Judit
-2 °C
8 °C

Jaruzelski bocsánatot kért 1968-ért

2005.08.21. 18:52
Nagy hiba volt teljesíteni védelmi miniszterként egy politikai döntést, mondta a ma 82 éves Wojciech Jaruzelski, egykori lengyel államfő az 1968-as csehszlovákiai bevonulásról. A magyar parlament 1989 őszén ítélte el nyilvánosan a katonai beavatkozást.

Wojciech Jaruzelski volt lengyel államfő vasárnap bocsánatot kért a csehektől azért, hogy 1968 augusztusában a lengyel hadsereg a Varsói Szerződés további négy tagállamának fegyveres erőivel együtt megszállta Csehszlovákiát.

#alt#
Jaruzelski tábornok bejelenti a szükségállapotot 1981 december 13-án (Fotó: answers.com)

"Fáj és gyötör ez a lépés. Nagy sajnálattal tekintek vissza rá, de akkor nem tehettem másként" - jelentette ki a ma 82 éves Jaruzelski, aki 1968-ban Lengyelország védelmi minisztere volt.

A Varsói Szerződés öt országa - köztük Magyarország - csapatai azért vonultak be 1968 augusztusában Csehszlovákiába, hogy erőszakkal vessenek véget az Alexander Dubcek nevével fémjelzett reformfolyamatnak. A bevonulásnak az első héten több mint nyolcvan halálos áldozata volt. A cseh parlament tavasszal döntött az áldozatok és hozzátartozóik kárpótlásáról.

Jaruzelski kifejtette: védelmi miniszterként teljesítenie kellett a politikai döntéseket, de később rájött, hogy ez nagy hiba volt. "Mivel részt vettem az akcióban, most bocsánatot kérek ezért" - mondta a közszolgálati Cseh Televíziónak adott interjújában.

A magyar parlament 1989 őszén ítélte el nyilvánosan a csehszlovákiai bevonulást, s kért bocsánatot a magyar hadsereg részvételéért Csehszlovákia lakosságától. Később a többi résztvevő ország is hivatalosan elhatárolódott a megszállástól. A Varsói Szerződés tagállamai közül egyedül az akkor Nicolae Ceausescu vezette Románia volt az, amely nem vett részt Csehszlovákia megszállásában, s azonnal nyíltan elítélte azt.