Elítélték a vukovári vérengzés elkövetőit
További Külföld cikkek
Az 1991-ben elkövetett vukovári vérengzésért nyolc vádlott húsz évi börtönbüntetést kapott, háromnak 15 évet kell börtönben töltenie. Egy vádlottat 12, egyet ötévi szabadságvesztésre ítélt a belgrádi különbíróság. Kilenc évet kapott az egyetlen női vádlott, név szerint Nada Kalaba. A különbíróság felmentő ítéletet hozott két vádlott ügyében: a per során bebizonyosodott, hogy ők is ott voltak a bűntény színhelyén, de nem derült ki, hogy részt vettek-e a kivégzésekben - jelentették belgrádi törvényszéki tudósítók.
Az elítéltek valamennyien tagjai voltak az úgynevezett vukovári területvédelmi egységnek, amely önszerveződve vívta területfoglaló harcát, tevékenységét feltételezhetően összehangolta vagy alárendelte a jugoszláv hadsereg helyi parancsnokainak. "A bíróság bűnösöknek találta őket gyilkosságokban, testi sértésben. A vádlottak embertelen cselekedeteikkel meg akarták fosztani áldozataikat emberi méltóságuktól" - hangoztatta az ítélet felolvasásakor Vesko Krstajic elnöklő bíró.
1991 novemberében, a szerémségi város eleste után a Vukovár melletti Ovcara mezőgazdasági telepen kivégeztek 192 embert, akik előzőleg a városi kórházba menekültek a tüzérségi támadások elől. A Nemzetközi Törvényszék (NT) az ügyben vádat emelt három egykori jugoszláv katonatiszt ellen is, akik felett október közepén kezdett ítélkezni a hágai székhelyű bíróság.
Az ovcarai sertéstelepen történt vérengzés volt a legbrutálisabb bűntény, amelyet az 1991-95 között lezajlott horvátországi háborúban elkövettek a szerb milícia tagja. Hét-nyolc fős csoportokban végezték ki áldozataikat "bejáratott módszerrel": két-három méteres távolságból, géppisztollyal hátba és tarkón lőtték a foglyokat, akik holtak zuhantak bele az előttük tátongó gödörbe. A kivégzések előtt brutális veréseknek tették ki a túszokat. A területvédelmisek úgy tettek egymásnak hallgatási fogadalmat, hogy maguk közül mindenkit beosztottak a kivégzőosztagba.
A húsz hónapja folyó monstre per során két, védett tanúvá minősített tettes vallomása alapján sikerült összeállítani a képet arról, hogy mi és hogyan történt az ovcarai telepen. A per vége felé, november közepén az egyik vádlott, Ivan Atanasijevic sokkoló beismerő vallomást tett a tervszerű kivégzésekről, de a bíróság egyetértett azzal az ügyészségi véleménnyel, hogy a vádlottat nem lelkiismerete indította a beismerésre, hanem menteni akarta a bőrét, ezért ő is húsz évet kapott.
Az ítélet jogtörténeti esemény Szerbiában: ez az első verdikt, amelyet a két éve alakult belgrádi különbíróság hozott. Hágában a szerb igazságszolgáltatás próbatételeként tekintettek a perre, melynek során a hágai ügyészek nem emeltek kifogást, sőt, több alkalommal elismerően szóltak az ügyészek és a bírák szakszerűségéről. Belgrádban azt remélik, hogy ezután az NT több pert is átenged a belgrádi törvényszéknek.