István, Vajk
17 °C
22 °C

Meghalt Kurt Waldheim

2007.06.14. 15:42
Meghalt a korábbi ENSZ-főtitkár, a volt osztrák szövetségi elnök, Kurt Waldheim. Életében a legnagyobb vitát nem diplomáciai és államelnöki tevékenysége, hanem a náci időkbeli tisztázatlan múltja kavarta.

Csütörtök délben elhunyt Kurt Waldheim korábbi ENSZ-főtitkár, Ausztria volt köztársasági elnöke. A hírt veje, Othmar Karas közölte a Die Presse osztrák napilpa szerint. Karas egyébként Ausztria európai parlamenti képviselője.

Kompromisszum Kelet és Nyugat között


Kurt Waldheim 1972-ben

A 88 éves Waldheim szívelégtelenségben halt meg.

Az 1918-ban, Alsó-Ausztriában született Waldheim előbb lett ENSZ-főtitkár (1972-1981 között), mint osztrák köztársasági elnök. Az ENSZ-ben komolyabb kifogások nem érték tevékenységét, a kelet-nyugati szembenállás idején az osztrák politikus megválasztása a főtitkári kompromisszumnak tűnt a szovjetek és az amerikaiak között.

Ekkor még nem okozott problémát Waldheim második világháborús múltja, az, hogy a Wehrmacht tisztjeként vett részt különböző hadicselekményekben. Akkor ugyanis a semleges Ausztria korábbi külügyminisztereként esett rá a választás.

Zavaros múlt

Amikor viszont Waldheimet osztrák szövetségi elnöknek választották 1986-ban, nemzetközi elszigeteltségbe került nemcsak ő, hanem hazája is. Egészen 1992-ig töltötte be az elnöki tisztséget, de viszonylag kevés diplomáciai eseményen vehetett részt, igyekeztek őt figyelmen kívül hagyni a nemzetközi politikában. (Az osztrák belpolitikában az elnöknek még kevesebb szerep jut.)

Waldheim múltja egyébként nagyon sok vitát kavart: egyetemistaként részt vett a náci diákszövetségben, és neve állítólag szerepelt az SS lovassági egységeinek tagnévsorában is. A Reiter-SS-ben való részvételt azonban Waldheim tagadta.

Lovassági tiszt

Akár benne volt az SS lovassági alakulatban, akár nem, az mindenesetre érdekes, hogy a Wehrmachtban, a német hadseregben éppen egy lovasszázad parancsnoka lett. (Ez a második világháborúban persze már nem feltétlenül valódi lovassági alakulatot jelentett.) 23 évesen vetették be a keleti fronton, ahol parancsőrtiszt, tulajdonképpen futár lett.

Később a Görögországot, pontosabban Szalonikit megszálló német csapatoknál állomásozott, majd felderítőtisztként, főhadnagyként került Jugoszláviába. Szalonikiből 40 ezer zsidót deportáltak a németek, a legnagyobb görög kereskedelmi központ zsidóságát gyakorlatilag megsemmisítették a második világháborúban. Egy nemzetközi történészbizottság később, már a Waldheimről szóló politikai vita idején megállapította, hogy fiatal tisztként az osztrák férfinak semmilyen befolyása nem volt a deportálásokra, de részt vett olyan parancsnoki értekezleteken, ahol erről szó volt, és készített helyzetjelentéseket is.

Diplomáciai karrier


Kurt Waldheim 2002-ben

1945-ben Waldheim jogi doktorátust szerzett a bécsi egyetemen. Később Karl Gruber osztrák külügyminiszter titkáraként dolgozott, majd diplomáciai megbízatásokat teljesített majd 1968 és 1970 között osztrák külügyminiszter lett. 1968-ban utasítást adott a prágai nagykövetségnek például, hogy ne eresszenek be cseh menekülteket a követségre. Ezt azonban az akkori prágai osztrák nagykövet, Rudolf Kirschlaeger nem vette figyelembe. Érdekes, hogy Kirschlaeger később osztrák államfő lett, akit éppen Waldheim váltott ebben a tisztségben.

Az ENSZ élén

1971-ben Waldheim már megpróbálta köztársasági elnökké választatni magát, azonban alulmaradt riválisával, Frnaz Jonasszal szemben. Ekkor merült fel, hogy korábbi ENSZ-diplomataként őt válasszák meg főtitkárnak a nemzetközi szervezet élére. Két ciklust is töltött az ENSZ élén ('972-1981), a harmadikat a Wikipedia szerint Kína vétózta meg.

Ekkoriban zajlott a jóm-kippúri háború Izrael és arab szomszédjai között, Waldheimet az ENSZ magatartása miatt ugyan sok bírálat érte, de a szovjet-amerikai szembenállás idején egy ENSZ-főtitkár nem sokat tehetett még egy helyi jellegű konfliktus önálló rendezésére sem. (Egyébként valószínűleg manapság sem sokkal jobb a helyzete egy ENSZ-főtitkárnak.)

1986-ban az Osztrák Néppárt, az ÖVP jelölte Waldheimet köztársasági elnöknek. A választási kampányban az osztrák profil című lap nyilvánosságra hozta, hogy Waldheim korábban hazudott náci időszakban kifejtett szerepéről, Waldheim viszont ezt az írást rágalmazásnak minősítette. A kampány kiéleződött, az első körben Waldheim nem is tudott abszolút többséget szerezni, csak másodszorra választották meg a posztra. Ekkor Fred Sinowatz szociáldemokrata kancellár le is mondott a kormány éléről.

Kitiltották az USA-ból

Waldheim elnökké választása nemzetközi felháborodást váltott ki. A Zsidó Világkongresszus arra kérte az USA-t, hogy helyezze "watch list"-re, azaz figyelőlistára Waldheimet, ám háborús bűneire - ha voltak ilyenek - azóta sem derült fény. Az USA mindenesetre 1987-től nem engedte be területére az osztrák államfőt.

A jó arab kapcsolatokkal rendelkező Waldheim utolsó jelentősebb nemzetközi fellépése akkor volt, amikor 1990-ben sikerült osztrák és svájci foglyokat kiszabadítania Irakból. Az első Öböl-háború előtt személyesen járt közbe érdekükben Szaddám Huszeinnél.