Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

A nagy tömegpusztítófegyver-svindli

2003.06.03. 13:03
Bénán hamisított dokumentumokon, félreértelmezett titkosszolgálati jelentéseken alapulhattak az Egyesült Államok Szaddám Huszein elleni vádjai. Bár az iraki elnök a múltban biztosan rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel, a CIA megbízható kémek híján nem tudott biztos információkat szerezni a fenyegetésről. Bush és kormánya így a "legrosszabb eshetőség forgatókönyvét" használta kommunikációjában.
"Mindenki azt hiszi, mi vagyunk Tom Cruise. Hát nem. Nem tudunk minden hálószobába belesni. A francba is, még a terroristák legújabb mobiltelefonjait sem tudjuk lehallgatni" - fakadt ki a Newsweek értesülései szerint George Tenet, a CIA igazgatója február elején. Az amerikai hírszerzés vezetője Bush kormányának nemzetbiztonsági stábjával Colin Powell külügyminiszter február 5-i, Huszein elleni vádbeszédét készítette elő.

Az Egyesült Államok leghangzatosabb érve az iraki háború megindítása mellett Huszein tömegpusztító fegyverkészletének felszámolása volt. A háború nyolc hete véget ért, eddig azonban nem találtak kézzelfogható bizonyítékokat. Az amerikai és brit sajtóban és a törvényhozásokban is, egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hazugságokon alapult-e a két kormány érvelése.

Alátámaszthatatlan vádak

A brit alsóház vizsgálatot követel
Erős ellenzéki nyomás nehezedik az éviani G8-csúcsról hazatérő Tony Blair brit miniszterelnökre is. A konzervatív ellenzék és ötven munkáspárti képviselő is vizsgálat elindítását sürgetik a tömegpusztító fegyverek ügyében, miután egy amerikai szenátusi bizottság már megkezdte a nyomozást.

"Fontos vizsgája ez a brit parlament intézményének. Nemzedékünk legnagyobb ügye ez a mostani." - nyilatkozta kedd reggel Charles Kennedy a háborút ellenző brit párt a liberális demokraták vezetője, aki ugyan nem kételkedik a miniszterelnökben, de szerinte nem kérdés vizsgálatot indítani egy olyan ügyben, amelyben a brit csapatok háborúztak. Szerinte a parlament bedőlt a hírszerzés által szállított tényeknek, és ez aztán a szavazókat is megtévesztette.

A kormányszóvivó a sokasodó nyilatkozatokra válaszul ugyanakkor határozottan kijelentette: "Nem látjuk szükségét egy független vizsgálat megindításának."

A brit hírszerzés egyesek szerint téves jelentéséről, miszerint az iraki tömegpusztító fegyverek 45 percen belül bevetésre képesek, Blair Evianban kategorikusan cáfolta, hogy "megpiszkálták volna" a jelentéseket.

Egy biztos, Tenet a februári találkozón nem hazudott. "Egy jó kém ismeri tudása határait" - írja a Newsweek. Bush és a Pentagon azonban mindenáron bizonyítani szerette volna, hogy Huszein veszélyt jelent az Egyesült Államokra, mert tömegpusztító fegyverei vannak, mert egy éven belül atombombát gyárthat, mert kapcsolatban áll az al-Kaidával. A vádakat azonban hírszerzési adatokkal nem igazán lehetett alátámasztani.

Félreértelmezett értesülések

"Hírszerzési körökben sokakat felháborított, ahogyan a kormányzat félreértelmezte az információkat" - nyilatkozta a Newsweeknek Greg Thielmann, az amerikai külügyminisztérium hírszerzésének az iraki válság után visszavonult elemzője.

A titkosszolgálatok gyakran kerültek kellemetlen helyzetbe. A kormányzat vezető politikusai - Donald Rumsfeld, Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó, Richard Perle, a védelmi tanács tagja és a héják főideológusa, sőt nemritkán maga az elnök is - ellenőrizetlen információkat is kiszivárogtattak.

Nigeri levél

Az unió helyzetéről mondott éves szónoklatában például Bush azzal gyanúsította meg Irakot, hogy "jelentős mennyiségű uránt szerzett be Afrikából". "Ezen a ponton kiborultam" - nyilatkozta a Newsweeknek Thielmann. Mint mondta, a kijelentést egy egyértelműen hamis dokumentumra alapozták. Az uránbeszerzésről készült "feljegyzést" Niger tíz éve visszavonult külügyminisztere jegyezte - a hamisítók még a jelentősebb részletekre sem figyeltek oda.

Alaptalanul

Hasonlóan problémás volt az iraki atomprogram bizonyítékaként számon tartott alumíniumcsövek ügye is. A feltételezések szerint urándúsító berendezésekhez vásárolt csövekről kiderült, hogy alkalmatlanok a feladatra. A csöveket Irak rakétaindító állványokhoz szerezte be, ráadásul teljesen nyíltan - a vételi szándékot az interneten is meghirdették.

A február eleji egyeztetés viharos volt. Az eredetileg a szintén héja Dick Cheney alelnök összeállította szövegből folyamatosan kerültek ki a már nagy nyilvánosság előtt is hangoztatott vádak. "Egy bizonyítási kísérlet során valamennyi bukott volna" - írja a US News című hetilap.

Hol lehetett a hiba, kérdezik az amerikai lapok. A Newsweek szerint az 1991-2003 közötti időszak adataiból az biztosan tudható, hogy Irak valóban rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel - sorsuk azonban, nagyrészt az irakiak titkolózása, blöffjei miatt teljesen ismeretlen volt. A főproblémát az jelenthette, hogy a CIA, megbízható "humán hírszerzés", azaz az iraki rezsimbe beépült kémek híján nem tudta alátámasztani értesüléseit.

Bizalomvesztés

Nem tudtak olyan adatokkal szolgálni, amilyeneket Bushék látni akartak volna. A kormányzat így, saját céljainak megfelelően, a "legrosszabb eset" forgatókönyvét választotta ki.

"A keresés és a találgatások folytatódnak" - írja a Newsweek. A bizalom azonban megrendült - egyrészt az amerikai kormány kommunikációjában, másrészt a titkosszolgálatokban. Nehéz lesz folytatni a megelőző csapások politikáját, ha a CIA nem tudja megmondani, ki fenyeget tömegpusztító fegyverekkel.