyvennégy százalékból ennek következtében csak 4 százalék maradt. A G-17 szakértője szerint a független szakszervezetek és a politikai ellenzék egy olyan reformprogramot készít elő, amely megakadályozná, hogy a politikai színpadot elhagyó személyek ,,magukkal rántsák" a gazdasági javakat.
Monitor
Republika